Szarajevó, a tuberkulózis és Emir Kusturica

Sokaknak a muzulmánok lakta város hosszú, három és fél éves ostroma és a mészárlások jutnak az eszébe, pedig most egy híres, Magyarország sorsát is meghatározó merényletre emlékezünk, annak 100. évfordulóján.

Mi lehet a találkozási pont a tuberkulózis, Bosznia-Hercegovina annektálása és Emir Kusturica között? Ha a Jugoszlávia szétesése után BIH autójellel önállóvá váló országocska fővárosát, Szarajevót nézzük, már közelebb jutunk a megoldáshoz.

Bosznia-Hercegovina a balkáni kérdés rendezése során, a klasszikus diplomácia és nagyhatalmi politika idején, a boldog békeévekben került az Osztrák Magyar Monarchiához. Gyarmatosítottunk hát mi is, mert annak volt a divatja, de még inkább a balkáni orosz befolyás terjedését akarták azzal a döntéssel megakadályozni a nagyhatalmak, hogy a gazdaságilag nem éppen értékes területet a Monarchia, pontosabban a közös pénzügyminiszter irányítása (1878 okkupáció, 1908 annexió) alá helyezték. A szerbek által is lakott területre természetesen a formálódó és az oroszok támogatását bíró Szerb Királyság is igényt tartott, és meg is tett mindent megszerzése érdekében. A szerb tisztikarból és titkosrendőrségből szerveződő Fekete Kéz és a merénylőket adó Ifjú Bosznia nevű szervezet együttműködésében már 1910-ben ötször rálőttek az amúgy saját parlamenttel rendelkező terület katonai kormányzójára. Dimitrijevic ezredes, a Fekete Kéz vezetője természetesen nem adta fel, Ferenc Ferdinánd kijelölt trónörökös és a Monarchia hadseregének főparancsnoka pedig az új kormányzó, Potiorek táborszernagy invitálására egy hadgyakorlatot készült meglátogatni Szarajevó mellett.

Nem sokkal előtte

És itt kerül elő a szegény obljaji postamester fia, a tuberkulózisos Gavrilo Princip, akinek hat testvére halt meg ebben a szörnyű, akkoriban szinte gyógyíthatatlan kórban. Princip, aki már korábban kapcsolatba került Dimitrijevic ezredessel, most két szintén tuberkulózisban szenvedő ifjú társával együtt 2-2 bombát, egy-egy Browningot és ciánkapszulákat kapott az ezredestől, majd a gyenge ellenőrzés miatt simán be is jutottak Szarajevóba. Ott van bennük a lobogó nacionalizmus mellett a halálos kór is, nincs tehát vesztenivalójuk. A szerencse is többszörösen a kezükre játszik. Ferenc Ferdinánd részletes városi programja benne van például az újságokban, a népszerűséget kereső, a Monarchiát a fennmaradás érdekében átalakítani szándékozó trónörökös pedig nem kér az út mellé katonai sorfalat.

Gavrilo Prinzip

Így dobhat bombát a Miljacka folyócska rakpartján haladó, hat autóból álló konvojra Nedeljko Cabrinovic, akit előtte egy rendőr világosított fel arról, hogy a főhercegi pár Potiorekkel a harmadik autóban, egy Gräf & Stift limuzinban ül, aminek lehajtott ponyvájáról a negyedik autó alá esett a bombája. A repeszek jó részét így az alváz felfogta, két tiszt én néhány bámészkodó sérült csak meg a robbanásban. Cabrinovic ezután ugyan lenyelte a valami miatt hatástalan ciánt, így végül a folyócskából halászták ki a gyorsan a helyszínen termő detektívek.

A merénylet

Principnek viszont minden összejött, természetesen a véletlen segítségével. A főherceg a hivatalos fogadás után, megváltoztatva a programot, feleségével a kórházba indult meglátogatni a negyedik autó sebesültjeit, de a sofőrt erről nem tájékoztatták. Így az más irányba indult és pont Princip orra előtt igyekezett aztán nagy körülményesen megfordulni. Könnyű dolga volt hát a merénylőnek, aki állítólag szinte csukott szemmel, álló célpontokra lőhetett. Princip amúgy sem volt egy mesterlövész, társaival a bevetés előtt állítólag fatörzsekre lövöldöztek, kevés sikerrel. A félautomata belga Browning lövedékei Zita hasába fúródtak és feltépték Ferenc Ferdinánd nagy ütőerét (utolsó szavai a következők voltak: Es ist nichts!), a főhercegi pár néhány percen belül halott volt. Principet a Monarchiával egyáltalán nem ellenséges bosnyák bámészkodók jól elagyabugyálták, végül a rendőrök mentették ki a tömegből. Mivel a merénylők 20 év alattiak voltak, a Monarchia törvényei szerint halál helyett 20 év börtönt kaptak, de Theresienstadt kazamatáiban a tuberkulózis néhány éven belül végzett velük. A Monarchia ultimátumában – tudván, hogy a szerbek hazudni fognak – az is szerepelt, hogy az osztrák-magyar hatóságok Szerbia területén is nyomozhassanak a merénylők után. Természetesen elutasító válasz született.

A merénylők elfogása

Principnek, akiről intézmények és utca is van elnevezve, állítólag szobrot emelnek Belgrádban a kerek évfordulóra, de a vajdasági Tovarisev község már megelőzte a fővárost. Az avatóbeszédet áprilisban a világhírű szerb filmrendező, Emir Kusturica mondta, aki szerint Princip és tette nélkül nem létezne a modern szerb állam.

Kusturica szobrot avat (fotó: balkaneau.com)

Ferenc Ferdinánd szarajevói látogatásáról az Imperial War Museums digitális adatbázisában nézhetünk meg egy korabeli mozgóképes beszámolót.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2014.06.28. 07:13 • Címke: évforduló, művelődéstörténet, történelem