a rovat írásai

Új felületen folytatjuk

Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.

Visszabeszél a templom oldala

Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”

Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában

Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.

Munkát bőven adó szeptember

Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.

A rekorder múzeumalapító korsója

Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.

Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg

A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.

Finta Sándor és Walt Whitman

Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.

Tihany elveszett várai

Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról, pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.

Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok

A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.

Szép szál ember volt ez a III. Béla

III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.

Asszonyok védelmezte Csobánc

Bizony, nem csak Egerben ragadtak kardot, forróvizes fazekat a nők, hanem megvédték Csobáncot is, mikor a labanc ostromolta. Hatvan férfi és nő, a környék nemesasszonyai, lányai egy ezer fős császári seregtestet győztek le. Úgy, hogy annak majdnem fele tisztestül, parancsnokostul a fűbe harapott a 376 méteres hegy oldalán.

MaNDA összes cikke »

​Alagút az ellenséges állások alá

gorzi_csata_leadA görzi csata című tízperces összeállítás azon nagy értékű első világháborús felvételek közé tartozik, amelyeket a filmarchívum őriz. Az utólag zenekísérettel is ellátott kisfilmet a Sascha Film gyártotta 1917-ben. Olyan kuriózumnak számító felvételek vannak benne, mint egy aláaknázott ellenséges lövészárok és bunkerrendszer felrobbantása.

Mert az isonzói harcok során, akárcsak mondjuk a török idők várháborúiban, az ellenfelek kölcsönösen járatokat ástak egymás vonalai, erődítései alá, majd pedig megfelelő mennyiségű robbanószert halmoztak fel ott és azt egy adott időben, általában egy-egy rohamhoz kötve a levegőbe repítették. Az ilyen földalatti támadásokra leginkább ellen-alagutak vájásával lehetett védekezni, ilyet azonban nem látunk, viszont a kisfilm első epizódja előtt a felirat arról szól, hogy az ellenséges állásokat a tüzérség „rohamképessé teszi”.A katonai szakkifejezés azt az iszonyatos erejű zárótüzet jelenti, amit mindkét világháborúban a roham, vagy támadás megindulása előtti órákban a távolabb elhelyezett tüzérség zúdít az ellenséges állásokra és azok környezetére. A zárótűz célja a kiépített erődítmények és lövészárokrendszerek lerombolása, és természetesen az ellenséges erők megritkítása. (A zárótüzek okozta emberveszteség ellen a támadás időpontját ismerve úgy is szoktak védekezni, hogy kivonták a katonákat az első vonalakból.) A filmen többféle űrméretű ágyút, mozsarat, tarackot és aknavetőt is láthatunk működés közben.

video

A görzi csata, Sascha Film, 1917, 10 perc

A zárótűz és az alagutak felrobbantása után a kamera előtt megindul a rohamcsapatok által vezetett támadás. A katonák folyamatosan ugrálnak ki az addig védelmet adó lövészárkokból és indulnak el az olaszok még mindig füstölgő vonalai felé. Az ellenállás meglehetősen gyenge, a nyílt terepen, a jellegzetesen görnyedt tartásban futva rohamozók közül senki sem esik el és az olasz tüzérség is csak egy-egy gránátot képes a támadókra kilőni. Elégedettek lehetnek tehát az erdős domboldalban kialakított figyelőállás távcsövező tisztjei, köztük az XI. isonzói csata (1917. augusztus 18. – szeptember 12.) után kritikus helyzetbe kerülő Monarchia segítségére siető német csapatok vezetői, ez az olasz peremvonal úgy tűnik, szinte az ölükbe pottyant. A kisfilm a következő támadás előkészületeit is bemutatja, ahol kézigránátos őrjáratokat küldenek ki először a soron következő olasz vonalak ellen. A Monarchia és a németek által is használt jellegzetes, fanyelű gránátokat a mellkasra rögzített két vászonzsákba pakolják a bakák az elosztóhelyen, de az őrjáratokat már nem kíséri el veszélyes útjukra a kamera.

gorzi_csata

Ehelyett inkább egy különösen éles snittet láthatunk arról, hogy egy őszi erdőben nyomulnak csapatok előre, az erdő szélére érve meglapulnak egy pillanatra, majd folytatják útjukat. A tudósítás eddig a pontig tulajdonképpen bármelyik frontszakaszon is készülhetett volna, de az biztos, hogy a kisfilm utolsó néhány perce a harcok által romba döntött Görzben lett felvéve. A snitteken leginkább a ma Goriziának nevezett kisváros visszafoglalása során a lakóházakban keletkezett károkat láthatjuk. A stratégiailag fontos települést a Doberdo-fennsíkkal együtt még 1916. augusztus 17-én, a Monarchia csapatainak visszavonulása után foglalták el az olaszok. 1916 nyarán, még 6. isonzói csata előtt, a Bruszilov-féle offenzíva miatt a Kárpátokba csoportosítottak át osztrák-magyar hadosztályokat. Az augusztus 5-én hatalmas tüzérségi előkészítéssel, és háromszoros túlerővel meginduló olasz előrenyomulás végcélja Trieszt volt, de végül iszonyatos erőfeszítések árán a Monarchia a tartalék állásokban meg tudta állítani a támadást. Görzből ezután még négy offenzívát (7., 8., 9. és 10. isonzói csaták) indítottak az olaszok, majd 1917 késő őszén, a „taljánok” számára katasztrofális vereséget hozó caporettói áttörés során visszafoglalták az osztrák-magyar és a német alakulatok.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2014.07.15. 13:47 • Címke: első világháború 100, dokumentumfilm, történelem

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

károly róbert
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.