a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Akinek Geiger-Müller számlálóval is meg lehet találni a csontjait
A ma 80 éve elhunyt Marie Curie-ről három dolgot szoktak emlegetni. Azt, hogy ő volt az első női Nobel-díjas, vagy egyszerűen
csak az első nemzetközileg is jegyzett „tudósnő”. Szoktak azzal is
példálózni, hogy szó szerint az életét adta a tudományos
haladásért, hiszen végül a sugárzás okozta fehérvérűségbe halt bele. A feministák pedig az ő
életpályáját hozzák bizonyítékul törekvéseik
alátámasztására.De most hagyjuk is a feministákat, nézzük inkább a kort, melyben a Marie Sklodowska néven Varsóban született hölgy létrehozta életművét. Amely kor, azok a bizonyos boldog békeévek, a 19. század második fele volt az, amikor az emberiség fejlődése során eljutott addig, hogy beengedték a nőket az élet olyan területeire is, ahol addig esélyük sem volt a megjelenésre. No persze, nem mindenhol és nem varázsütésre történt mindez, hiszen a neves tanárházaspár (gimnáziumi igazgató apa és leánynevelőt igazgató anya) csodagyerekként számon tartott kislánya hiába érettségizett le 15 évesen szuper eredménnyel Varsóban, arról szó sem lehet, hogy egyetemre menjen. Nem jelentkezhetett egyrészt azért, mert nő, másrészt azért sem, mert szabadságszerető lengyel, nem az orosz hódítók kiszolgálója volt.
A Nobel-díjas
Házitanítóskodott, nevelőnősködött tehát, kis jövedelméből pedig nővérét, Bronislavát támogatta, aki már orvosnak tanult a Sorbonne-on. Mivel az oroszok által megszállt Lengyelországban nem volt jövője, egy reménytelen szerelem elől is menekülve 1891-ben Párizsba utazott, ahol 1893-ban matematikából, egy évvel később pedig fizikából szerzett diplomát. Az akkoriban az érdeklődésének középpontjában álló mágnesesség élete párját is meghozta Pierre Curie főiskolai tanár és kutató személyében, akivel hosszú biciklitúrákat tettek és a későbbiekben nyolc tonna uránszurokércet dolgoznak fel egy sufniszerű laboratóriumban ahhoz, hogy hozzájussanak 0,1 gramm rádium-kloridhoz. És most el is hangzott a varázsszó, a rádium, amelynek létezését régóta sejtette Marie Sklodowska, a párizsiaknak ekkor már csak Madame Curie. Aki mindenek előtt hitt abban, amit csinált, és ezt a hitet férjébe át tudta plántálni, Pierre pedig otthagyta az addig vizsgált kristályokat. A döntés 1903-ben a sugárzás felfedezéséért járó megosztott fizikai Nobel-díjat és a halhatatlanságot jelentette a férfinak. Még három évig élt boldogan feleségével és két leánygyermekükkel, mikor a szórakozott tudóst egy esős napon halálra gázolta egy lovaskocsi.
Férjével
Marie-t depresszióba taszította a hír, és vélhetően már a sugárzás okozta vesebántalmakkal is kezelni kellett. Mert még a boldog években, azelőtt, hogy 1903-ban első nőként doktori címet kapott, és Pierre saját laboratóriumhoz jutott a Sorbonne-on (aminek Marie volt a kutatási igazgatója, majd vezetője), sikerült a polóniumot, és fém formájában az egészségre meglehetősen veszélyes rádiumot előállítaniuk. Talán megnyugvást hozott a két elemért kapott kémiai Nobel-díj 1911-ben, vagy a három évvel később a francia állam pénzén létre hozott Rádium Intézet. Amiből végül 1932-ben, Varsóban is sikerült alapítania egyet, élén nővérével. Megérkezett végül sok érem és díj mellett a Becsületrend is, és a lengyel egyetemek díszdoktorságai, csak az a gyönyörű zöldeskék fény ne lett volna, amit a laboratórium homályában az új fém árasztott. Amit annyira szeretett, hogy ott volt mindig a fiókjában, vagy ha utazott, akkor a zsebében. És aminek köszönhetően egészen könnyen és pontosan rá lehet találni végső nyughelyére. Első nőként kerültek férjével együtt a csontjai 1995-ben a Pantheonba. Vigyenek csak be egy Geiger-Müller számlálót, kapcsolják be, és nem is kell odafigyelniük a tájékoztató feliratokra.
Pálffy Lajos