a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Ofen Jásán, a kikötő
Egykor volt lakóira emlékezik Óbuda, pontosabban az Óbudai Múzeum, Zsidó Óbuda című kiállításával.Mert kevesen tudják, hogy a mindenkori királynék és később a Zichyek kegyesek voltak, így megengedték azt is, hogy a királyi városokból kitiltott zsidók óbudai birtokukon letelepedhessenek. Igaz, ezért fizetni kellett, de a vándorlók legalább kikötőre, otthonra leltek, amit építettek, gyarapítottak és csinosítottak mindaddig, míg aztán el nem vitték őket.
Jó hely az egykori Zichy-kastély HÉV-nek útban lévő épülete ennek a kiállításnak, hiszen itt lakozott egészen magvaszakadtáig Magyarország egyik neves főúri családja, akik lehetővé tették, hogy az 1700-as évek elejétől a cseh- és morvaországi zsidók letelepedhessenek az akkor már csak mezővárosi rangú településen. Az 1300-as évekből is vannak ugyan feljegyzések, hogy zsidók éltek a királynék Óbudáján, de a régi várost, és lakóit is elpusztították a török háborúk. Ugyanúgy, mint Budát, ahol az 1686-os ostromlók nem tettek különbséget török és zsidó élet, vagy vagyon között. 1727-ben a források szerint Óbudán egy Marcus Mendel nevű zsidóbíró működik, ami azt jelenti, hogy létezik a hitközség is templomával, iskolájával, mészárszékével, fürdőjével és temetőjével együtt. Egy 1737-es helytartótanácsi összeírás 43 zsidó családot talált Óbudán, akik használt ruhával, bőrökkel kereskedtek többnyire, de van közöttük pálinkát és textíliát áruló négy boltos, és több gabonával üzletelő távolsági nagykereskedő is. A beilleszkedés zökkenőmentes volt, a közösség felvirágzása, gyarapodása pedig szinte példa nélküli. Amit bizonyít az is, hogy itt épült fel 1820-21-ben a Habsburg Birodalom legnagyobb zsinagógája, ami hosszú hányattatások után (rom, díszletraktár, tévéstúdió volt) három éve megint feladatának megfelelően üzemel.
Annak a beilleszkedett és gyarapodó óbudai zsidó közösségnek (héber neve Ofen Jásán) a hétköznapjait és ünnepeit láthatjuk a múzeum két termében, akik 2625 forintot adtak a Nemzeti Múzeum építéséhez és 1848-ban 50 lovas felszerelése mellett felajánlották a templomi ezüstneműiket is a hazának. Talán ez utóbbiak közül is van egy-egy hanukai mécsestartó vagy kiddus pohár a tárlókban olyan fontos dokumentumok mellett, mit az özvegy Zichy Péternével 1732-ben kötött szerződés, vagy az 1766-os, a Magyar Kamara által kiadott védlevél. Az élénk közösségi életet többek között az Óbudai Izraelita Nőegylet kiállított alapszabálya jelzi, de itt van az 1875-ben Jánoshalmán született Klein József kereskedősegéd póttartalékos végelbocsátó levele is 1916 novemberéből. És itt élt a Lajos utca végénél, az egykori Judenplatzra futó utcákban az óbudai zsidóság, köztük Leon Ármin Hermann, a neves fényképész is. Gelléri Andor Endrének, akinek „tündéri realizmusa” a nagyszülők téglagyári kantinjából indult, a Beszterce utca 25-ös számú házán van emléktáblája. A múzeum tárlójában pedig ott van Erika típusú írógépe és karórája. De ott vannak az életfordulók ünnepeihez köthető tárgyak, a jellegzetes ruhadarabok és a konyhai eszközök mellett a nevelés, oktatás és az orvoslás tárgyai, dokumentumai is. Hát ez maradt az egykor volt zsidó Óbudából, nem sok, de több, mint a semmi.
Pálffy Lajos
Ofen Jásán – Óbuda zsidóságának története
Óbudai Múzeum
2014. április 25. – 2014. október 30.