a rovat írásai
Kultúrgyár lehet a szombathelyi volt 11-es huszárlaktanyából
Országos hatókörű kulturális logisztikai, valamint digitalizációs központ, egy „igazi kultúrgyár″ épülhet fel a volt 11-es huszárlaktanya műemléki védettség alatt álló épületeit is megújítva Szombathelyen – közölte csütörtökön Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere.
Új felületen folytatjuk
Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.
Visszabeszél a templom oldala
Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”
Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában
Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.
Munkát bőven adó szeptember
Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.
A rekorder múzeumalapító korsója
Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg
A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.
Finta Sándor és Walt Whitman
Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.
Tihany elveszett várai
Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról,
pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt
egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és
ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig
sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.
Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok
A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.
Szép szál ember volt ez a III. Béla
III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.
Szerette a munkát, az igazságot, az életet
45 éve halt meg Gertler Viktor, az Állami áruház, a Dollárpapa, Az aranyember rendezője. A Magyar Nemzeti Digitális Archívum adatbázisában egy 1966-ban készült interjút olvashatunk vele.
Felső kereskedelmi iskolába járt, dolgozott az Angol-Osztrák Bankban, majd egy vegyészeti gyárban volt könyvelő. Zenét, zeneszerzést tanult, majd szüleinek nagy bosszúságára Rákosi Szidi színiiskolájának növendéke lett. Gáth Viktor néven játszott Pécsett és Budapesten, de hamar meg kellett tapasztalnia, hogy ez milyen nehéz kenyér.
1927-ban fordult a film felé: a szakmával a film akkori európai fellegvárában, a berlini UFA Stúdióban ismerkedett, még a némafilm korszakban. Vágóként, segédrendezőként, zeneszerzőként működött közre német filmekben egészen 1933-ig, amikor származása miatt az UFA nem alkalmazta tovább. A legnagyobbakkal dolgozott együtt: Berlinben Erich Pommer és Robert Siodmak, Bécsben Willy Forst, Londonban Joe Pasternak mellett szerzett tapasztalatokat.
Gertler Viktor (1901.08.24. – 1969.07.05.)
A harmincas évek elején bécsi és londoni kitérő után jött haza. Itthon első önálló rendezése a Mária nővér (1936), egy több nyelvi változatban leforgatott film magyar verziója lett. Mivel a zsidótörvények miatt nem lehetett kamarai tag, Brüsszelbe emigrált, ott is egy filmet akart összehozni, de az ország német megszállása után haza kellett térnie. Munkaszolgálatosként Szerb Antallal, Sárközi Györggyel kerül egy századba, de sikerült megszöknie.
1945 után az elsők között kapcsolódott be a filmgyártásba: az újjászerveződő, romos Hunnia Filmgyár igazgatója lett. Magánfilmiskolát alapított, neves tanárokkal, de az iskolát 1947-ben megszüntették. Tanítványai (többek közt Révész György, Herskó János, Knoll István indultak innen) átkerültek a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, amelynek 1948-54 között tanára volt.
1945 után – Keleti Márton és Bán Frigyes mellett – a magyar hangosfilm 1945 előtti virágkorának közönség-orientált szemléletét és mesterségbeli tudását folytatta. Társaitól a komikum iránti érzék, az elegancia, az érzelemgazdag és árnyalt lélektani ábrázolás különböztette meg.
„Szeretem a munkát, az igazságot, az életet”
Máig népszerű filmjei közül néhány: Díszmagyar (1949), Úri muri (1949), Állami áruház (1953), Én és a nagyapám (1954), Gázolás (1955), Dollárpapa (1956), Éjfélkor (1957), Vörös tinta (1958), A Noszty fiú esete Tóth Marival (1960), Az aranyember (1962), És akkor a pasas... (1966).
Három évvel a halála előtt, 1966-ban Zsugán István készített vele életműinterjút a Filmkultúrában, amely immár a MaNDA adatbázisában is fellapozható. Az interjúben elmeséli például, hogy hogyan szedték össze a pénzt egy-egy filmre a háború előtt, hogyan szökött meg a munkaszolgálatból és hogy kik a kedvenc rendezői.
Löwensohn Enikő
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer – Információk: tevékenység, képgaléria, rendezvények, dokumentumok.
Történelmi játékok
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com
Közkincstár
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.