a rovat írásai
Kultúrgyár lehet a szombathelyi volt 11-es huszárlaktanyából
Országos hatókörű kulturális logisztikai, valamint digitalizációs központ, egy „igazi kultúrgyár″ épülhet fel a volt 11-es huszárlaktanya műemléki védettség alatt álló épületeit is megújítva Szombathelyen – közölte csütörtökön Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere.
Új felületen folytatjuk
Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.
Visszabeszél a templom oldala
Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”
Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában
Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.
Munkát bőven adó szeptember
Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.
A rekorder múzeumalapító korsója
Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg
A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.
Finta Sándor és Walt Whitman
Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.
Tihany elveszett várai
Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról,
pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt
egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és
ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig
sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.
Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok
A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.
Szép szál ember volt ez a III. Béla
III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.
Papi fapipa?
Nem, nem valószínű, hogy a nagyradai plébános valamikor a 19. század végén ilyen formátumú eszközzel pöfékelte volna el a napi dohányadagját. A katolikus papok amúgy sem éltek sűrűn az élvezeti szerekkel, márpedig a zalavári bencés apátság szomszédságában lévő Nagyrada, ahol a MaNDA gyűjteményében is megtalálható 3D-ben digitalizált pipát fellelték, katolikus falu volt mindig hosszúra nyúló története folyamán.
A Szent István által 1019-ben kiadott zalavári alapítólevélben is megemlített községnek egy 1526-os összeírás szerint volt már temploma és plébánosa is, hogy is ne lett volna, hiszen a zalavári kolostor birtokaihoz tartozott és a bencések nagyon odafigyeltek embereik lelki táplálékának biztosítására is. 1596-ban viszont már arról számol be egy jelentésében a zalavári apát, hogy Nagyrada – vélhetően egy török portya következtében – már három éve lakatlan, és rendesen pusztul a temploma is. Aztán valami csoda történhetett, mert egy 1599-es összeírás szerint újra lakják az amúgy kiemelkedő adottságokkal nem rendelkező községet. Mert Nagyrada földje nem volt akkoriban sem igazán jó, a szőlőhegyén pedig dokumentáltan rosszabb bor termett, mint a környező falvakban. Talán csak a halászattal lehetett valami kis pluszhoz jutni.
Kattintson a képre, majd a 3D ikonra!
Nem volt hát könnyű az élet Nagyradán, nem dőlhetett hátra ekkoriban füstöt eregetve, elégedetten a helyi pap. Már csak azért sem tehette ezt, mert a török idők vége felé, Kanizsa ostroma előtt a császári seregek perzselték fel a falut olyan megfontolásból, hogy terményeivel, állatállományával ne tudja támogatni majd az ostromlottakat. 1700 körül viszont már megint lakott volt a település, igaz, sem papja, sem temploma nem volt már és ki tudja miért, de ez volt a helyzet még 1782-ben is. Pedig határában ekkor már 1500 holdon gazdálkodtak a bencések. A falu 1988-ban szépen felújított neogótikus temploma valamikor az 1900-as évek elején épült és természetesen Szent István király lett a védőszentje. A boldog békeévek vége felé volt ez, az országban rend volt, viszonylag jól működött minden. Így talán még a plébánosnak is volt kedve az építkezés fájrontja után, a nyári estéken a parókia kertjébe kiülni a falu potentátjaival, a bíróval és a jegyzővel néhány pohár szódával higított borra és egy ferblipartira. Hogy aztán valamelyikük keze ügyében ott volt-e ez a juharfából faragott, heverészve pipázó, jól felpödrött bajuszú és kecskeszakállas, kalapos embert formázó pipa, azt természetesen nem lehet tudni. De akár ott is lehetett, hiszen ekkortájt, vagy kicsit korábban került ki egy ügyes faragóember kezei közül.
Pálffy Lajos
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer – Információk: tevékenység, képgaléria, rendezvények, dokumentumok.
Történelmi játékok
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com
Közkincstár
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.