a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Replikák és topalkotások – Dada és szürrealizmus a Galériában
Akkor hát azért tűnt annyira újnak az előzetesen kapott képeken az a
biciklikerék! Replika, mint ahogyan a „legendás” Falikút és a
Palackszárító is az, Marcell Duchamp egy gyűjtő kérésére készítette el
újra az elkallódott, csak fotókon létező readymade-jeit a hatvanas években.Mint ahogy 1964-ben újra szakállka és bajusz került a Mona Lisára, az 1919-es polgárpukkasztás mintájára. De az a három Miró, Magritte Kastély a Pireneusokban és Man Ray Vad szüze kárpótol bennünket eme kegyes kis csalásokért. És akkor még nem is beszéltünk a kiállítás magyar részéről. A Dada és szürrealizmus. Magritte, Duchamp, Man Ray, Miró, Dalí című kiállításon jártunk a Magyar Nemzeti Galériában.
Marcel Duchamp: L.H.O.O.Q., 1919 (fotó: MNG)
Van itt minden, mi szem szájnak ingere, gondolhatnánk, miközben az MNG és az Izrael Múzeum harmadik közös tárlatának azt a részét nézegetjük, amelyet az adományokból épülő jeruzsálemi múzeum 1200 idevágó alkotásából választottak ki. Közel 120 festmény, szobor, fotó, readymade, montázs, kollázs, asszamblázs és objekt érkezett Magyarországra. Egy zabolátlan kor elképesztően sokszínű művészetét szeretnék megmutatni, amely nem tűri a kronológiát, vagy bármilyen szempontú sorrend felállítását, így témák, témacsoportok és technikák alapján próbálkozik a kurátor a tagolással.
Erwin Blumenfeld: Dada, 1920 (fotó: MNG)
A tárlat az első világháború ellen a semleges Svájcban sajátos módon fellépő dada mozgalmárjaival, pontosabban az általuk készített festményekkel, de még inkább kollázsokkal, montázsokkal, asszamblázsokkal (itt tárgyak is felkerülnek a vászonra), objektekkel és readymade-ekkel indul. Erős bevezetés, a jeruzsálemi gyűjtemény különösen Man Rayben és Duchampban „jó”, még úgy is, hogy utóbbi emblematikus dolgai mind későbbi replikák. Igaz, Man Ray 1923-as Elpusztítandó tárgya is darabokra töretett és 1957-ben Elpusztíthatatlan tárgyként született újjá. (Az történt, hogy Man Ray művészetével elégedetlen fiatalok komolyan vették az alkotás első címét, és egy kiállításon széttaposták Ray munkáját.)
Joan Miró: Festmény (Spanyol táncos), 1927 (fotó: MNG)
Erőteljes az Illúzió és álomtáj címmel ellátott, a szürrealizmust bemutató kiállításrész is. Szinte mindenkitől van valami, talán csak „Dalíban” áll rosszul Jeruzsálem, ráadásul a mester most kiállított 1934-es Szürrealista esszé című egyetlen képén is bántóan meg van repedezve az olajfesték. Viszont van három szép Miró, köztük a jeruzsálemi múzeumigazgató, James S. Snyder kedvence, a Festmény (Spanyol táncos) 1927-ből, és itt van a már emlegetett Kastély a Pireneusokban (1959) mellett azért két kisebb Max Ernst kép is. Ernst nagyobb vásznai és Chirico metafizikus terei viszont bántóan hiányzanak (egy vázlatrajz mellett egyetlen kisméretű festménye utazott csak Budapestre) és Paul Delvaux mellett Yves Tanguy is kissé alulreprezentált talán most. Viszont itt van Max Ernst erőteljesen szexuális töltetű, már emlegetett szüze, ami a Vágy: múzsa és áldozat szekció meghatározó munkája, Philippe Halsman Dalí koponyája című fotója mellett. Ide, a „nagyok” közé került egy Kassák képarchitektúra is, és ha már itt tartunk, akkor sétáljunk is át a kiállítás négy kurátor által összeválogatott magyar részébe.
Philippe Halsman: Dalí koponyája, 1951 (fotó: MNG)
Amivel bevallottan a dadával és a szürreralizmussal kapcsolatba hozható sajátos magyar közelítésmódokat akarták bemutatni Átrendezett valóság címmel. Mert tisztán magyar dadáról és szürrealizmusról azért nem beszélhetünk, Kassákék a bécsi emigrációs időkben a Ma folyóiratban produkáltak némi dadaizmust, de aztán gyorsan a konstruktivizmus felé fordultak. Az itt felvonultatott Tihanyi Lajos, Moholy-Nagy és Bortnyik Sándor festmények, vagy Uitz Béla és Vajda Lajos munkái inkább csak azt mutatják, hogy mi volt itthon, mikor Európa boldogabbik felében akcióztak a dadaisták. Arra is hamar rájöhetünk, hogy a hazai Európai Iskolának sincs közvetlen kapcsolata a szürrealizmushoz. A Mélyvilágok című egységben felvonultatott Ámos Imre párjával, Anna Margittal járt ugyan Párizsban Chagallnál, de iszonyú félelmekről valló festészetének kevés köze van a szorosan vett szürrealizmushoz. Bálint Endre viszont láthatott két hosszabb párizsi tartózkodása alatt szürrealista alkotásokat, festészete mégis megmaradt saját, jórészt Szentendréről származó motívumkincsénél. Az 50-es, 60-as évek magyar művészete (A fal előtt? A fal után? szekció) a Párizsban alkotó Hantai Simon és Csernus Tibor magyarországi, szürnaturalista képein keresztül van jelen. Itt van egy impozáns kollázsfal is, amin felvonultatják a műfaj jeles hazai művelőit. Aztán Altorjai Sándor sajátos vásznai mellett elhozták a Damjanich utcából Gyarmathy Tihamér „életútinstallációjának” egy darabkáját is.
René Magritte: Kastély a Pireneusokban, 1959 (fotó: MNG)
A Tudatfelszabadító hadműveletek szekció pedig egy olyan széles spektrumot mutat be Erdély Miklóstól a Helyettes Szomjazókon át Lakner Lászlóig, hogy nem is vágnék bele az ismertetésébe. Amúgy ez is egy olyan kiállítás, amire időt kell szakítani ezen a nyáron, csak javasolni tudom mindenkinek!
Pálffy Lajos
Dada és szürrealizmus. Magritte, Duchamp, Man Ray, Miró, Dalí – Válogatás a jeruzsálemi Izrael Múzeum gyűjteményéből
Magyar Nemzeti Galéria
2014. július 9. – október 5.
Marcel Duchamp: Falikút (Forrás)
Max Ernst: Erdő
Salvador Dalí: Szürrealista esszé
