A feltaláló – és a kocka, amit nem vetünk el soha

Bartók Béla, zeneszerző. Lugosi Béla, filmszínész. Puskás Ferenc, labdarúgó. Hírességek, akiket az egész világ ismer, akik kelet-európaiak, akik magyarok. E névsorba tartozik egy kortársunk is, a ma 70 éves Rubik Ernő. Ha a neve mellé egy foglalkozást szeretnénk írni, az adja magát: Rubik Ernő, játéktervező. A Kocka atyja.

Édesapja, idősebb Rubik Ernő gépészmérnök és országos hírű repülőgéptervező volt, édesanyja költő. E sorok írója ismerte az édesanyját. Egy utcában laktam vele, mindenki Rubik néniként emlegette nagy szeretettel. Kisgyerekként néha segítettem neki bevásárolni, egyszer jutalmul kaptam tőle ajándékba egy különleges játékot – Karikavarázs néven ma is kapható –, szerényen említette: „a fiam tervezte”. Persze mindenki tudta, hogy fia „A játéktervező”, nagy A-val. Ez a nyolcvanas években történt, s nem volt olyan gyerek az utcában, de az országban – és a világ összes szerencsésebb országában sem, akinek ne lett volna legalább egy Rubik-kockája, s ne próbálta volna több-kevesebb sikerrel kirakni.

Jó térlátás és megfelelő logikai képességek birtokában, türelemmel és sok gyakorlással. Vagy a türelmetlenek a matricák átragasztgatásával. A Kocka kihívás volt, a gyerekszobát díszítő, egy generáció identitását meghatározó dizájngyönyörűség – és nem kevés frusztráció okozója. Mert nagyon egyszerűnek tűnik, de valójában a kirakása bonyolult algoritmus, amely a matematikusoknak is fejtörést okozott.

Nem véletlen, hogy a nemzetközi hírű Mathematical Intelligencer címlapjára is került (két ilyen magyar vonatkozású tárgy van: a Rubik-kocka és évtizedekkel később a Gömböc). Árulkodó adalék, hogy neves tudósok kutatták a lehető legkevesebb forgatással történő kirakás algoritmusát, „Isten számát”. A 3x3x3-as Rubik-kockának 43 252 003 274 489 856 000 eltérő állása lehetséges. 2010-re ismerték fel, hogy a Rubik-kocka 20 lépésből kirakható. A magamfajta földi halandónak persze talán örökké kihívás marad – felejthetetlen az abszurd vicc, miszerint a kockának „már öt oldalát kiraktam, de a hatodik csak nem akar sikerülni”. A robot bezzeg könnyedén boldogul vele:



A hazánkban eleinte Bűvös kockaként híressé vált játékot idén negyven évvel ezelőtt találta ki az akkor a Magyar Iparművészeti Főiskola belsőépítész szakának tanársegédjeként dolgozó Rubik. A térlátást fejlesztő, oktató-szemléltető eszköz szabadalmaztatási eljárása 1975-ben indult el, majd pár ezres tételben a gyártás is megkezdődött a Politechnika (később Politoys Ipari Szövetkezet) cégnél. A Kádár-korszak szövetkezeti világában persze a gyártás megszervezése nem volt egyszerű, majd a világsiker után a milliós igények kielégítése sem. Mezei András riportkönyvet szentelt a sztorinak, s valóban, tehetnénk sommás megállapításokat a magyar ipar és a világhírnév találkozásáról. Az idő viszont Rubik Ernőt igazolta: e végtelenül szerény, tisztességes, hűséges ember ma is a játékipar megkérdőjelezhetetlen figurája – és szülőhazájában sem irigység, hanem általános megbecsülés övezi.

A Kocka 1979-80-tól lett nemzetközi siker, az Év játéka, amely 1981-ben a New York-i Modern Művészetek Múzeumába is bekerült. A nyolcvanas években az egész világ Rubik nevétől volt hangos, még humoros dalban is megénekelték:



A rajongók valóságos sportágat szerveztek a kockakirakás köré, világbajnokságokkal, szabályokkal, sportszerekkel. Máig nagyon élénk világukról számos gyűjtőoldal tudósít. A nyolcvanas évekből még jó pár hasonló játékot felsorolhatnánk, hiszen Rubik sikere által inspirálva számos magyar feltaláló jelentkezett rokon elven működő fejtörő termékekkel. Ez a bábeli „csűrcsavar” nem is tett rosszat az ország arculatának. Magyarország a mechanikai- és a számítógépes játékok piacán is a logikai játékairól vált ismertté.

Rubik Ernő stúdiójából pedig újabb és újabb játékok kerülnek ki azóta is, néhány éve például a Rubik360, amely egész más filozófia alapján, de megint egy egyszerű geometriai test köré szerveződik. Ez egy igazi Bűvös gömb, a benne lévő golyók saját kis univerzumot alkotnak, a játék kézügyességet igényel – és szabályainak fizikája van. Erről a pompás kis játékról – és előzményeiről, tehát saját pályájáról így mesél a feltaláló:



Ez a cikk legyen befejezetlen, mint egy Rubik-kocka, amit csak nem sikerül kirakni. Örüljünk együtt Rubik Ernő 70 évének – és kívánjunk mellé annyi új játékot, hogy tervezésük 120 éves koráig kitartson.

Képes Gábor

• Publikálva: 2014.07.13. 09:00 • Címke: design, művelődéstörténet, évforduló