a rovat írásai

Új felületen folytatjuk

Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.

Visszabeszél a templom oldala

Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”

Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában

Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.

Munkát bőven adó szeptember

Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.

A rekorder múzeumalapító korsója

Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.

Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg

A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.

Finta Sándor és Walt Whitman

Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.

Tihany elveszett várai

Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról, pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.

Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok

A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.

Szép szál ember volt ez a III. Béla

III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.

Asszonyok védelmezte Csobánc

Bizony, nem csak Egerben ragadtak kardot, forróvizes fazekat a nők, hanem megvédték Csobáncot is, mikor a labanc ostromolta. Hatvan férfi és nő, a környék nemesasszonyai, lányai egy ezer fős császári seregtestet győztek le. Úgy, hogy annak majdnem fele tisztestül, parancsnokostul a fűbe harapott a 376 méteres hegy oldalán.

MaNDA összes cikke »

​Marcona hadfi csokor vadvirággal

marcona leadA Kárpátokon túlra, az első világháborús Bukovinába repít bennünket egy húszperces kisfilm, a MaNDA gyűjteményének fontos darabja. A gyártónak, a Philipp és Pressburger Filmvállalatnak Budapest mellett Bécsben és Galícia központjában, Lembergben is voltak fióktelepei. Galícia és Bukovina pedig szomszédok révén fontos szerepet kaptak az első világháborúban is.

E véráztatta földeken hol a kijevi nagyfejedelmek, hol a lengyel királyok, no meg a mi Árpád-házi királyaink uralkodtak. A török időkben a moldvai, vazallus fejedelemséghez csapták a dimbes-dombos, erdős-hegyes területet, ahová 1764-be, a mádéfalvi veszedelem idején a székelyek is kimenekültek. A lengyelországi részek a szegény ország első, 1772-es felosztása után kerültek a Habsburg Birodalomhoz, és Bukovina rövidesen már mint koronatartomány ékítette 1918-ig a bécsi császári koronát. Lakosságának háromnegyede a 20. század elején ukrán és román volt, a maradék népek közül a betelepített németséget és a zsidókat érdemes megemlíteni, a magyarok mindössze 1,3 százalékban voltak jelen errefelé. Annál több magyar vér folyt e földért az első világháborúban. Az oroszok 1914 novemberében lerohanták a területet, decemberben pedig a kozákok már arra készülődtek, hogy az uzsoki hágón keresztül Magyarországra törjenek. Erre már az osztrák-magyar hadvezetés is összekapta magát, és így karácsonyra nem volt már kozák a hágó környékén, februárra pedig Bukovinában sem. A 7. magyar hadsereg egészen a Dnyeszter vonaláig tört előre, majd szívós munkával beásta magát. Az állóháború 1916 júliusáig tartott, amikor a híres Bruszilov-gőzhenger átrobogott az erődítéseken, 250 ezer magyar halottat és foglyot követelve. 1916 októberében erősítés és új főparancsnok érkezett Kövess Hermann személyében, aki megkezdte az oroszok kiszorítását, sőt, a sikertelen Kerenszkij-offenzíva (1917. július) után támadásba lendült, és visszafoglalta az egész területet.

video

Bukovina visszafoglalása (részlet)

Tehát nem véletlen, hogy a kisfilm első inzertje (a feliratokból összesen 30 van a filmben) éppen a temesvári születésű báró Kövess tábornagyot és a K. u. K. Kraftfahrtgruppe felirattal ellátott hadtestparancsnoki autót mutatja. Mivel Kövess 1917. augusztus 17-én kapta meg érdemeiért az uralkodótól a báróságot, a felvételek egy része ekkoriban, tehát 1917 nyarán készülhetett. Ugyancsak a film elején látható a Monarchia által Ivangorod és Pulawy között, a Visztula fölé épített szép híd ünnepélyes felszentelése magyar zászlókkal, körmeneti kereszttel. Ezután tavaszi felvételeket vágott be a szerkesztő egy városka visszafoglalásáról, amely az olvadó hóban neogótikus templomával, fellobogózva várja honvédeinket. Még az első percek érdekessége egy hat ökör által húzott kezdetleges úthenger is, amivel a munkára kirendelt lakosság igyekezett javítani az útviszonyokon.

video

Bukovina visszafoglalása (részlet)

De láthatunk itt hegyi kisvonatot és kutyaszánokat is akcióban, és kicsit később a kamera felmászik egy fa tetején kialakított tüzérségi megfigyelőállásba is. Sőt, később az operatőr egészen közel merészkedik egy tanya ostromához, ha hangosfilmre tudtak volna forgatni, akkor biztosan mindent betöltött volna a kézigránátok robbanása, a puskadörrenések és a golyósüvítés. A néhány perces jelent végén menekülő oroszokat láthatunk, majd sokáig különféle csapatmozgások következnek, lefilmeznek már szürkébe öltözött huszárokat (a háború elején még piros nadrágban és kék, zsinóros dolmányban vitézkedtek) és fogatolt tüzérséget is. Ezután a szerkesztő némi következetlenséggel visszakanyarodik a már egyszer megostromolt tanyához és felhasználja a megmaradt képsorokat is. Köztük van az, amin az egyik honvéd hátán egy deszkára erősített 20 kilós Schwarzlose géppuskával rohamoz elszántan. A harci jelenetek után meglehetősen vidám orosz foglyokat mutatnak, majd pedig az 1917. augusztus 2-án visszafoglalt Kimpolung (Moldvahosszúmező) városába látogat el a kamera, ahol a bakákkal üzletelő helyieket és az inzert szerint kémkedéssel gyanúsított civileket is láthatunk. A kisfilm egy Három bajtárs című beállított jelenettel zárul, amin egy marcona fegyveres honvéd vadvirágcsokrot helyez a frissen hantolt katonasírra, miközben a társa kissé hátrébb bőszen eregeti a füstöt, fütyülve a világra.

video

Bukovina visszafoglalása (részlet)

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2014.08.10. 08:21 • Címke: manda, első világháború 100, történelem

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

károly róbert
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.