a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
A romantika mesterének Vigadója
Napra pontosan 130 éve hunyt el Feszl Frigyes építész, aki Ybl Miklós kortársaként, a magyar és európai romantikus építészet kiválósága volt. Bár számos terve nem valósult meg, sőt néhány általa tervezett épületet ma már nem láthatunk, azonban még így is gyönyörködhet az utókor a Feszl-életmű páratlan alkotásaiban: a Dreher-sörgyár, a Balassovits-ház, az Oszvald-ház épületeiben, a Dohány utcai zsinagóga kupolás szentélyében, valamint a munkássága mérföldköveként aposztrofálható pesti Vigadóban.
Feszl Frigyes 1821-ben Pesten született, német polgári családban, 14 gyermek közül ötödikként. Apja és nagyapja kőfaragó mesterek voltak, Frigyes és két testvére az építészetet választották pályaként. A gimnázium elvégzése után – egyes források szerint – Hild Józsefnél tanult, majd 1839-ben, bátyjával, Józseffel együtt beiratkozott a müncheni Képzőművészeti Akadémiára. Tanulmányai alatt sokat utazott, Nyugat-Európa több országába is ellátogatott.
Az Andrássy úti Mayer-ház, amely Feszl tervei alapján készült
1945-ben hazaköltözött, kilenc évig Gerstel Károllyal és Kauser Lipóttal dolgozott együtt, társulásban. Ebben az évben nyújtotta be orientalizáló, romantikus stílusjegyeket hordozó tervrajzát az Országház megépítésére kiírt pályázatra, ahol első díjat, valamint későbbi pályáját jelentősen befolyásoló szakmai elismerést szerzett, azonban – mint tudjuk – nem az ő elképzelései szerint épült meg a Parlament. Ám az így szerzett hírnévnek és kapcsolatoknak köszönhetően a társulás több megrendelést is kapott Pesten, Budán és a környező településeken; egyik fontos megrendelőjük maga gróf Széchenyi István volt, rajta keresztül ismerkedett meg Balassovits Péterrel és az Oszvald-testvérekkel, a nekik tervezett épületek ma is megtekinthetőek (Balassovits-ház a Váci utca 57. szám alatt, az Oszvald-ház pedig ugyancsak az V. kerületi Nádor utca 22-es szám alatt található). Megrendelői szinte kizárólag a pesti polgárság köreiből származtak, lakóházak, villák mellett több középületet, szállót is tervezett, alkalmasint emlékmű és kripta megalkotását is vállalta, így például Dunaiszky László szobrásszal közösen készítették el Lendvay Márton színész síremlékét.
Az Oszvald-ház homlokzata
Feszl munkásságát stílus szerint két csoportra oszthatjuk: romantikus alkotókorszakára leginkább jellemző a „Rundbogenstil”, ami keleties-móros, félköríves stílusjegyekkel dolgozik, ez jelenik meg a Vigadón, és ezzel az épülettel egyben le is zárja ezt a korszakot. 1865 után háttérbe szorul a romantika, életének utolsó húsz évében a historizáló eklektika volt a meghatározó, erről tanúskodnak tervhagyatékában fennmaradt rajzai is.
Korabeli látványterv a Vigadóról
A Vigadó 1859-65 között épült fel az 1849-ben elpusztult, Pollack Mihály tervezte Redut (régi Vigadó) alapjain, az építkezést hosszas, mintegy tíz évig tartó egyeztetések előzték meg. A Vigadó a maga korában nagy feltűnést keltett, tagadhatatlanul fontos kulturális és művészeti intézménnyé vált, azonban az akkori kor közízlése már elfordult a romantikától, így a Vigadó és tervezője, Feszl nem részesültek különösebb elismerésben. Ez, valamint az építkezés alatt, a hatóságokkal való összetűzései késztették Feszlt visszavonulásra, jelentősebb feladathoz később már nem jutott. A többféle stílust elegyítő romantikus épület homlokzata gazdagon díszített, a szobrok nagy részét Alexy Károly készítette, belsejét pedig Lotz Károly és Than Mór freskói díszítik. A nagyközönség számára a megnyitót 1865 januárjában tartották, ünnepélyes keretek között. Hangversenytermében többek között Debussy, Brahms is megfordult, komolyzenei koncertek mellett a terem bálok, fogadások megtartására is lehetőség nyújtott.
Táncos mulatság a harmincas években, a Vigadóban (forrás: Fortepan)
A második világháborúban súlyos sérüléseket szenvedett épület felújítása az 1970-es évekig váratott magára. 1980-ban adták vissza a közönségnek a Vigadót, az átalakítások hatására hangversenyterme 700, kamaraterme 220 férőhelyes lett, galériája pedig az 1990-es években a kortárs képzőművészet egyik legfontosabb bemutatóhelye.
Vigadó tér, anno Molotov tér 1945-ben (forrás: Fortepan)
2004-ig működése folyamatos, ekkor azonban újabb felújítási munkák miatt bezárták. 2007 és 2011 között a felújítás megtorpant az épület üresen állt. Ez év márciusában ismét megnyitották kapuit, a ’70-es években alkalmazott szocreál elemek eltűntek, Feszl mesterműve és egyben a pesti Duna-part egyik legizgalmasabb építészeti ereklyéje – megközelítőleg – ismét régi pompájában tündökölhet.
A Vigadó éjjeli fénypompában (forrás: Wikimedia Commons)
Kondákor Ferenc