a rovat írásai

Új felületen folytatjuk

Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.

Visszabeszél a templom oldala

Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”

Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában

Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.

Munkát bőven adó szeptember

Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.

A rekorder múzeumalapító korsója

Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.

Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg

A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.

Finta Sándor és Walt Whitman

Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.

Tihany elveszett várai

Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról, pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.

Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok

A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.

Szép szál ember volt ez a III. Béla

III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.

Asszonyok védelmezte Csobánc

Bizony, nem csak Egerben ragadtak kardot, forróvizes fazekat a nők, hanem megvédték Csobáncot is, mikor a labanc ostromolta. Hatvan férfi és nő, a környék nemesasszonyai, lányai egy ezer fős császári seregtestet győztek le. Úgy, hogy annak majdnem fele tisztestül, parancsnokostul a fűbe harapott a 376 méteres hegy oldalán.

MaNDA összes cikke »

Szerencsés csutora

adatbazis

Nem lehetett rossz dolga ennek a csutorának, avagy alföldiesen kulacsnak, ami Csabrendekről vagy még inkább Somlóvásárhelyről került be a Balatoni Múzeum gyűjteményébe, és a keszthelyi intézmény jóvoltából 3D-ben elérhető a MaNDA adatbázisában is.

Nem lehetett rossz dolga, hiszen míg használatban volt, minden bizonnyal somlyói bort tartott benne a gazdája. „Ő” meg hűvösen tartotta ezt a mindenkor remek bort cserébe a gazda és az általa megkínált férfiemberek legnagyobb örömére.

csutora
Kattintson a képre, majd a 3D ikonra!

A fából készült csutorák vagy kulacsok a néprajzi lexikon szerint az 1600-as években tűnnek fel Magyarországon. (Korábban az italok tárolására állatbőrből készült tömlőket és kiszárított tökféléket használtak leginkább – az agyag és üvegedények mellet.) Az általában 3-5-8 liter folyadék befogadására is alkalmas, palástjára állított lapított korong alakú edények az 1600-as években, a már említett forrás szerint déli irányból érkeztek Magyarországra. A török kiűzése után még sokáig hozzátartoztak a katonák felszereléséhez, de az utazók és a földművesek is ebben tartották napi folyadékszükségletüket. A kevésbé szerencsés csutorákban víz volt többnyire, míg a jó helyre kerültek a hegyek levét tarthatták hosszabb-rövidebb ideig gyomrukban.

A most már 3D-s felbontásban körül járható edény talán Somlyóvásárhelyen készült, az egyházzal, a hatalmaskodó Endrődy és Csoron családdal, majd a törökkel is küszködő egykori mezővárosban úgy 1890 körül. Készítője lehetett akár egy „csutorás”, kulacskészítő is, aki azért számíthatott némi szerény megélhetésre a Somlyó tövében. Ez a három liter körüli űrtartalmú edény az egyik oldalán hordozza a gazdája, Schreimer Dénes nevét. Akinek ősei talán a környék asztalosai voltak és egy nagybirtokos telepíthette be a török idők után a státuszát még az 1800-as évek közepéig megőrző mezővárosba. Az biztos, hogy 1828-ban Vásárhelyen már 28 kézművest jegyeztek fel, közöttük pedig lehetett egy csutorás is, aki persze más, a paraszti háztartásban használatos eszközöket is faraghatott vagy készíthetett esztergáján. Azt is csak találgatni lehet, hogy e növényi motívumokkal díszített darab egyik oldalára miért faragták rá azt az edényt és a tartalmát kavargató kezet. Talán Schreimer úr foglalkozására akartak utalni vele? Nem tudni, de az biztos, hogy a másik oldal jellegzetes formájú koronás címere és felirata dicsérendő hazafiasságról tesz tanúbizonyságot. Példát vehetnénk róla!

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2014.08.06. 12:09 • Címke: digitalizálás, manda, manda adatbázis, 3D

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

károly róbert
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.