Lucy az égben és a földön

Moziajánló: Lucy

Nikita után negyedszázaddal új női Besson-akcióhős született, aki elődjéhez hasonlóan kénytelen fölismerni, hogy a férfivilágban a puszta túléléshez nem csupán át kell vennie a férfieszközöket, hanem szuperhősként kell tudnia bánni is azokkal.

Alternatív rendezőként indult (Metro, 1985), fősodorbeli rendező-producerként vált világhírűvé - Luc Besson pályája nem csupán nyílegyenesen haladt a világsiker felé, de konzekvensen is. Már legelső  filmje, a minimál költségvetésű, fekete-fehér Élethalálharc (Le dernier combat, 1983) tartalmazza szinte mindazokat az elemeket, amelyeket későbbi munkáiban sorra-rendre kifejtett.

Az érett Luc Besson filmjeinek vonzereje a játékfilmezés mozivarázsa, amit hollywoodi receptként szokás emlegetni. Ne hallgassunk a kategorizálás racionalizálásra biztató szirénhangjára, mert a címkézés során éppen a lényeg, a játékosság és a rendező önazonosága veszne el. Ellenpróbája a fenti állításnak az ismert tény, hogy Besson nem vett részt A nagy kékség (Le grand bleu, 1988) amerikai promotálásában, mert a filmet az ottani piac igényei szerint hollywoodi mintára happy endre vágták. Ugyanígy ellenpróba ennek a Tarantinóhoz hasonlítható filmtörténeti műveltséggel bíró rendezőnek valamennyi alkotása,  köztük legújabb filmje, a Lucy is. Ha darab-darab alapon kommersznek nézzük, lemaradunk a bessoni „ötödik elemről”.

A Lucy szerkezetében Besson a művészfilm-kommerszfilm ellentétet figurázza ki, ahogyan azt tette az előd, Alain Resnais az Amerikai nagybácsim (Mon oncle d’Amérique, 1980) című filmjében, melyet a tanítvány itt megidéz. A neurológus, agykutató Norman professzor (Morgan Freeman) előadást tart Párizsban, azzal párhuzamosan peregnek a tudományos állításokat megelevenítő események és az ironikusan lebutított természetfilmes és animációs illusztrációk. A darwinista alapozású téziseket ismertető Norman azt fejtegeti, hogy az élőlények elsődleges célja maga az élet, melynek alapvető összetevője a fajfenntartás ösztönén keresztül az örök életre való törekvés. A tézisekben szereplő első asszony mitologikus nevét viselő Lucyt (Scarlett Johansson) egy tajvani, hajnalig tartó buli után alig egy hete ismert fiúja arra kényszeríti, hogy kézbesítsen egy szállítmányt. A kialvatlan, riadt lány a Jang (Choi Min-Sik) parancsnokolta nagypályás, kegyetlen drogcsempészek fogságába kerül, akiknek első dolguk lepuffantani a maga bőrét menteni akaró pasiját. A rettegő, síró lánynak hamar rá kell ébrednie, hogy esélye sincs emberi érzelmekre, megértésre várnia: ha túl akarja élni, azonnal el kell sajátítania az erő és az átverés tőle addig oly távol álló brutális művészetét. Fogvatartói futárnak akarják használni, s a hasába operálnak egy csomag CPH4-et, az új drogot. Ezt a vegyületet a várandós nők szervezete termeli a terhesség hatodik hetében, feladata a sejtek szaporodásának és a bennük tárolt információk átörökítésének elősegítése. Az előadásban a professzor azt taglalja, hogy az evolúció csúcsán lévő ember agykapacitásának körülbelül tíz százalékát használja ki. A drog Lucy szervezetébe kerülve folyamatosan aktiválja agyának teljesítőképességét, így már különösebb erőfeszítés nélkül ki tud szabadulni. Ahogy növekszik benne a szuperképességek sora, úgy fokozódik az ijedelme, mi lehet ennek a folyamatnak a vége. Rábukkan Norman professzor tanulmányaira, aki kezdeti hitetlensége után kíváncsian és együttérzéssel várja. Lucynak még egy támogatója akad Del Rio párizsi rendőrkapitány (Amr Wake – Sziriana, r: Stephen Gaghan, Lazacfogás Jemenben, r: Lasse Hallström) személyében, akinél följelenti Jangot és bandáját. Ekkor láthatjuk a filmtörténet egyik legjobb autós üldözését Párizs utcáin:

A Lucy a Csúcshatáshoz (Limitless, 2011, r: Neil Burger) hasonlóan akciófilm formátumban futtatja le a viszonylag egyszerűen cáfolható sci-fi-programot. A kihasználatlan agykapacitás mítosza megannyi sarlatánt segít nem is rossz megélhetéshez, ami ékes, bár paradox bizonyítéka is lehetne állításuknak. A valóság ezzel szemben a tudomány jelenlegi állása szerint az, hogy az evolúció során nem fejlődött volna ki az agyhoz hasonlatos összetett szerv, ha annak kilencven százaléka „pocsékba menne”. Ha mégis, a természetes szelekció gondoskodott volna annak gazdaságosságról. A két feldolgozás közötti különbségek közül csak az alapvetőre térnék ki. Nikita után negyedszázaddal új női Besson-akcióhős született, aki elődjéhez hasonlóan kénytelen fölismerni, hogy a férfivilágban a puszta túléléshez nem csupán át kell vennie a férfieszközöket, hanem szuperhősként kell tudnia bánni is azokkal. Scarlett Johanssonról tinikora, a Suttogó (The Horse Whisperer, r: Robert Redford, 1998) óta tudjuk, hogy született színész, A nő (Her, r: Spike Jonze, 2013) óta azt is, hogy a pusztán a hangjával képes főszerepet alakítani. Most is mesteri, ahogyan a géparcú, merev mozgású és hanghordozású szuperhős és a vívódó, érzékeny ember között egyensúlyoz.

Luc Besson kezében minden arannyá válik, ám ő nem hasonlatos Midasz királyhoz. Pályájának „francia Spielberg” párhuzamú rövidített leírása is alapvetően téves: az amerikai rendező-producernek nem kellett a nemzeti filmgyártás segítségére lennie, s a humorérzékét is kevésbé tudja kamatoztatni. Bessont szokás a francia filmek amerikanizálása miatt ostorozni, az ellenpélda azonban számos, Szajnát lehet rekeszteni a korszerűtlen, érdektelen, rossz francia filmekkel. A Besson-univerzum minden részletében a filmre fókuszál, nem meglepő, hogy magánéletét is ezer szál köti a filmtörténethez. A sors ironikus dramaturgiáját mi sem minősíti jobban, mint az, hogy jelenlegi párját, a producer Virginie Silla-Bessont kivéve feleségei elsősorban akcióhősökként váltak közismertté.

Ajánljuk

• akciófilm-rajongóknak
• az elsőrendű casting és színészvezetés kutatóinak
• akiket bosszant ugyan az „agykontroll” vámszedése, mégis eljátszottak azzal a gondolattal, jó lenne-e, ha agytartalékaikat jobban kiaknázhatnák
• Scarlett Johansson és Morgan Freeman rajongóinak
• akik kíváncsiak egy új sztár születésére – Amr Wake nevét most már meg fogjuk tanulni

Nem ajánljuk:
• a „francia Spielberg”-tétel terjesztőinek
• a vegytiszta művészfilm-mítosz híveinek
• humorérzék-hiányban szenvedőknek

rendezte: Luc Besson, forgatókönyvíró: Luc Besson, zeneszerző: Eric Serra, operatőr: Thierry Arbogast, producer: Luc Besson, Christophe Lambert, szereplők: Scarlett Johansson (Lucy), Morgan Freeman (Norman professzor), Amr Waked (Pierre Del Rio), Johan Philip Asbaek (Richard), Analeigh Tipton (Caroline), Paul Chang (Taipei Surgeon), Min-sik Choi (Kang)

Forgalmazó: UIP-DUNA FILM
Bemutató: 2014. augusztus 7.

Boronyák Rita

• Publikálva: 2014.08.07. 14:45