a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Megemlékezések a berlini fal építése kezdetének évfordulóján
Megemlékezéseket tartottak szerdán a német fővárosban az egykori berlini fal felhúzásának 53. évfordulója alkalmából. A felszólalók azt emelték ki, hogy ébren kell tartani az áldozatok emlékét és nap mint nap meg kell küzdeni a szabadságért és a demokráciáért.
A Bernauer Strassén lévő központi emlékhelyen Klaus Wowereit, Berlin kormányzó polgármestere koszorúzott, miután ökumenikus imádságot tartottak az emlékhely szomszédságában, az egykori határsávban – a keleti és nyugati szektor közötti, elaknásított földsávban – épült kápolnában, amely a Megbékélés nevet viseli. Az ünnepségen valamennyi parlamenti párt részt vett, és a csaknem száz meghívott vendég között ott volt az egykori keletnémet állambiztonsági hatóság (Stasi) iratanyagát kezelő hivatal elnöke, Roland Jahn is. Ő egy, az évforduló alkalmából közölt interjúban kiemelte, hogy a közoktatásban az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani a megosztott Németország történelmének oktatására, hogy ne merüljön feledésbe az áldozatok emléke, és a rendszerváltás után született nemzedékek megismerjék az emberi jogokat sárba tipró keletnémet kommunista diktatúra természetét. Ennek fontosságát emelte ki Klaus Wowereit is ünnepi nyilatkozatában. A jogállamiság, a szabadság és a demokrácia nem természetes adottság, hanem olyan érték, amelynek megőrzéséért minden nap meg kell dolgozni – hangsúlyozta a szociáldemokrata politikus, hozzátéve, hogy „ezt a tényt újra és újra tudatosítani kell a felnövekvő nemzedékekben”, ezért „a jövő egyik kiemelkedő feladata az emlékezés a fal felépítésére, az áldozatokra és hazánk megosztottságára”. A Nyugat-Berlint körbezáró határőrizeti rendszert 1961. augusztus 13-án, hajnalban kezdték építeni a keletnémet munkásőrség és néphadsereg egységei. Kezdetben szigorúan őrzött drótkerítés, majd idővel három méter magas betonfal osztotta ketté a várost és képletesen egész Európát. Egy, a napokban ismertetett felmérés szerint a németek fele nem tudja napra pontosan a fal felépítése kezdetének dátumát. A legkevésbé a fiatalok tájékozottak, a 30 év alattiak csupán 32 százaléka válaszolt helyesen arra a kérdésre, hogy melyik fontos történelmi esemény történt 1961. augusztus 13-án.
A fal építése
A fal felhúzására a menekülthullám miatt volt szükség, amely azzal fenyegetett, hogy idővel elnéptelenedik az NDK. 1949-től, a két Németország megalapításától a fal felhúzásáig nagyjából 3 millióan menekültek az NDK-ból Nyugatra, a legtöbben Nyugat-Berlinen keresztül, mert a nagyvárosban szinte egyáltalán nem volt ellenőrzés a keleti és a nyugati szektorok határán. A 156 kilométer hosszú határőrizeti rendszeren 28 év alatt mintegy ötezren jutottak át Nyugat-Berlinbe. Több ezer embert viszont elfogtak szökés közben, és a legújabb kutatások szerint legkevesebb 138-an az életüket vesztették. A többségüket lelőtték a keletnémet határőrök, mások vízbefúltak, és voltak, akik a sikertelen szökés után a börtönben öngyilkosságot követtek el. A két Németországot elválasztó határ teljes hosszát tekintve nagyjából 1400-an haltak meg menekülés közben, vagy a letartóztatás után. A berlini fal 1989. november 9-ig osztotta ketté a várost, az utolsó haláleset viszont már jóval a rendszerváltás után történt: 1990. augusztus 31-én Lichtenrade városrészben egy 14 éves fiú megpróbált kalapáccsal kiütni egy kisebb darabot a betonfalból, hogy elrakja emlékbe, de egy hatalmas tömb dőlt ki, és maga alá temette a fiút, aki azonnal meghalt.
A Glienicke-híd is fontos állomás volt
Szerdán megemlékezést tartottak a Potsdam melletti Glienicke-hídnál, a híres egykori határátkelőnél is. Michael Schierack, a konzervatív CDU Brandenburg tartományi szervezetének vezetője beszédében kiemelte, hogy az egykori keletnémet állampárt, az NSZEP diktatúráját bátor polgárok döntötték meg 25 évvel ezelőtt. A Glienicke-híd a brit John Le Carré A kém, aki bejött a hidegről című 1963-as krimijéből is ismert. Ennél a hídnál cserélték ki az elfogott kémeket a hidegháború idején.
MTI