Országos hatókörű kulturális logisztikai, valamint digitalizációs központ, egy „igazi kultúrgyár″ épülhet fel a volt 11-es huszárlaktanya műemléki védettség alatt álló épületeit is megújítva Szombathelyen – közölte csütörtökön Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere.
Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.
Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”
Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.
Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.
Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.
A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.
Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.
Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról,
pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt
egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és
ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig
sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.
A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.
III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.
A Bideskuthy családot 1460-as években is említik a Felvidéken, Fényes Elek 1837-es híres országleírásában Abaúj vármegye nemesei között szerepelnek, de hogy a villa tulajdonosa, Bideskuthy Ferenc felmenői kik voltak, az most talán nem is fontos. Sokkal érdekesebb a gyűjtemény, amelyről a Balatoni Múzeum akkori igazgatójának, Vajkai Aurélnak a leírásából tudjuk, több tengerentúli egzotikus különlegességet, különleges fegyvert, népi bútorokat, textíliákat, 40 darab erdélyi habán korsót és 70 különféle kést is tartalmazott. (Vajkai amúgy a világháború előtt is a múzeumban dolgozott, nélküle az államosított balatoni villák értékes berendezési tárgyai valószínűleg elkallódtak volna.)
Kattintson a képre, majd a 3D ikonra!
Az ezüst veretekkel ellátott kovás pisztoly a vallási okokból a növényi díszítéseket tökélyre fejlesztő balkáni ötvösművészet kiemelkedő darabja. Egyszerre dísz és jól használható fegyver is, mint a Balkánon készült többi társa. A több, mint fél méter hosszú pisztoly csövének átmérője 1,6 centis, tehát nem szívesen álltam volna szemben vele. Igaz, egyszerre csak egyet lehetett lőni vele, a töltés pedig annyi időt vett igénybe, hogy addig messzire szaladhatott az elvétett célpont. Mert először is elő kellett venni a lőportartót és a csőbe önteni (a nyakán lévő elmés adagoló szerkezet segítségével – ha volt) a megfelelő mennyiségű lőport. Nem többet, mert akkor felrobbanhatott a szerkezet, és nem kevesebbet, mert akkor csökkent a hatásfok. Ezután a töltővessző segítségével a lőporra rátolták az ólomból készült golyót, ami ez esetben legalább 1,55 – 1,57 centiméter átmérőjű volt. Hogy ezután még a passzentosan a helyén lévő lövedékre kócból, vagy papírból készült fojtást is tettek volna, az nem valószínű. És már csak fel kellett húzni a pisztoly kakasát, amibe egy csavarral be volt szorítva az a bizonyos kovakő. Ami a ravasz meghúzásakor az előtte lévő acéllemezre csapódott, szikraesőt képezve. Ezekből a szikrákból pedig jutott a pisztolycső zárt végéhez fúrt kis lyukba is, és így berobbant a puskapor, megtörtént a lövés.
Vagy csak egy száraz kattanás hallatszott, mert esett az eső és vizes lett a szerkezet. Vagy a cső végébe öntött lőporhoz vezető nyílás tömődött el, esetleg maga a puskapor nedvesedett meg. Ilyenkor jó ideig hasznavehetetlenné vált a fegyver, igaz buzogányként még lehetett használni, ha az ellenfél ott volt testközelben.
Pálffy Lajos
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer – Információk: tevékenység, képgaléria, rendezvények, dokumentumok.
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.