Egészen előkelő helyen van Magyarország a régióban az unió digitális könyvtárába való feltöltések számát tekintve. A 2008-ban induló Europeana Közép-Kelet európai feltöltői között Ausztria mögött a második helyen állunk az egymilliót jócskán meghaladó anyaggal.
Csaknem 4000, Rómáról készült 16-20. századi történelmi ábrázolást, köztük festményeket, nyomtatványokat és rajzokat digitalizált és tett közzé a világhálón kutatók egy csoportja.
Elkészült a közgyűjteményi digitalizálási stratégia, amelynek célja biztosítani a közgyűjteményi tartalmak minél szélesebb körű, akadálytalan hozzáférését a kultúrafogyasztók számára.
A Norvég Nemzeti Könyvtár digitalizálja a nigériai irodalmat egy olyan példa nélkül álló konstrukció keretében, amely a felek reményei szerint mintaként szolgál más országok számára is, és segít létrehozni egy önálló afrikai digitális könyvtárat.
Magyar Október címmel készített az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szabadon elérhető online adatbázist, amelyen keresztül az 1956-os forradalomról fennmaradt fotókat és mozgóképes anyagokat az események helyszíneihez rendelve térképen böngészhetik az érdeklődők, valamint elérhetik a Szabad Európa Rádió magyar osztályának archív hanganyagait is.
Alapos vizsgálatok után Rembrandtnak tulajdonított egy tulajdonában lévő állatrajzot a braunschweigi Herzog Anton Ulrich Múzeum.
Ezentúl szabadon letölthetők és felhasználhatók azok a digitalizált fotók, amelyek a New York-i Metropolitan Múzeum gyűjteményének egy jelentős részéről készültek – jelentette be az intézmény.
A Vatikán legféltettebb kincsei is megcsodálhatók a Vatikáni Múzeumok teljesen megújult és modernizálódott honlapján, amelyet most mutattak be a sajtónak.
A British Library Endangered Archives programja legújabb támogatásának köszönhetően egy moldvai cigány közösség családi hagyatékanyagát böngészhetjük online.
Az Endangered Archive projektjeiről már korábban is tudósítottunk. Egyik legutóbbi vállalkozásuk keretében régi burmai negatívokat digitalizáltak és tettek nagy felbontásban elérhetővé. A szocialista Burma életébe bepillantást nyújtó fotók ritka kuriózumnak számítanak.
Most már nem csak magyar forrásokat, hanem az angol nyelvű dokumentumokat és forrásanyagokat is tanulmányozhatjuk online.
Valaha még a csaták is emberléptékűbbek voltak, mint ma. Korunkban félelmetes gépek végeznek irtózatos pusztítást a háborúkban, amelyek, mint annyi minden más is, személytelenné, rideggé, gépiessé váltak. Bombáznak, robbantanak. A háború kétszáz évvel ezelőtt sem volt kifejezetten emberbaráti esemény, az azonban vitathatatlan, hogy a bátorság, találékonyság, önfeláldozás és csalafintaság nagy szerepet játszott benne. Akkor talán több hős volt errefelé?
Bem József A hős katona cseh eredetű lengyel nemesi családba született 1794-ben. Tanulmányait Krakkóban, majd 1809-től a varsói Tüzér és Műszaki Iskolában folytatta. Napóleon 1812-es oroszországi hadjáratában tüzérhadnagyként vett részt. Danzig védelméért francia becsületrenddel tüntették ki. 1815-ben belépett az orosz fennhatóság alatt álló Lengyel Főkormányzóság hadseregébe. Tüzérszázadosként tanulta kora műszaki ismereteit, 1819-ben a varsói tüzériskola tanára lett. A kor rakétafegyverének számító röppentyűk fejlesztésével is foglalkozott. Részt vett az 1830–31-es lengyel szabadságharcban. 1831 elején, őrnagyként, egy lovasüteg parancsnoka lett. Az ostrołękai csatában tíz ágyújával szinte az egész támadó orosz hadsereget feltartóztatta, időt nyerve a lengyel hadtest újrarendeződésére, de a vereséget így sem sikerült elkerülni. Jan Skrzynecki tábornok még a csatatéren ezredessé léptette elő. Két hónappal később már tábornok volt, neve nemzetközileg is ismertté vált. A lengyel szabadságharc bukása után Párizsba emigrált. 1848 szeptemberében egy lengyel–horvát légió felállításának tervével Magyarországra akart utazni, de az október 6-ai forradalom Bécsben érte. Wenzel Messenhauser rábeszélésére vállalta a forradalom fegyveres erőinek főparancsnokságát. A város eleste után álruhában Magyarországra szökött. November 3-án jelentkezett szolgálattételre Kossuth Lajosnál. |
Az 1848-49-es szabadságharcban Erdély védelmét Bem József, vagy ahogy katonái nevezték, Bem apó vezette. Az 1849. év eleji magyar ellentámadás sikere attól függött, hogy Bem tartani tudja-e az erdélyi frontot. Bem József rövid idő alatt újrarendezte a szétzilált, Erdélyből szinte teljesen kiszorult, a csucsai szorosnál álló erdélyi hadsereget, majd Puchner Antal tábornokot, az erdélyi osztrák hadak főhadparancsnokát visszaverve ellentámadásba ment át, és gyors hadmozdulatokkal karácsonykor elfoglalta Kolozsvárt. Ezzel kelet felől biztosította az Alföldet, és lehetővé tette, hogy Windisch-Grätz támadása elől a szorongatott helyzetbe került magyar kormány Pestről Debrecenbe költözhessen. Bem januárban betört Bukovinába, majd felszabadította Székelyföldet, ahol kiegészítette haderőit, majd egy váratlan mozzanattal Puchner háta mögé került, és elfoglalta Nagyszebent. Miután Puchner kérésére a Havasalföldön állomásozó orosz csapatok Lüders tábornok vezetésévél – jóval Paszkevics tábornok hadműveleteinek megkezdése előtt – benyomultak Erdélybe és bekerítés fenyegette, a vízaknai és a dévai csatákban, igaz, vesztett, de február 4. és 8. között áttörte a szorító gyűrűt. Vezérkari főnöke Czetz János tábornok, egyik segédtisztje pedig, őrnagyi rendfokozattal, Petőfi Sándor volt, akit a vízaknai csata után Bem – a költő életét védendő – futárfeladattal bízott meg, így tartva távol az életveszélytől.
Petőfi és Bem. Forrás: Művelődés (Kolozsvár).
Nagyszeben ellen indított támadása kudarcot vallott, és megfogyatkozott seregével, nagy harcok közepette, Bem nyugat felé kényszerült visszavonulni, hogy ott egyesülhessen az Alföld felől várt erősítésekkel. A négynapos menetelés végén Bem seregének Dévánál sikerült egyesülnie az Aradról és Zaránd vármegyéből érkező erősítésekkel, és így ismét szembefordulhatott az ellenséggel. A két sereg Hunyad vármegyében, a Marostól délre, a Sztrigy folyó melletti Piskinél csapott össze. Bem és Puchner serege nagyjából azonos létszámú volt – előbbié a frissen csatlakozott erősítéseknek, utóbbié pedig az orosz segítségnek köszönhetően –, mindkét sereg körülbelül 7-8000 főből állt, Puchner mögött még ott voltak a román felkelő szabadcsapatok is.
Az ütközet 1849. február 9-én, a reggeli órákban kezdődött. Az éppen zajló és sebes folyású Sztrigyen csupán egy, közel negyven méter hosszú fahíd ívelt át. Ez a híd került az események középpontjába, és vált a magyar hadtörténelem egyik leghíresebb hídjává – az évszázadokkal korábban magyar vérrel öntözött Muhi melletti Sajó-hídhoz hasonlóan. Bem már az ütközet előtti napon azt mondta, hogy „Ha a híd elvész, egész Erdély is elveszett”. A csata tüzérségi párbajjal indult, mindkét félnek 20-20 ágyúja volt, majd egymásra zúdult a két sereg. A harcban a híd négyszer cserélt gazdát a bal partról támadó magyarok és a jobb partról támadó osztrákok között. Itt, a hídnál hangzottak el Bem tábornok legemlékezetesebb mondatai is. Amikor a túlpartra már átjutott magyarokat a nagy erejű osztrák általános támadás megfutamította, Bem ezt kiabálta menekülő katonái után: „Szükségem van a hídra! A hidat visszafoglalom vagy elesem! Ne fuss, magyar! Előre magyar! Ha nincs híd, nincs haza!” A harc végkimenetele kétséges volt. Ám végül Bem tehetségének, katonái kitartásának és Puchner önhittségének köszönhetően az egész napon át tartó ütközet a magyarok győzelmével zárult.
Józef Zachariasz Bem. Ismeretlen szerző alkotása. Forrás: Wikipédia.
Ezzel megszűnt a magyar katonai összeomlás veszélye, Bem ismét átvette a hadi kezdeményezést, hogy aztán március végére Erdély teljes területéről kiűzze az ellenséget.
A mi tábornokunk Bem József kis termetű, beteges, de hatalmas lelkierővel rendelkező ember volt. A piski csata napján valódi hősként viselkedett, kócsagtollas kalapjával mindenütt elöl járt, sok sebtől eltorzult arca belső tűztől égett. Bátorsága példája magával ragadta katonáit is. Különösen a székelyek ragaszkodtak hozzá nagy tisztelettel. Hadvezérként mesterien alkalmazta az ágyúütegeket, szerette a gyors helyváltoztatáson alapuló meglepetés-taktikát. Ezért nagyon megfelelt számára a kicsi, hegyes-völgyes országban kis létszámú sereggel vívott küzdelem. Önzetlen, halált megvető bátorságú, tanult és ügyes katonaként kötelezte el magát a szabadságharc eszméje mellett. Petőfire óriási hatással volt, ez felfedezhető verseiben is. Távol tartotta magát a magyar vezérek pártoskodásától, ezért élvezte Kossuth Lajos teljes bizalmát. A kormány utasításait azonban nem sokra tartotta, és nem csak a katonai, de a polgári igazgatás kérdéseiben is attól függetlenül szeretett eljárni. Forrás: Wikipédia. |
Dippold Pál