a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Háromszék Párizsának céhei és babái
Háromszék talán legszebb városának, Kézdivásárhelynek céhtörténeti múzeumában jártunk.Amikor beléptünk a múzeumba, rögtön egy fiatal művészettörténész ugrott elénk és rendkívül barátságosan azonnal el is kezdte a vezetést. Gondoltam, biztos örül, hogy végre valaki bejön a kívülről már igen, de belülről még nem felújított múzeumba és végre megnézi a város történelmi céheiről szóló kiállítást. De alighogy elkezdte a tárlatvezetést, újból megszólalt a vendég jövetelét jelző csengő, és egy újabb látogatócsoport érkezett, ezúttal román nemzetiségűek, akiket a múzeum másik munkatársa vezetett.
A múzeum a Székely Nemzeti Múzeum külső részlegeként működik (amelynek főhadiszállása Szentgyörgyön van és Erdély-szerte híres a különböző, akár online lefolytatott vetélkedőiről). Kézdivásárhelyen már a két világháború között is működött múzeum, amelyet Ikafalvi Diénes Ödön hozott létre (Dienes Andor alias Andre de Dienes, Marilyn Monroe fotósának testvére).
| Ikafalvi Diénes Ödön 1922-ban akkor hozakodott elő ezzel az ötlettel, amikor a hatalomváltás miatt egyre lankadt a magyar kulturális élet Kézdivásárhelyen, a román hatalom pedig egyre inkább elkezdett beszivárogni Erdély-szerte a művelődéspolitikába. Diénes Ödön ügyvéd ekkor kezdeményezte egy múzeumegyesület létrehozását. A szervezők megkezdődtek a gyűjtést és tíz év alatt nyolcezer-háromszáz tárgy gyűlt össze jórészt adományokból. Az egyesület kezdetben a kézdivásárhelyi kaszinó keretei között és annak épületében működött, amelynek az elnöke ugyancsak Diénes Ödön volt. Az egyesületet 1932-ben hivatalosan is bejegyezték és végre beköltözhetett az Erzsébet Árvaleány-nevelő Intézetének két szobájába. Ekkor már a szervezők annyira belelkesedtek, hogy egy összművészeti egyesület megalapítást kezdeményezték, mivel a különböző érdeklődési körrel rendelkező polgárok büdzséje nem engedhette meg, hogy több egyesületet is támogassanak. Az alapítók azonban nehezményezték, hogy a kézdivásárhelyi polgárság nem él aktív művelődési életet. Ez a helyzet kicsit javult, amikor már a nők is csatlakozhattak az egyesülethez. 1936-ban a múzeumalapító azonban hirtelen elhunyt. A múzeum irányítását az ugyancsak ügyvéd végzettségű öccse, Ikafalvi Diénes Jenő vette át. A 20 000 darabosra gyarapodott gyűjteményt 1940-ig vezethette, ekkor a második világháború történései miatt a leánynevelő intézetnek szüksége volt a múzeum által használt termekre. A múzeum gyűjteményét elraktározták és abban reménykedtek, hogy találhatnak nemsokára egy annak bemutatására alkalmas helyet. Sajnos helyszínt sokáig nem tudtak találni, 1949-ben pedig még a raktárakat is feltörték, kirabolták, alig maradt néhány jogi szakkönyv, a folyóirat- és napilap-kollekciók és pár néprajzi tárgy. A múzeum újjáalapítására sokat kellett várni. 1969-ben Gábor Áron halálának 120 éves évfordulója alkalmából emlékünnepségre készültek a helyiek. Az akkori Székely Nemzeti Múzeum az ágyúöntő műhely helyén álló lévő Turóczi házban két kis állandó kiállítást rendezett be, a korábban összegyűjtött céhes emléktárgyakból illetve az 1848-as emlékekből. Ez volt a kiinduló pontja az 1972-ben megnyílt múzeumnak. Ekkor derült ki, hogy rengeteg lakos tulajdonában található további céhtörténeti emléktárgy. Ezek begyűjtését vállalta Incze László történelemtanár. A kiállítás végére a múzeum újjáalakult az egykori városi tanácsháza épületében. Eközben Incze László és Sylvester Lajos folyamatos gyűjtésbe fogott, miközben helytörténeti kutatásokat is folytattak. Bár 1989-ig a múzeumot többször a cenzúrának megfelelően kellett átrendezni Incze László halála után, a kézdivásárhelyi múzeum, amelyet sokáig ő vezetett, felvette a nevét. |
Gábor Áron rézágyújának reprodukált változata, amely a múzeum bejáratához vezető udvartéren áll
Ha Kézdivásárhely Főterének szinte a sarkán található épületbe belépünk, máris egy másik korszakban érezhetjük magunkat. A gyűjtők igen módszeresen gyűjtötték össze a céhek történetét, illetve a mesteremberek eszköztárát. Mindjárt a bejárattól jobbra, az első szobában van a fazekasok tere. Látható az égetőkemence, amelyben a fazekasok nap mint nap égették portékáikat, a céhük ládája is, amelyben a jelenléti íveket, a címerüket, a behívótáblájukat tartották.
Ebben az égetőkemencében rengeteg korsót és tálat égettek ki
Minden céh ládája egyedi díszítéssel rendelkezik, és versenyeznek a kidolgozottságban és a szemet gyönyörködtetésben
A következő teremben a kovácsok céhének díszeit mutatták be. Az az igazság, hogy fújtatót nem láttam még, szóval ez különösen akcióra ingerlő, a látogató talán legszívesebben azonnal elkezdené használni, filmből eltanult mozdulatokkal. Az üllőről is egyértelműen látható, hogy nem egy dísz, hanem valamikor tényleg használták.
Tettre ingerlő fújtató
A következő, legnagyobb terem a vargák és a csizmadiák céhének birodalma. A csizmadiák céhe 1638-ban alakult, I. Rákóczi Györgytől kapták a kiváltságlevelüket, a cipészek némileg később, 1857-ben hozták létre saját társaságukat. Rengeteg szerszámjuk látható, hiszen tőlük maradt fenn a legtöbb eszköz. Láthatunk ványolót (amellyel kinyújtották a bőrt), övek kilyukasztására alkalmas kézi erővel működő eszközt, valamit egyéb szerszámokat is.
Így nézhetett ki egy rendben tartott cipész munkaasztal
Annak ellenére, hogy a mészáros szakmában dolgozók elég sok vérrel találkoznak, az esztétikai érzékük, úgy tűnik, nagyon fejlett volt. Az a legenda terjeng róluk Kézdivásárhelyen, hogy minden megkötött üzletre ittak egy áldomást a város főterén (ami egyben a vásár tere is volt). Kétségkívül ők voltak a leggazdagabb mesteremberek Kézdivásárhelyen. A címerükben látható céhszimbólum: az ökörfej és a bárdok a tábla előlapjára rá vannak festve, a tábla felső részén a magyar korona látható.
A céhek zászlóikat ünnepek és temetések alkalmával használták, ilyenkor mindig együtt vonultak fel a címerük alatt
A mészárosok kiváltságlevele és szabályzata is ilyen szép piros és díszes tokban van
Céh alakításához kiváltságlevelet eléggé későn kaptak, a kormányzóság csak 1809-ben adta meg számukra. A múzeumban látható ipartársulati zászlójuk látható, melyen a címer felett a céh alakulásának évét is feltüntették.
Láthatóak a kalaposok és a mézeskalács-készítők céhének emlékei is. A kalaposok szerszámai közül leginkább a magántulajdonból, az utolsó kalaposmestertől származó eszközök maradtak fenn illetve a céhláda, amely vándorolt generációról generációra.
Az utolsó, legbelső szobában az asztalosok céhére emlékezhetünk. Számos szépen kifaragott bútor illetve tárolóeszköz ad ízelítőt, hogy milyen komoly és valóban mestermunkai szinten volt a tevékenységük. Termékei közül különösen értékesek és szépek a festett bútorok: a saroktékák és a kelengyésládák, az 1900-as évek elején már márványlappal ellátott, faragott, esztergált darabokkal díszített tálalószekrény. A polgári lakásberendezéshez tartozó bútordarabokat is készítettek.
Ez a polgári lakásokat díszítő szekrény ugyancsak Kézdivásárhelyen készült
Miután részletesen megismerkedtünk a később már ipartestület néven szereplő céhek életével, esetleg kedvet is kaptunk a kézműves munkához, a meredek és egzotikus falépcsőkön felvándorolva az első emeleten várostörténeti kiállításon belül ismerkedhetünk meg Kézdivásárhely múltjával.
Itt Kézdivásárhely legelső említéséről, arról, hogy miképpen lett vásárközpont, az utcák, terek kialakulásán keresztül Gábor Áron és Turóczi Mózes életéig információs táblák segítségével végig lehet követni ezen gazdag történetű helység életét.
De nem csak táblák, hanem eredeti lőfegyverek is függnek a falon
Bem József kézi nyomdája
Ha innen átmegyünk a gangon, betérhetünk a híres babakiállításra, amelyet méltán keresnek fel a világ szinte minden tájáról. A jelenleg 352 darabból álló gyűjtemény, amelyből 247 darab Zsuzsi és Andris darab van kiállítva, hosszú múltra tekinthet vissza.
| A bukaresti magyar nyelvű ifjúsági magazin, a Jóbarát 1970 novemberében Varrj ruhát Zsuzsi babának! címmel miniatűr népviseletvarró versenyt hirdetett olvasóik számára. Bár ezt csak egy rutin pályázati kiírásnak szánták, a népviseletvarrás mozgalommá vált és közel négyszáz gyermek (valószínűleg felnőttek segítségével, hiszen helyenként rendkívüli komplex népviseletek születtek) egy híján kétszázötven népviseletbe öltöztetett babát juttatott el a bukaresti szerkesztőségbe, amelyek közül a szakemberekből álló bizottság 163 ruhát választott ki különleges néprajzi értéke miatt. |
Ebből is látható, hogy Kézidvásárhelyre mindenképp érdemes ellátogatni. Nem csak az udvarterek, székelyruhák, kürtőskalácsok és gyönyörű régi házak miatt, hanem a múzeum gazdag gyűjteményét felkeresni is, ahol akár egy fél napot is el lehet csodálkozni.
További információk a múzeumról itt.
Bakk Ágnes
31
30
28
29
27
26
25
24
23
22
20
19
17
16
15
14
9
7
6
5
4
2
1
