a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Nem volt szívbajos, kigyomlálta a barokk elemeket
Akárhogy is nézzük, Budapest nevezetességei között legtöbbször a Mátyás
templomot és a Halászbástyát szokták emlegetni az emberek, csak ezután
jön a Parlament, vagy más jelentős épület. Azt már kevesebben tudják, hogy a templom újjáépítője és a bástya tervezője egyben az első magyar építész-restaurátor is volt.Schulek Frigyes érdemben hozzá mert nyúlni jelentős épületekhez, ehhez viszont a bátorság mellett nagy tudás is szükségeltetett. De hát jó iskolák voltak akkoriban, és ezek közül jó néhányat megjárt az ifjú Schulek Frigyes.
Schulek Frigyes
A pesti születésű, cipszer származású ifjú apja Kossuth pénzügyminisztériumának osztályvezetője volt, két nagybátyja pedig elesett a szabadságharcban. A megtorlás és a józan megfontolások miatt alapiskoláit Orsován, Lőcsén, majd pedig Debrecenben végezte. Innen iratkozott át 1857-ben a pesti főreáliskola (a mai Eötvös József Gimnázium) negyedik osztályába. Az ország egyik legjobb iskolájában olyan építészek végeztek akkoriban, mint a Vajdahunyad várát és a Tőzsdepalotát tervező Alpár Ignác, vagy az Iparművészeti Múzeum építésze, Lechner Ödön. Schulek itt barátkozik össze a Parlamentet tervező Steidl Imrével, akivel együtt aztán a bécsi akadémián és mesteriskolákban folytatják tanulmányaikat. Schulek már a főreálban kőművessegédként dolgozta végig a nyarakat, hogy a szakma minden részletét megtanulja. Párizsi és itáliai tanulmányutak után Bécsben barátaival Weiner Bauhütte néven önképző egyletet hoztak létre, hogy felmérjék a birodalom régi épületeinek állapotát. Szaktudása alapján kerül be a regensburgi dóm megújításán dolgozók csapatába, de az Ulmban tervezett hasonló munkálatok vezetését már nem vállalta el.
Ilyen volt – ilyen lett (kép forrása: Csemegi József: A budavári főtemplom középkori építéstörténete, Budapest, 1955, via: varoskepp.blog.hu)
Barátja, Steidl Imre hívására hazajön inkább, és együtt megtervezik az új pesti városházát. 1871-tól a mintarajziskolában, majd ennek utódában, a képzőművészeti főiskolán az építészeti tanszék rajztanáraként is dolgozik. 1872-ben alapító tagja a Műemlékek országos Bizottságának, amely a magyar építészeti örökséget volt hivatva megmenteni. Ilyen minőségében végzi el 1893-ra a katasztrofális állapotban lévő budavári Nagyboldogasszony templom helyreállítását. És nyugodtan fogalmazhatunk úgy, hogy nem volt szívbajos, a templom barokk részleteit gyökerestül kigyomlálta, az egyáltalán nem rekonstruálható elemeket pedig saját terveivel pótolta, a környező területet „kíméletlenül” rendezte. És ha már Isten háza, akkor ott vannak a jáki, zsámbéki, lébényi templomok, a kassai és pozsonyi dóm is, ahol jelentős munkálatokat végeztek vezetésével. A várak közül az árvai, a visegrádi (a Salamon torony újjáépítése) és a vajdahunyadi viseli máig a keze nyomát. Munkálkodott aztán a lőcsei városháza helyreállításán, de tervei alapján épült a szegedi református templom mellett 1897-től a neoromán Halászbástya, a Vár tövébe levezető lépcsőrendszer ás az évtizedekig méltatlanul kezelt Erzsébet kilátó is.
A bástya és a lépcsősor 1903 körül (forrás: Wikimedia Commons)
Mindezek mellett 1903-tól a Műegyetemen is tanított, bele is fáradt a sok munkába. Utolsó éveit Balatonlellén töltötte, itt halt meg 85 éve, 1919. szeptember 5-én. Visegrádon, a fia mellett van eltemetve, aki apja örökségéhez híven a Mátyás-palota feltárásán és helyreállításán dolgozott élete végéig.
Az Erzsébet-kilátó, 1960 (forrás: Fortepan)
Pálffy Lajos