a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Még öt hónap és tűz alá veszik a fővárost
Az első világháború legelső lövését állítólag a Bodrog nevű monitor adta
le Belgrád fellegvárára, a Kalemegdanra, de a 1914. július 29-re
virradóan felrobbantott zimonyi vasúti híd védelmében is részt vett a
Monarchia 1904-ben épített folyami hadihajója. A híd Belgrád felé eső utolsó szelvényét végül 1 óra 30 perckor a szerb katonaság felrobbantotta, de mi még épen láthatjuk a Jugoslovenska Kinoteka által az EFG1914 honlapjára feltöltött kisfilmen. Amit Svetozar Botoric forgatott 1914 februárjában a szerb fővárosról.
Nándorfehérvár, avagy Belgrád a legtöbbet ostromolt, vagy éppen a legtöbbször gazdát cserélt városok egyike az emberiség véres történetében. Csak az első világháború alatt négyszer cserélt gazdát a szerbek fővárosa, aminek fellegvárából egyébként még 1862-ben is török ágyúk meredtek a soknemzetiségű lakosságra. Az 1930-ban részlegesen függetlenné váló Szerbia uralkodója 1841-ben tette Belgrádot fővárossá, ugyanakkor a néhány kilométerre lévő Zimony magyar város maradt. Itt készülődtek az 1914. július 28-án átadott hadüzenet után a Monarchia erői a város ellen egy váratlan támadásra, amikor 23.30-kor a szerbek tűz alá vettek egy a zimonyi kikötőbe tartó magyar vontatót és uszályait. A támadásra válaszul a katonaság elrendelte Zimony elsötétítését és felkapcsolták a Belgrádra irányított reflektorokat, a három monitor, a Bodrog, a Szamos és a Temes pedig fedélzeti ágyúival megkezdte az erődítmények bombázását. A vasúti híd megvédésére tett erőfeszítések végül csak részsikereket hoztak. A Dunába bukó utolsó szelvényen gyalogosan ugyan át lehetett kelni, de a vonatközlekedés egy időre szünetelt a Száva két partja között. Az összecsapásban esett el a világháború első halottja, aki természetesen magyar volt. Az abádszalóki 22 éves Kovács Pál a 68. jászkun gyalogezred közkatonájaként kapott halálos lövést a hídnál. Csontjait a zimonyi temetőből a szerbek végül a belgrádi Novo groblje osztrák-magyar sírkertjébe szállították, fejfája nincs.
A képre kattintva nézheti meg a filmet
Az újpesti hajógyárban épített Bodrog monitor sem járt jobban. A háború végén a központi hatalmak csapatainak dunai visszavonulását fedezte, amikor 1918. október 31-én mozgásképtelenné vált egy homokzátonyon. Ettől kezdve a mai napig a szerbeket szolgálja, jelenleg uszályként használva kavicsot szállítanak vele. A várost – amit ezzel a titkos akciónak szánt támadással nem tudtak elfoglalni – végül harmadik nekifutásra december elsején a 6. hadsereg vette be, de két hét múlva, 16-án már vissza is foglalták a szerbek. Végül az 1915. október 6-án indított támadással három napos kemény harc után a 3. hadsereg vonult be a városba Kövess Hermann vezényletével, de 1918. november 5-én már a Louis Franchet d’ Esperey és Sándor koronaherceg által vezetett szerb és francia csapatokat üdvözölte 100 ezres lakosság.
Az 1914 latyakos, jégzajlásos februárjában forgatott 20 perces kisfilm sorra veszi a város nevezetességeit a legöregebb platánfától a Topcider parkon és a botanikus kerten, Josif Pancic orvos botanikus (1814-1888) szobrán át a Dunán téli álmot alvó hajókig, uszályokig. A filmen 5.27-nél tűnik fel először a zimonyi híd, majd a jégzajlást filmező kamera időz el rajta 16.20-nál. A zajló Dunát egyébként hosszasan filmezi Svetozar Botoric (1857-1916), vagy inkább egy neki dolgozó operatőr. Borotic, aki két „egész estés” némafilmnek is producere volt jól menő boltok és kávézók tulajdonosaként orfeumot nyitott a filmen is feltűnőnő Paris Hotelben. A pincérből lett vállalkozót a város elfoglalása után internálták a Monarchia hatóságai, az akkor Magyarországhoz tartozó Nezsiderben halt meg 1916. november 27-én.
Pálffy Lajos