a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Öt kontinens múmiái a Természettudományi Múzeumban
Megnyílt az öt kontinens évezredes vagy épp néhány százéves testemlékeit bemutató Múmiavilág című nagyszabású vándorkiállítás kedden a Magyar Természettudományi Múzeumban Budapesten.
„Ez a tárlat a múzeum idei legjelentősebb kiállítása" – hangsúlyozta a megnyitón Korsós Zoltán, az intézmény igazgatója, aki kiemelte, hogy az Európát és Amerikát egyaránt bejárt tárlat eddig csaknem kétmillió látogatót vonzott világszerte. Hozzáfűzte: a múmiák rejtélye mindenkiben kérdéseket vet fel, a kurátorok ezekre próbálnak válaszokat adni az antropológia és a 21. századi technika segítségével a kiállításon. „Az öt földrészről származó 28 emberi és 10 állati testemlék a múmiakészítés folyamatát is bemutatja, a tárlat azt hangsúlyozza, hogy múmiák nem csak Egyiptomban voltak és nem csak ott készültek. A leletek tanulmányozásával a szakemberek azt az információt szeretnék kinyerni, amelyet a múmiák az akkori korok embereiről, halálhoz való viszonyáról vagy halálon túli életéről őriznek" – fűzte hozzá. „A múmiakutatások során nem csak azt tudhatjuk meg, hogy miként haltak meg, hanem azt is, hogy miként éltek őseink. Nem csak külsejüket ismerhetjük meg, hanem az orvostudomány számára is komoly lehetőséget nyitott meg felfedezésük" – fogalmazott Kaleta Gábor, az Igazságügyi Minisztérium szóvivője. Kiemelte, hogy egy ilyen kiállítás csak komoly nemzetközi összefogással valósulhat meg, jelen esetben 20 intézmény működött együtt.
Wilfried Rosendahl, a mannheimi Reiss-Engelhorn Museum (REM) igazgatója felidézte: 2004-ben „fedezték fel újra" a múzeumuk tulajdonában álló múmiakollekciót, majd miután végeztek az egyiptomi, dél-amerikai és ausztrál testemlékek tudományos vizsgálatával, megfogalmazódott bennük egy kiállítás gondolata, hogy a megszerzett tudást a közönséggel is megosszák. A tárlat kiegészítéséhez a Magyar Természettudományi Múzeum váci múmiáiból is kértek kölcsön, valamint további német és holland múzeumok is küldtek gyűjteményeikből különleges leleteket a nagyszabású múmiakiállítás anyagához. Az így elkészült Az öröklétről szőtt álom (Der Traum vom Ewigen Leben) című tárlat olyan egyedülálló leletanyagot mutatott be, amely addig együtt soha nem volt látható. A nagy érdeklődés miatt a tárlatot vándorkiállítássá szervezték, így az európai intézmények mellett kilenc amerikai helyszínen is láthatta a közönség az anyagot. Wilfried Rosendahl felhívta a figyelmet a lápi holttestek különleges, mumifikálódott maradványaira, valamint annak az 1100 körül élt buddhista szerzetesnek a múmiájára, amely "önmumifikálással", vagyis természetes úton, speciális, külső hatások nélkül jött létre. Ez a lelet azért is figyelemreméltó, mert Kínán kívül első alkalommal látható egy ilyen állapotban fennmaradt testemlék, amely ráadásul egy szentként tisztelt szerzetesé volt.
A látogatókat a különleges leleteken túl más érdekességgel is várják: a bemutatótér közepén, egy berendezett, működő antropológiai laboratóriumot hoztak létre, amelyben bárki megismerkedhet az antropológiai kutatás eszközeivel. A múmiák nemének és korának meghatározása után a látogatók maguk is megvizsgálhatják az itt elhelyezett maradványokat. A laborban előre meghirdetett időpontokban a múzeum antropológusai tartanak bemutatókat és végeznek méréseket, amelyek eredményét folyamatosan közlik egy interaktív táblán, valamint a kiállítás Facebook-oldalán. Budapest után a kiállítás tovább utazik Luxemburgba, Svájcba, Írországba és Svédországba, ezután kerülnek vissza az emlékek anyaintézményekhez. A kiállítás ideje alatt minden csütörtökön hosszabbított nyitva tartással és havonta egy alkalommal különleges programmal várják a látogatókat 2015. május 17-ig.
MTI