a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Kivillanó testtájak a világ leghíresebb mulatójában
A Moulin Rouge, a földkerekség tán leghíresebb mulatója pontosan 125 éve
nyitja ki kapuit esténként, hogy pompájával és gyönyörű táncosnőivel
elvarázsolja a közönséget. Úgy lehet, mára már nem a vékony pénztárcájúak számára kitalált hely, de valamikor, a kezdeteknél, amikor még a Montmartre a város szélén volt, együtt mulatott ott a bankóktól duzzadó pénztárcájú bankár és a pár pohár pezsgőre, abszintra hitelesített, nem éppen patyolattiszta inggallérú művész is.
Ez a világraszóló történet pedig úgy kezdődött, hogy a párizsiak, de úgy általában a franciák és Európa más szerencsés nációi is egyszerűen csak élvezni akarták az életet ott a 19. század vége felé, amikor már lassan 20 éve nem volt semmilyen komolyabb háború, viszont tényleg dübörgött a gazdaság és ebből, no meg egy más hozzáállásból adódóan a kultúrára is volt pénz. Ez volt a Belle Époque, amiről máig áradoznak a franciák, és az Eiffel torony felállításának évében, amikor Párizs soha nem látott fényében tündökölt, egy élelmes katalán, Joseph Oller (1839-1922) úgy döntött, hogy társával, Charles Zidlerrel együtt felépítenek valami olyat, amilyet még nem látott ez a sokat megélt város.
Oller mellesleg híres bukméker volt, egy új fogadási szisztémát is kidolgozott, amiért előbb 15 nap börtönt, végül pedig mindenféle elismeréseket kapott. És mikor utolsó útjára kísérték a Pere Lachaise temetőben, a világ leghíresebb mulatóját hagyta örökül, ahol olyan nők léptek fel, mint az első időkben Jane Avril és Yvette Guilbert. Majd elkövetkezett a ragyogó és mellesleg okos Mistinquett 1907-től 1929-ig tartó nagy korszaka, de fellépett itt Josephine Baker, Edith Piaf, vagy a fényre megérkező Ginger Rogers és Liza Minelli is.
„The First Palace of Woman” – így is szokták emlegetni e helyet, amit tényleg a nők tettek naggyá. A nők és a kánkán alatt kivillanó izgalmas testtájaik – az állítólag Észak Afrikából származó temperamentumos táncot valószínűleg itt táncolták a városban először, de az biztos, hogy mind a mai napig minden este kánkánnal zárul a revü a Moulin Rouge-ban. Ezért a férfiak mindig is igyekeztek a színpad közelében leülni, hogy többet lássanak. És eme igyekezet egészen magas rangú férfiúknál is megfigyelhető volt, a mulatót már a nyitás után egy évvel meglátogatta az aktuális wales-i herceg, a későbbi VII. Edward, akinek budapesti kalandjairól Krúdy Gyula írt olyan szépen. A Malom leghíresebb vendége mégis egy alacsony növésű, pontosabban rövid lábú festőművész volt, aki 17 festmény mellett egészen kiváló plakátokkal is hirdette a műintézmény szolgáltatásait. Henri Toulouse-Lautrec több volt, mint törzsvendég, neve összeforrt a Vörös Malommal.
Ugyanígy Jacky Clerico is megkerülhetetlen a 125 éves történetben. A mulatót a második világháború után 1951-ben megújító Joseph Clerico fia 1962-től egészen 2009-ig volt ura a Malomnak és többek között egy hatalmas akváriummal, no és vizibalettel színesítette a palettát. Az egyre lengébben öltözött tánckart (már 1907-ban betiltottak egy előadást, az Egyiptomi Revüt, meztelenkedés miatt) pedig 1957-től a nemrég elhunyt Dorothea Haug irányította, 10 nagy táncos produkciót is megrendezve.
És még hosszasan sorolhatnánk a kiváló neveket, írhatnánk a nagy tiszteletköröket, de ne felejtsük el, hogy az akkoriban Párizzsal igen csak lépést tartó Budapestünkön, igaz öt évvel később, de megnyitott egy másik csoda is, a New York kávéház.
Pálffy Lajos