a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Amerika adott egy kosárpályát és egy grillsütőt is Táncsics börtöne mellé
Magyar tulajdonba került és két napig mindenki számára látogatható volt Táncsics egykori börtöne.Pontosabban az 1200 négyzetméteres egykori József laktanya és a hozzá tartozó Szent József lőporraktár épülete. No és az Erdélyi bástya, amelyre az amerikaiak kosárpályát és grillsütőt építettek. Az Amerikai Egyesült Államok 1946-ban háborús jóvátételként jutott az épületegyütteshez. Állítólag azért esett a mai Táncsics Mihály utca 9-re a választás, mert ez volt az ostrom után a Vár legépebben megmaradt épülete. A csaknem 70 év alatt többek között itt lakott az a 40-50 tengerészgyalogos, akik a Szabadság téri nagykövetségi épületet védték váltásban. Az első emeleten pedig a nyolcvanas évekig olyan magyar családok éltek, akik a nagykövetség alkalmazásában álltak.
Fotó: Illyés Tibor/MTI
A vigasztalan látványt nyújtó kiürített épület egykoron szebb napokat is látott, maga a telek, amin áll, nagyon fontos szerepet töltött be a magyar történelemben. Itt volt ugyanis Buda első királyi székhelye, majd a Kammerhof, azaz a királyi pénzverő ház. Ennek a IV. Béla által építtetett, 1249-re elkészülő palotába való átköltözése után Nagy Lajos király az épületet 1382-ben a budaszentlőrinci pálosoknak adja, akik 1416-ban elcserélik Cillei Hermannal. A Cillei család kihalása után a korona birtokába visszakerülő házat Mátyás király Guthi Országh Mihály nádornak adományozza, és a család birtokában is marad egészen a török hódoltságig. A török ellen épült a Kammerhof melletti Erdélyi bástya 1530 és 1541 között, ami hiába lett az új tervek szerint, „olasz bástyaként” felhúzva és ágyúkamrákkal bőven ellátva, a török – mint tudjuk – városnézésnek álcázva simán elfoglalta a Várat.
Fotó: Illyés Tibor/MTI
A Kammerhof épülete a 15 éves háború után tűnik el a Budát ábrázoló metszetekről, a bástyát pedig a törökök jégveremként is használták. Az 1686-os ostromban aztán romba dőlt itt minden, a törmelékkel pedig feltöltötték az Erdélyi bástya szétlőtt ágyúkamráit. Egy 1728-as felmérésen szerepel viszont már a Johann Matthey hadmérnök által a bástya mellé tervezett Szent József lőporraktár. A három szintes, két méteres vastagságú, téglát és követ is tartalmazó falazattal rendelkező épület belső terei dongaboltozásúak, jelenleg nyeregtetős, de eredetileg a tűzveszély miatt vízvezető árkokkal ellátott boltozat volt a teteje. A lőpor és fegyvertári funkció után börtönnek használták, az amerikaiak pedig többek között konditermet és egy szimulációs lőteret rendeztek be a szobákban. A Kammerhof helyén az 1810-es években húzták fel a kétszintes Szent József laktanyát, amit a reformkorban és a szabadságharc után a városiak csak Stokháznak neveztek, mert itt alakították ki a politikai, avagy korabeli szóhasználattal élve a státuszfoglyok fogházát. Ahol kis szobákat kaptak az elítéltek szerény berendezéssel, de magukkal hozhatták könyveiket és kiegészíthették élelmezésüket is.
Fotó: Illyés Tibor/MTI
Kossuth, aki 1837. május 5-től 1840. május 20-ig „vendégeskedett” itt, először utcai „szobát” kapott, de mikor levelezésen kapták, átköltöztették egy udvarra néző cellába. A másik híres fogoly, Táncsics Mihály kétszer is raboskodott itt: először 1848. március negyedikétől 11 nappal később bekövetkező legendás kiszabadításáig, ami után állítólag nemes egyszerűséggel elaludt az őt Pestre szállító, lelkes fiatalok húzta szekéren. Majd, miután megtalálták konyhája alá ásott rejtekhelyén, 1860. március 15. és 1867. március 13. között volt itt bezárva. Ült itt aztán itt még Jókai Mór és Czuczor Gergely mellett számos honvédtiszt, tisztviselő és pap is. Az épület udvarán végezték ki 1849 elején Witalis Söll őrnagyot, a magyarokkal harcoló tiroli vadászzászlóalj parancsnokát, Novák Tivadar nyugalmazott hadnagyot, Csömy Zsigmond molnárt és Feliks Slawski szabót is. A kiegyezés után békésebb funkciót kapott a laktanya, irodának használták és itt kapott helyet a Pénzügyminisztérium bélyegjövedéki igazgatósága.
Fotó: MTI
Az amerikaiak egy ingatlancsere alapján mondtak le 2006-ban az épületről. A Szabadság téri nagykövetséghez megkapták a magyar állam által három milliárd forint értékben felújított két szomszédos bérházat, cserébe visszaadták a Béla király út 1-6. alatt található területet, néhány luxuslakást a Biarritz-házból (Széchenyi rakpart 12.) és Táncsics börtönét a grillsütővel és a kosárpályával együtt. A magyar állam most a Hauszmann-terv keretében egy 1848-as emlékközpontot tervez ide, alapos régészeti feltárás után.
Pálffy Lajos