a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
„Lady Edison”, a szövőnőből lett feltaláló
100 éve hunyt el Margaret E. Knight (alias „Lady Edison”), a 19. század leghíresebb amerikai feltalálónője. A szövőgyári munkásként dolgozó fiatal lányt veleszületett találékonysága és alkotókészsége emelte – alacsony iskolázottsága és kora nőkkel kapcsolatos előítéletei ellenére – a korszak jelentős egyéniségei közé.
Élete során számos munkahelyen megfordult: dolgozott textilgyárban, papírzacskó-gyárban; idősebb korában pedig autómotorokat tanulmányozott és tervezett. Kreativitását mindegyik területen sikerrel kamatoztatta: az általa jegyzett eszközök és gépezetek nemcsak hogy növelték a termelés hatékonyságát, de a munkavégzést is biztonságosabbá tették.
1838-ban született Yorkban, Maine államban. Édesapja korán meghalt, mikor Margaret még kislány volt. Csupán tizenkét éves koráig járt iskolába; ezután 1856-ig egy szövőgyárban dolgozott.
Feltalálói tehetsége már kora gyermekkorában megnyilvánult: a szomszédság csodájára járt sárkányoknak, szánoknak és egyéb ügyes szerkezeteknek, melyeket otthon, a szabadidejében barkácsolt. Első komolyabb találmányát tizenkét éves korában alkotta meg; az ötletet egy szövőgyári baleset adta, amikor egy súlyos vetélő lerepült egy szövőszékről, megsebesítve egy munkást. Miután tanúja lett az esetnek, feltalált egy eszközt, amely automatikusan megállította szövőgépeket, ha valami beléjük szorult.
A polgárháború után Massachussettsben helyezkedett el egy papírzacskó-gyárban. A papírzacskókat ekkoriban kézzel ragasztották; alakjuk borítékra emlékeztetett, és nehézséget okozott bármit beléjük pakolni, ami nem volt teljesen lapos. Ekkor született meg benne a lapos aljú papírzacskók ötlete. Feltalált egy gépezetet, amely olyan papírzacskókat hajtogatott és ragasztott, melyek alja négyszögletes volt, így a belepakolt tárgyak könnyebben elfértek bennük.
Knight először fából alkotta meg modelljét; a szabadalomhoz már csak egy működő, fémből készült mintadarabra volt szüksége. A prototípus elkészítése után azonban váratlan akadályba ütközött: egy Charles Annan nevű férfi, aki megfigyelte a szerkezet építését, ellopta és saját nevén szabadalmaztatta azt. A feltalálónő perre vitte az ügyet, a nőkkel kapcsolatos előítéletek azonban egyáltalán nem könnyítették meg a dolgát: a per során Charles Annan azzal érvelt, hogy egy nő nem lenne képes feltalálni egy ilyen innovatív és bonyolult gépezetet. Szerencsére Margaret rendelkezett az eredeti tervrajzokkal, s így 1871-ben visszanyerte a szabadalmat. A termék sikerét látva később saját gyárat is alapított.
Margaret Knigt papírzacskó-gyártó gépének modellje
Knight találmánya nagy hatást gyakorolt az iparra: a papírzacskók gyorsan elterjedtek a kiskereskedelemben, napjainkban pedig már az élet számos területén találkozhatunk velük: élelmiszerboltokban, áruházakban, gyorséttermekben, pékségekben használják őket.
Munkássága során több, mint húsz egyéb találmányt jegyzett, többek között egy számozógépet, számos kisebb háztartási eszközt, valamint a textil- és a cipőiparban használatos gépeket. Az első automobilok megjelenése után több forgódugattyús motor-modellt is szabadalmaztatott. Ekkor már a hatvanas éveiben járt, alkotókedve azonban élete végéig töretlen maradt.
1914. október 12-én hunyt el, 76 éves korában. Találmányai, habár jelentőségük elvitathatatlan, anyagilag kevéssé térültek meg számára: halála után kevesebb, mint 300 dollár értékű vagyon maradt utána.
Zsigmond Eszter