a rovat írásai
Elment Nepp József is
Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.
Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!
Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.
Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém
A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.
Halálos séta a Károly-híd korlátján
Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.
Magaskultúra az Urániában
Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.
Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját
Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.
Meglesz a szobor Piedone szülinapjára
A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.
Világkörüli útra indul a Trónok harca
Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.
A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le
Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így
akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a
népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.
Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést
Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.
Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet
Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.
Szabó István: bátorság és hit mentette meg A toloncot
Szakmai bátorság és hit mentette meg a száz évvel ezelőtt készült A tolonc című filmet – mondta Szabó István Oscar-díjas filmrendező Kertész Mihály felújított és digitalizált mozijának világpremierjén hétfőn a Művészetek Palotájában, a Magyar Filmhét nyitó eseményén.
„A magyar filmszakma annak idején sajnos nem gondolta végig, mi legyen a létrehozott alkotások sorsa, mindig gyártáscentrikus volt, de az érték megőrzése is rendkívül fontos” – hangsúlyozta Szabó István a felújított film díszbemutatója előtt. A rendező beszélt Kertész Mihály filmjének jelentőségéről, az egyetlen megmaradt kópia megmentésének történetéről, A tolonc producere, Janovics Jenő kalandos életéről és Kertész Mihály Oscar-díjat kapott későbbi mozija, a Casablanca egyik kulisszatitkát is érintette. Szabó István megemlítette, hogy A tolonc mindössze 19 évvel a mozgókép felfedezése után készült, ami jól mutatja, milyen hamar indult útjára a magyarországi film. Kiemelte Balogh Gyöngyi, a Magyar Nemzeti Filmarchívum (a mai MaNDA) munkatársa szerepét, aki a dohos New York-i pincében 2006-ban fellelt, szinte teljesen tönkrement celluloid szalagokat azonosította. Hozzátette: a megtalált dobozban A tolonc egyetlen létező kópiája volt, amelyen Jászai Mari egyetlen fennmaradt filmszerepében látható.
Az első restaurálási kísérletek: baloldalon a holland Haghefilm analóg módon készült tesztkópiája, jobb oldalon az amerikai Cineric digitálisan restaurált, a virazsírozás színeit is tartalmazó változata
„A filmlaboratóriumban akkor még nem voltak meg a technikai feltételek helyrehozásához, az amszterdami filmarchívum saját költségén vállalta az anyagot megmentő fekete-fehér kópia elkészítését, ez azonban még nem jelentett felújítást. A toloncról szó volt egy New York-i filmes konferencián, ezt követően egy amerikai cég a magyar Nyári Balázs vezetésével el is készült egy próbával, megállította a kópia remegését, de a költségeket nem tudta fedezni. A Nemzeti Filmalap vezetői 2013 tavaszán megértették a film értékét és azt szabták a finanszírozás feltételéül, hogy a Filmlabor készüljön fel technikailag a munkára, majd végezze el a feladatot” – idézte fel a történteket Szabó István. A százéves film felújítására és digitalizálására a Magyar Nemzeti Filmalap 14 millió forintot fordított.
A Filmlabor VFX-stúdiójában készült teljeskörű felújítás demója
Mint Szabó István megjegyezte, a film elveszítette vetíthető állapotát, A toloncot szakmai bátorság és a hit mentette meg. Hozzátette: korábban ez történt a magyar film történetének későbbi klasszikusaival, az évtizedek során szintén rossz állapotba került Körhintával vagy a Ludas Matyival is. „A digitális hordozó nem váltja ki az eredeti anyagot, alkalmatlan annak megőrzésére. Az elmúlt két évtizedben szerencsére sokat felismerték a filmek felújításának fontosságát” – fejtette ki az Oscar-díjas filmrendező. Megemlítette, hogy a felújításokra hozott létre céget Martin Scorsese világhírű amerikai filmrendező is – ez a vállalat varázsolta újjá Tóth Endre Két lány az uccán című 1939-es moziját – és 1995-ben indult a filmek felújítására az Európai Unió Lumiére-programja. Az 1914-ben készült A tolonc mozgóképes adaptációját Janovics Jenő, a kolozsvári színház igazgatója írta Tóth Ede 1876-os népszínműve alapján. Szabó István kitért arra, hogy a producer Janovics hozta létre a kolozsvári filmstúdiót, amelyben Kertész mellett például Korda Sándor is készítette filmjeit. Janovics 1945-ben meghalt, de ahogy Szabó István fogalmazott, az ő élete is mutatja, hogy Magyarországon mindig voltak, akik felkarolták a tehetségeket és segítettek nekik. Elmesélte azt is, hogy amikor Kertész Mihály Michael Curtiz néven 1942-ben Hollywoodban a később Oscar-díjjal jutalmazott Casablancát forgatta, a főszereplő Ingrid Bergman arra kérte őt, hívja el egy színészismerősét, bizonyos Humphrey Bogartot. Igaz, hogy ő sokkal alacsonyabb, mint Bergman, de ez nem fog problémát okozni. „Mindig voltak magyarok, akik hallgattak mások tanácsára” – jegyezte meg.
Jászai Mari A toloncban
A vetítés előtt Lovas Lajos, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) főigazgatója Gyürey Vera, a Magyar Filmarchívum volt vezetőjének szerepét méltatta abban, hogy a felújítás és a digitalizálás előtt méltó módon biztosították A tolonc kópiájának tárolását. „A 20. század első három évtizedében hatszáz némafilm készült Magyarországon, ennek csupán 10 százaléka van az archívumban, a többi elveszett. Az analóg filmeket meg kell őrizni és a MaNDA ezt is teszi: A tolonc az úgynevezett archív kapu segítségével csodálatos módon újult meg a filmlaboratóriumban, mai szemmel is élvezhető minőségben” – hangsúlyozta Lovas Lajos. A Magyar Filmhét 332 filmje keddtől október 19-ig látható az esemény helyszínein, elsősorban a Cinema City MOM Parkban.
MTI