a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Friedrich Nietzsche, a megfeszített Dionüszosz
170 éve, 1844. október 15-én született Friedrich Nietzsche klasszika-filológus, filozófus, az egyik legnagyobb hatású modern
gondolkodó.„Nos, Nietzsche megsokszorozta a filozófiai gesztusokat. Érdeklődött minden iránt: irodalom, történelem, politika, mind-mind utat talált hozzá. Mindenhová elvitte a filozófiát. S ezért, ha bizonyos területeken 19. századi ember maradt is, zseniálisan megelőzte korunkat.” (Michel Foucault)
Apja lelkész volt s anyja is lelkészcsaládból származott. Fiatal korától kezdve rajongott a zenéért, különösen Wagnerért, valamint remek klasszika-filológiai dolgozatokat írt. Arthur Schopenhauer A világ mint akarat és képzetének elolvasása után kezd el igazán filozófiával foglalkozni, ekkoriban találkozik Richard Wagnerrel, kivel szoros kapcsolatot ápol igen hosszú ideig, viszont később eltávolodnak egymástól. Nem egészen 25 éves korára már egyetemi tanári állást kapott Baselben.
Első alkotói periódusa 1876-ig tart, e korszakot A tragédia születése avagy a görögség és pesszimizmus (1872) valamint a Korszerűtlen elmélkedések (1876) jellemzi.
A tragédia születésében fejti ki az Apollón – Dionüszosz princípiumot. Ezen ellenpár jellemzi szerinte mind a görög antikvitást, mind általában a művészet lényegét is. Az apollóni kifejezi az álombeli, szép látszatot, az elkülönülő formát, az individualitást. Ezzel szemben Dionüszosz, mint a mámor istensége a káoszt, az individuum elvesztését jelenti. Ám az apollóni nem létezhet a dionüszoszi nélkül, mivel a létezéstől való rettenet és szorongás újra és újra felszínre tör. A görög művészet létrejötte e két ellentétes erő kiegyenlítődésének gyümölcse. A dionüszoszi ember legjobb példája Hamlet, hiszen „mindketten belepillantottak a dolgok lényegébe, láttak és megismertek, és a tudás elundorítja őket a cselekvéstől; mert tetteik a dolgok örök lényegén mit sem változtathatnak.”
Apollón és Dionüszosz – A művészet kétarcúsága. A görög irodalom történetéről írt munkájából a MaNDA adatbázisában is olvashatunk részleteket.
A mindennapi élet monotonitásából a művészet jelenthet kiutat (lásd Kierkegaard esztétikai stádiumát), „most, mikor az akaratot a legnagyobb veszedelmek fenyegetik, mentő, gyógyírt tudó varázslónőként most jelenik meg a művészet: a lét borzalmának vagy abszurditásának undorát egyedül ő formálhatja át olyan képzetekké, amelyek élhetővé teszik az életet.” E sorok után nem lehet kétség, hogy Nietzschét miért az egzisztencializmus egyik előfutáraként tarják számon. Thomas Mann ugyancsak felhasználja a Dionüszosz-szimbolikát 1924-es főművében, A varázshegyben, Mynheer Peeperkorn alakjában.
Az 1879-es baseli eltávozása után (miután felmondott az egyetemen) nyugtalan vándorélet veszi kezdetét, német, olasz és francia városok közt ingázva. Egészségi állapota fokozatosan romlik, nyaranta egy alpesi gyógyüdülőbe vonul vissza. Filozófiájának e korszakát „a délelőtt filozófiájaként” ismerjük. Négy mű készült ebben a korszakában, ezek az Emberi, túlságosan emberi (I. és II. rész), a Hajnalpír és a Vidám tudomány.
Az 1880-as éveit mégis fokozódó munkakedv és alkotóerő jellemzi – ez az Így szólott Zarathustra korszaka. E művében fogalmazza meg híres „Isten halott” („Gott ist tot”) kijelentését (mely az angol heavy metal együttesnek, a Black Sabbathnak idén Grammy-díjat hozott), valamint az „embert fölülmúló embert” (Übermensch).
The voices echo in my head/ Is God alive or is God dead?
De ebben a periódusában írta meg a Hatalom akarását, a Túl jón és rosszont, és a Morál genealógiáját.
Bertrand Russell angol filozófus Lear király e szavaival összegzi Nietzsche filozófiáját:
That all the world shall--I will do such things,--
What they are, yet I know not: but they shall be
The terrors of the earth.
Most oly dolgot teszek, hogy mit, még nem tudom,
De megborzad a föld belé.
(Shakespeare: Lear király, Füst Milán fordítása)
„A megfeszített”
1889-en következett be szellemi összeomlása, mely után a „Megfeszített”, illetve „Dionüszosz” néven kezdte aláírni leveleit, s amely összeomlásáról Krasznahorkai László zseniális megfogalmazásában olvashatunk: „1889. január 3-án Torinóban Friedrich Nietzsche kilép a Via Carlo Alberto hatos számú házának kapuján, talán hogy sétáljon egyet, talán a postára, a leveleiért. Nem messze, vagy akkor már nagyon is messze tőle egy konfliskocsis csökönyös lovával bajlódik. Hiába noszogatja, a ló nem mozdul, mire a kocsis – Giuseppe? Carlo? Ettore? – elveszíti a türelmét, és ostorával verni kezdi az állatot. Nietzsche a csődülethez ér, s a dühtől már tajtékzó kocsis kegyetlen színjátéka ezzel be is fejeződik. Az óriás termetű, dús bajuszú úr ugyanis váratlanul a kocsihoz ugrik, és zokogva a ló nyakába borul. Házigazdája viszi haza, két napig mozdulatlanul és némán fekszik egy heverőn, míg kimondja a kötelező utolsó szavakat (”Mutter, ich bin dumm.”), aztán szelíd háborodottként anyja s nővérei felügyelete alatt még tíz évig él. Hogy a lóval mi lett, nem tudjuk.” (Krasznahorkai László: Legkésőbb Torinóban)
Nagy László