a rovat írásai

Lemmyből őskrokodil lett

Lemmyről, a Motörhead néhai énekeséről nevezték el a londoni Természettudományi Múzeum hatalmas, jura kori krokodilfosszíliáját brit kutatók. Az 5,8 méteres fenevadnak a Lemmysuchus nevet adta az Edinburgi Egyetem kutatócsapata, miután rájöttek, hogy egy külön fajt képvisel.

A szabad pálinkafőzés jogát sem kellett volna bántani

Hát igen, lehet valaki a király első számú bizalmasa, az ország tényleges irányítója, a felvilágosodás rajongója és tudós orvos, ha nekimegy a kereskedők és a nemesek előjogainak, és korlátozza a pórnépet a pálinkafőzés szabadságában, vesznie kell. Még az 1700-as évek második felének Dániájában is vesznie kell, pedig az már a felvilágosult, polgárilag is fejlett Nyugat volt, legalább is innen úgy látjuk, láttuk sokáig.

Feltámad haló poraiból a Telekiek kastélya

Az erdélyi Beszterce-Naszód megye önkormányzata 4,8 millió eurós európai uniós finanszírozással felújítja a paszmosi (Posmus) Teleki-kastélyt, közölte a Mediafax hírügynökség.

42 ezer éves gyöngysor a barlangból

Mintegy 42 ezer éves, elefántcsontból készült gyöngyöket találtak a régészek a Sváb-Alb-hegységnek az UNESCO világörökségi listájára frissen felkerült barlangjaiban.

A Művészetek Völgyében is felbukkan a Néprajzi

Egyedüli múzeumként vesz részt idén a Művészetek Völgye fesztiválon a Néprajzi Múzeum, amely július 21. és 30. között Taliándörögdön, az Etno Ligetben minden nap állandó programokkal és koncertekkel, az Etno Portán pedig vetítésekkel várja a fesztiválozókat.

Egy kard különös kalandjai

Több mint 150 év után került elő az amerikai polgárháborúban megalakult első, feketékből álló katonai egység parancsnokának a kardja, amelyet az 1861 és 1865 között zajló konfliktus egyik legfontosabb fegyvereként tartanak számon.

Cenzúrázzák Micimackót?

Rászálltak a Micimackóval kapcsolatos kommentekre a kínai hatóságok; a mesebeli medve képeit még közzé lehet tenni, de hozzászólni már alig-alig lehetett hétfőn az ilyen képekhez, miután korábban többen Hszi Csin-ping kínai elnököt a csacsi öreg medvéhez hasonlították.

God save the Queen, aki most Windsor éppen

Anélkül, hogy csak kicsit is részleteznénk az elképesztően bonyolult családfákat, azért meg kell emlékeznünk a tényről: éppen 100 esztendeje létezik az ködös Albionban jelenleg is uralkodó Windsor-ház. Eme, az ilyen családoknál nem éppen hosszúnak számító uralkodásra (gondoljunk csak a Habsburgokra!) nagyon egyszerű a magyarázat: 1917. július 17-ig egészen máshogy nevezték magukat.

Újabb darabok értek haza a Seuso-kincsből

Magyarországnak sikerült visszaszereznie a Seuso-kincsek páratlan fontosságú, felbecsülhetetlen leletegyüttesének második hét darabját – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Budapesten, a kormányülés szünetében.

Gépkarabély százmillió példányban

Hetven éves minden idők legismertebb és legnagyobb számban legyártott gépkarabélya, az AK-47-es. Már milliókban mérhető talán áldozatainak száma, lepusztult darabjait büszkén markolják az afrikai gyermekkatonák, és ott van két, nem éppen demokratikus ország címerében is. Hát persze, hogy lopással indult ez a 100 millió legyártott darabot eredményező világkarrier.

Bajoroknak rettenet, magyaroknak világraszóló diadal

Aztán az utóbbi tíz esztendőben, 1100 év után lassan felfedeztük a Pozsonyi csatát is, ahol egy számarányát tekintve jóval kisebb magyar sereg gyakorlatilag megsemmisített három nehézfegyverzettel ellátott keleti frank hadoszlopot. Világraszóló diadal nekünk, végzetes vereség a bajoroknak, pontosabban a keleti frankoknak, akik vissza akarták venni az avaroktól karddal megszerzett Pannóniájukat az új hódítóktól.

Művelődés összes cikke »

Kulcstalan kávéház – A New York

newyorkkavehazleadA legenda szerint 1894. október 23-án dobta Molnár Ferenc a New York kávéház kulcsait a Dunába, hogy az soha ne zárhassa be ajtaját.

A Millenium idején gyorsan fejlődött a városépítészet, ekkor építették a körút és a Dohány utca sarkán a később New York névre keresztelt palotát is. De a kávéház története igazából sokkal korábban kezdődött. Egy felső-magyarországi fiatalember, Max Aufricht ajánlólevéllel a zsebében érkezett Pestre. A levél a tehetős lipótvárosi textilparoshoz, Popper Árminhoz irányította. Itt elvárásait túlszárnyalva, koszt és kvártélyon túl havidíjat is kapott, amiből kijárhatta a jogi egyetemet és franciául is megtanult. Hamarosan, immár magyarosítva nevét, dr. Arányi Miksaként állami megbízásokat kapott és Párizsba utazott, ahol akkoriban az üzleteket kávéházakban kötötték. Itt, a Café de la Paixban találkozott a New York Life Insurance Company, a világ akkor legnagyobb biztosítótársasága igazgatójával, aki éppen kelet felé akart terjeszkedni, így meg is bízta az ambiciózus fiatalembert, hogy legyen ennek az irányítója. Hamarosan a budapesti székhelyként szolgáló reprezentatív épület helyszínét is megtalálták. Az immár magyarországi vezérigazgató, Arányi Miksa pályázatot írt ki építészek számára, ezen Hauszmann Alajos nyert, aki szabad kezet kapott a palota megépítésében. A földszintre kávézót terveztek, az egyik emeleten szerkesztőségi szobákat alakítottak ki, a többi emeleten pedig a New York Biztosítótársaság foglalt helyet.

new york levelezolapon

Az olasz reneszánszra támaszkodó eklektikus palotát 1894-re építették fel az új Erzsébet körúton. Földszinti ablakai mellett 14 ördög, valamint a kávé és a gondolkodás allegorikus alakja tartotta a lámpást. Enteriőrjeit is a historizáló eklektika jegyében tervezték meg: csupa márvány, bronz, selyem és bársony volt minden. A mennyezetet Mannheimer Gusztáv és Eisenhut Ferenc művészeti és szerelmi allegóriái díszítették.

new york belső
Fotó: Kováts Lajos. Forrás: Fortepan

Volt benne szökőkút és velencei üvegcsillárok, csavart oszlopok és bronzszobros karzatlépcső. Eleinte a körúti szárny utolsó szakaszában volt a hölgyterem, amelytől a legtávolabbi helyiségben volt a kártyaszalon. Az alagsorban étterem, kártyatermek és több különterem is volt, amelyet japán, olasz, barokk, spanyol, kínai vagy török stílusban rendeztek be.

newyorkkloszgyorgy
Klösz György fotója a New York belsejéről. Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény

A New York 1894. október 23-án, hosszas előkészületek után nyitotta meg kapuit: művészeti és szórakoztató műsorral várták a vendégeiket. A New York eleganciájával egyik pesti kávéház sem vehette fel a versenyt, mindenki ide akart jönni. Egy jókedvű írócsoport, melynek vezetője Molnár Ferenc volt, még aznap éjjel a Dunába dobta a kávéház kulcsát, hogy a kávéház éjjel-nappal nyitva maradjon. Első bérlője Steuer Sándor volt, aki a századfordulóig vitte a kávéházat, majd átadta a Harsányi-testvéreknek. Ők 1911-ben lecserélték a karzat bútorát és Kozma Lajos tervei szerint tömör támlás pamlagokat és kisebb asztalokat, székeket helyeztek el. 1918-ban a kávéház alsó szintjén található „mélyvízbe” helyezték át az éttermet, a karzaton pedig bár lett. Harsányi Adolf, aki már régóta híres kávés volt, író-vendégeivel annyira együtt érzett, hogy a kávéházban tartotta a Pallas Lexikon 16 kötetét, illetve további lexikonokat és telefonkönyveket. Ha egy újságíró vagy szépíró elakadt, csak füttyentett a segédnek, aki már hozta is a kért kötetet. De Harsányi Adolf vezette be az „írótálat” is, amiről oly sokan jóllaktak.

Heltai Jenő így írt róla:

„A New York minden előkelőségével is demokratikus kávéház volt, egyformán vonzotta az arisztokratákat, a nyárspolgárokat és a bohémokat az, hogy nyári estéken a vakító villamoslámpa változatlan közönnyel gyűjti maga köré a mindenféle és mindenfelé céltalanul tévelygő lepkéket és bogarakat. Varázsának senki sem tudott ellenállni. Mindenki mindenkit ismert benne. A pincér rögtön kiszolgált, meg sem várta, hogy rendelj valamit. Szó nélkül megkaptad mindennapi feketédet és hozzá a tintatartót meg az írópapirost”.

Füst Milán már gyerekkorában járt ott, de a plüssfüggönyön túl nem jutott, annyira tele volt. A Nyugatosok egyik törzshelye lett, Osvát Ernő itt szerkesztette a folyóiratot (emléktábla is őrzi nevét), de Karinthy, Ady és sokan mások is rengeteg időt eltöltöttek itt. A szülők elhozták csemetéjüket, hogy élőben is megmutathassák azokat az írókat, akiknek könyveik otthon a polcon sorakoztak. A kritikusoknak külön asztaluk volt, ahogyan a filmeseknek is. Ide járt Korda Sándor, Kertész Mihály, és a kolozsvári filmgyártás megalapozója, Janovics Jenő, ha eljött Pestre. Állítólag Szomaházy, a kritikusi asztal vezetője ajánlotta figyelmébe Kordát. De zenészek, képzőművészek és mindenki, aki számított vagy számítani akart, ide járt. A New York kávéház magába szívta a teljes kávéházi vendégpalettát, kispolgároktól lumpokig, szegényektől arisztokratákig.

new york belső
Fotó: Kováts Lajos. Forrás: Fortepan

De ahogy akkoriban tartották, négy kávéházbérlőből három nem tudta sokáig vinni az üzletet, ezért 1913-ban átadták más bérlőnek az üzemeltetést. Az egyik legnépszerűbb kávéház lett a sok száz kávéház közül. Az ide járó írók között ott volt a bűnügyi regényeiről is híres Tarján Vilmos, aki a házassága révén került a kávéházba tulajdonosként. Európai hírű, kiváló szervező volt, mindenből a legjobbat és a legszebbet akarta a vendégeinek a nap 24 órájában. Munkatársaitól a legnagyobb udvariasságot és becsületességet követelte meg. A becsület mindenekelőtt – ez volt a mottója. Sok vendége itt is aludt egy-egy fekete mellett. Fillérekért szervírozott írótálat is. (Reisz) Gyula úr, a főpincér is bevonult a Pantheonba, akire sokan adakozó mecénásként emlékeznek. Jó érzékkel felismerte a tehetségeket és támogatta is őket, korlátlan hitellel, huszonhat éven át.

Szép Ernő így emlékezett meg róla a temetésén:

„Gyula a szónak egyenes értelmében fogta fel a fizető szerepét. Fizetett. A differenciát fizette, ami az illúziónk meg a sorsunk között volt és ami volt a keresetünk meg a könnyelműségünk közt és azt a differenciát, amit ő érzett a becsünk meg a megbecsültetésünk között.”

A Tarján-érában különösen fontos volt, hogy mindenki jól érezze magát. A NAVA honlapján meg lehet nézni egy dokumentumfilmet, amelyben még szerepel a 92 éves Oszkár úr, a gazdasági vezető. Hoztak „néger” jazz-zenekart is. Leszerződtette Eddie South híres fekete jazz-énekest is, de dizőzöket is foglalkoztatott, Sólyom Janka, Fellegi Teri, Mezey Mária mellett külföldieket is. Tarján nagy kártyás volt, elkártyázta az Istenhegyi úti villáját is. Szenvedélye ellenére nagyon jó érzékkel folyamatosan építette vendégkörét: nemcsak a művészekre és az intellektuális körre, hanem a nagypolgárokra is gondolt. Európa-szerte ismert személyiség volt. A legenda szerint Molnár Ferenc egyszer Amerikából küldött számára egy képeslapot, a címzéshez annyit írva: „Tarján Vilmos, Európa”. A képeslap megérkezett.

new york kivulrol
Fotó: Urbán Tamás. Forrás: Fortepan

Híresek volt szilveszteri báljaik is, volt olyan éjszaka, hogy 3000 adag levest adtak ki. Aztán a háború kezdetével a hétköznapokon már egyre kevesebben jöttek. Szombatonként még megtelt, de aztán ez már nem tudta pótolni az egész heti bevételt. A háború során elszenvedett bombázásokat megúszta, bár megsérült. Aztán nemsokára be is zárt. 1946-47-ben Rákos Pál jeles kávéháztervező átépítette, modern, áramvonalas amerikai stílusban, megelőlegezvén az ötvenes évek belsőépítészeti tendenciáit. De ekkor épp nem kávéházat akartak benne nyitni, hanem kiutalták az IBUSZ-nak, majd később sportbolt és cipőraktár lett az üzletből.

new york belső
1956. október 23-án a New York előtt. Forrás: Fortepan

1954-ben a házban működő szerkesztőségek nyomására rájöttek, hogy érdemes újból kávéházat nyitni, így ismét megnyílt, Hungária néven (az elején még illegálisan is működött). A törzsvendégek közül páran örömmel visszatértek (pl. Heltai Jenő), illetve egy újabb generációs szerkesztőségi gárda is ideszokott.

hungariakepeslapon

1990-ben bezárták a Hungáriát, sokáig parlagon hevert, majd 2001-ben egy olasz szállodacsoport megvásárolta és felújította. A kávéház bizonyos szempontból visszanyerte régi varázsát, 2007-ben a felújított épületet Budapest Építészeti Nívódíjjal, valamint a rangos Europa Nostra-díjjal honorálták.

Tarján Vilmos így ír a New York Kávéházról a Pesti éjszaka című visszaemlékezéseiben:

„1920-tól 1936-ig a New-York kávéház volt Budapest éjszakai életének vezérközpontja. Este 8 órától este 7 óráig szakadatlanul lüktetett benne az élet. Este 8 órától este 7 óráig szakadatlanul lüktetett benne az élet. Este 8 órakor kezdtek vacsorálni  a szerkesztőségből jövő újságírók.

„Volt külön orvosi asztal, mérnöki asztal, jöttek zenészek, azok feleségei, artisták, artistanők, tanárok, kereskedők, kis- és nagyiparosok. Mozi és színház után jöttek az estélyiruhás hölgyek, szmokingos urak a márványterembe. Ide olyan elegáns közönség járt, hogy sokan nem is étkezni jöttek, hanem csak nézni. Kielégítette és jóllakatta őket a finom miliő. Mágnások, bankvezérek ültek egymás mellett s bevonultak a gyönyörű színésznők is. Persze itt is mindenki jó asztalt akart. Hogy lehetett  volna mindenki kívánságát kielégíteni? Itt a legdrágább ételeket rendelték.”

Bakk Ágnes

• Publikálva: 2014.10.22. 16:24 • Címke: évforduló, irodalom, építészet, művelődéstörténet