a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Kulcstalan kávéház – A New York
A legenda szerint 1894. október 23-án dobta Molnár Ferenc a New York
kávéház kulcsait a Dunába, hogy az soha ne zárhassa be ajtaját.A Millenium idején gyorsan fejlődött a városépítészet, ekkor építették a körút és a Dohány utca sarkán a később New York névre keresztelt palotát is. De a kávéház története igazából sokkal korábban kezdődött. Egy felső-magyarországi fiatalember, Max Aufricht ajánlólevéllel a zsebében érkezett Pestre. A levél a tehetős lipótvárosi textilparoshoz, Popper Árminhoz irányította. Itt elvárásait túlszárnyalva, koszt és kvártélyon túl havidíjat is kapott, amiből kijárhatta a jogi egyetemet és franciául is megtanult. Hamarosan, immár magyarosítva nevét, dr. Arányi Miksaként állami megbízásokat kapott és Párizsba utazott, ahol akkoriban az üzleteket kávéházakban kötötték. Itt, a Café de la Paixban találkozott a New York Life Insurance Company, a világ akkor legnagyobb biztosítótársasága igazgatójával, aki éppen kelet felé akart terjeszkedni, így meg is bízta az ambiciózus fiatalembert, hogy legyen ennek az irányítója. Hamarosan a budapesti székhelyként szolgáló reprezentatív épület helyszínét is megtalálták. Az immár magyarországi vezérigazgató, Arányi Miksa pályázatot írt ki építészek számára, ezen Hauszmann Alajos nyert, aki szabad kezet kapott a palota megépítésében. A földszintre kávézót terveztek, az egyik emeleten szerkesztőségi szobákat alakítottak ki, a többi emeleten pedig a New York Biztosítótársaság foglalt helyet.
Az olasz reneszánszra támaszkodó eklektikus palotát 1894-re építették fel az új Erzsébet körúton. Földszinti ablakai mellett 14 ördög, valamint a kávé és a gondolkodás allegorikus alakja tartotta a lámpást. Enteriőrjeit is a historizáló eklektika jegyében tervezték meg: csupa márvány, bronz, selyem és bársony volt minden. A mennyezetet Mannheimer Gusztáv és Eisenhut Ferenc művészeti és szerelmi allegóriái díszítették.
Fotó: Kováts Lajos. Forrás: Fortepan
Volt benne szökőkút és velencei üvegcsillárok, csavart oszlopok és bronzszobros karzatlépcső. Eleinte a körúti szárny utolsó szakaszában volt a hölgyterem, amelytől a legtávolabbi helyiségben volt a kártyaszalon. Az alagsorban étterem, kártyatermek és több különterem is volt, amelyet japán, olasz, barokk, spanyol, kínai vagy török stílusban rendeztek be.
Klösz György fotója a New York belsejéről. Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény
A New York 1894. október 23-án, hosszas előkészületek után nyitotta meg kapuit: művészeti és szórakoztató műsorral várták a vendégeiket. A New York eleganciájával egyik pesti kávéház sem vehette fel a versenyt, mindenki ide akart jönni. Egy jókedvű írócsoport, melynek vezetője Molnár Ferenc volt, még aznap éjjel a Dunába dobta a kávéház kulcsát, hogy a kávéház éjjel-nappal nyitva maradjon. Első bérlője Steuer Sándor volt, aki a századfordulóig vitte a kávéházat, majd átadta a Harsányi-testvéreknek. Ők 1911-ben lecserélték a karzat bútorát és Kozma Lajos tervei szerint tömör támlás pamlagokat és kisebb asztalokat, székeket helyeztek el. 1918-ban a kávéház alsó szintjén található „mélyvízbe” helyezték át az éttermet, a karzaton pedig bár lett. Harsányi Adolf, aki már régóta híres kávés volt, író-vendégeivel annyira együtt érzett, hogy a kávéházban tartotta a Pallas Lexikon 16 kötetét, illetve további lexikonokat és telefonkönyveket. Ha egy újságíró vagy szépíró elakadt, csak füttyentett a segédnek, aki már hozta is a kért kötetet. De Harsányi Adolf vezette be az „írótálat” is, amiről oly sokan jóllaktak.
| Heltai Jenő így írt róla: „A New York minden előkelőségével is demokratikus kávéház volt, egyformán vonzotta az arisztokratákat, a nyárspolgárokat és a bohémokat az, hogy nyári estéken a vakító villamoslámpa változatlan közönnyel gyűjti maga köré a mindenféle és mindenfelé céltalanul tévelygő lepkéket és bogarakat. Varázsának senki sem tudott ellenállni. Mindenki mindenkit ismert benne. A pincér rögtön kiszolgált, meg sem várta, hogy rendelj valamit. Szó nélkül megkaptad mindennapi feketédet és hozzá a tintatartót meg az írópapirost”. |
Füst Milán már gyerekkorában járt ott, de a plüssfüggönyön túl nem jutott, annyira tele volt. A Nyugatosok egyik törzshelye lett, Osvát Ernő itt szerkesztette a folyóiratot (emléktábla is őrzi nevét), de Karinthy, Ady és sokan mások is rengeteg időt eltöltöttek itt. A szülők elhozták csemetéjüket, hogy élőben is megmutathassák azokat az írókat, akiknek könyveik otthon a polcon sorakoztak. A kritikusoknak külön asztaluk volt, ahogyan a filmeseknek is. Ide járt Korda Sándor, Kertész Mihály, és a kolozsvári filmgyártás megalapozója, Janovics Jenő, ha eljött Pestre. Állítólag Szomaházy, a kritikusi asztal vezetője ajánlotta figyelmébe Kordát. De zenészek, képzőművészek és mindenki, aki számított vagy számítani akart, ide járt. A New York kávéház magába szívta a teljes kávéházi vendégpalettát, kispolgároktól lumpokig, szegényektől arisztokratákig.
Fotó: Kováts Lajos. Forrás: Fortepan
De ahogy akkoriban tartották, négy kávéházbérlőből három nem tudta sokáig vinni az üzletet, ezért 1913-ban átadták más bérlőnek az üzemeltetést. Az egyik legnépszerűbb kávéház lett a sok száz kávéház közül. Az ide járó írók között ott volt a bűnügyi regényeiről is híres Tarján Vilmos, aki a házassága révén került a kávéházba tulajdonosként. Európai hírű, kiváló szervező volt, mindenből a legjobbat és a legszebbet akarta a vendégeinek a nap 24 órájában. Munkatársaitól a legnagyobb udvariasságot és becsületességet követelte meg. A becsület mindenekelőtt – ez volt a mottója. Sok vendége itt is aludt egy-egy fekete mellett. Fillérekért szervírozott írótálat is. (Reisz) Gyula úr, a főpincér is bevonult a Pantheonba, akire sokan adakozó mecénásként emlékeznek. Jó érzékkel felismerte a tehetségeket és támogatta is őket, korlátlan hitellel, huszonhat éven át.
| Szép Ernő így emlékezett meg róla a temetésén: „Gyula a szónak egyenes értelmében fogta fel a fizető szerepét. Fizetett. A differenciát fizette, ami az illúziónk meg a sorsunk között volt és ami volt a keresetünk meg a könnyelműségünk közt és azt a differenciát, amit ő érzett a becsünk meg a megbecsültetésünk között.” |
A Tarján-érában különösen fontos volt, hogy mindenki jól érezze magát. A NAVA honlapján meg lehet nézni egy dokumentumfilmet, amelyben még szerepel a 92 éves Oszkár úr, a gazdasági vezető. Hoztak „néger” jazz-zenekart is. Leszerződtette Eddie South híres fekete jazz-énekest is, de dizőzöket is foglalkoztatott, Sólyom Janka, Fellegi Teri, Mezey Mária mellett külföldieket is. Tarján nagy kártyás volt, elkártyázta az Istenhegyi úti villáját is. Szenvedélye ellenére nagyon jó érzékkel folyamatosan építette vendégkörét: nemcsak a művészekre és az intellektuális körre, hanem a nagypolgárokra is gondolt. Európa-szerte ismert személyiség volt. A legenda szerint Molnár Ferenc egyszer Amerikából küldött számára egy képeslapot, a címzéshez annyit írva: „Tarján Vilmos, Európa”. A képeslap megérkezett.
Fotó: Urbán Tamás. Forrás: Fortepan
Híresek volt szilveszteri báljaik is, volt olyan éjszaka, hogy 3000 adag levest adtak ki. Aztán a háború kezdetével a hétköznapokon már egyre kevesebben jöttek. Szombatonként még megtelt, de aztán ez már nem tudta pótolni az egész heti bevételt. A háború során elszenvedett bombázásokat megúszta, bár megsérült. Aztán nemsokára be is zárt. 1946-47-ben Rákos Pál jeles kávéháztervező átépítette, modern, áramvonalas amerikai stílusban, megelőlegezvén az ötvenes évek belsőépítészeti tendenciáit. De ekkor épp nem kávéházat akartak benne nyitni, hanem kiutalták az IBUSZ-nak, majd később sportbolt és cipőraktár lett az üzletből.
1956. október 23-án a New York előtt. Forrás: Fortepan
1954-ben a házban működő szerkesztőségek nyomására rájöttek, hogy érdemes újból kávéházat nyitni, így ismét megnyílt, Hungária néven (az elején még illegálisan is működött). A törzsvendégek közül páran örömmel visszatértek (pl. Heltai Jenő), illetve egy újabb generációs szerkesztőségi gárda is ideszokott.
1990-ben bezárták a Hungáriát, sokáig parlagon hevert, majd 2001-ben egy olasz szállodacsoport megvásárolta és felújította. A kávéház bizonyos szempontból visszanyerte régi varázsát, 2007-ben a felújított épületet Budapest Építészeti Nívódíjjal, valamint a rangos Europa Nostra-díjjal honorálták.
| Tarján Vilmos így ír a New York Kávéházról a Pesti éjszaka című visszaemlékezéseiben: „1920-tól 1936-ig a New-York kávéház volt Budapest éjszakai életének vezérközpontja. Este 8 órától este 7 óráig szakadatlanul lüktetett benne az élet. Este 8 órától este 7 óráig szakadatlanul lüktetett benne az élet. Este 8 órakor kezdtek vacsorálni a szerkesztőségből jövő újságírók. „Volt külön orvosi asztal, mérnöki asztal, jöttek zenészek, azok feleségei, artisták, artistanők, tanárok, kereskedők, kis- és nagyiparosok. Mozi és színház után jöttek az estélyiruhás hölgyek, szmokingos urak a márványterembe. Ide olyan elegáns közönség járt, hogy sokan nem is étkezni jöttek, hanem csak nézni. Kielégítette és jóllakatta őket a finom miliő. Mágnások, bankvezérek ültek egymás mellett s bevonultak a gyönyörű színésznők is. Persze itt is mindenki jó asztalt akart. Hogy lehetett volna mindenki kívánságát kielégíteni? Itt a legdrágább ételeket rendelték.” |
Bakk Ágnes