a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Kőporból és lenolajból világsiker
Arról még csak lehet tudni, hogy a vasútmodellezés végigkísérheti egy ember életét az első mozdony megtalálásától a karácsonyfa alatt egészen az utolsó napokig. Arról viszont már kevesebben
tudnak, hogy van egy építőkocka-készlet, ami hasonlóan kitartó
felnőtt rajongótáborral bír. Ez az Anker, vagy ismertebb nevén Horgony építőkocka, aminek
történetét a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum kiállításán
követhettük végig.Kezdetben pedig vala az a felismerés, hogy a kisgyermekek nevelésével tudományosan kellene foglalkozni. Már Platón is emlegette a kockákkal való építést és a nagyszerű Pieter Brueghel 1650-ben festett Gyermekjátékok című képén is feltűnnek az építőkockák, de igazából Friedrich Wilhelm August Fröbel (1782-1852) nevelési rendszerére kell odafigyelnünk, aki 1826-os, Az ember nevelése című alapmunkájában az óvodákba 3-tól 6 éves korig a fakockákból való játékos építés elterjesztését szorgalmazta. A matematikai és logikai képességek és a térlátás fejlesztéséhez „házi feladatnak” javasolta az építkezést, amit hazai követője, Kiss Áron is szorgalmazott – igaz, csak esős idő esetére. Kiss ragaszkodott ahhoz is, hogy mi felnőttek ne szóljunk bele az építkezésbe, ne akarjunk egyben geometriát is tanítani a csemeténkkel. Gustav Lilenthal (1849-1933) feltaláló, építész, vállalkozó és építőmester számos elfoglaltsága mellett arra is rájött, hogy kő építőkockákból, már csak a súlyuk és szemcsés felületük miatt is, stabilabban lehet építkezni. Le is gyártotta, pontosabban préselte az első készletet darált mészkőből, krétából és lenolajból, de a kereskedelemhez már nem értett. Így a találmány Friedrich Adolf Richter (1848-1910) kezébe került, aki korábban kokain tartalmú panáceákat kotyvasztott és terített csomagküldő szolgálatával, saját maga által gyártott üvegcsékben.
fotó: ankerbaratai.hu
Richter 1880-81-ben sajátjaként szabadalmazta az építőkockát, amiből persze perek lettek, de ettől függetlenül Anker-védjegyével (Anker-Anchor=Horgony) végül 40 országba exportálta a készleteket. A gyár a thüringiai Rudolstadtban épült fel, itt készültek az első, fehér, vörös és kék színű építőkockákat tartalmazó készletek. A két centiméteres élű kockára alapuló „kiskaliberűből” (KK) 1915-ig 86 fajta készletet állítottak elő, míg a kezdettől fogva sikeresebb „nagykaliberűből” (Grosskaliber, GK) eddig 438 fajta összeállítás, 1884 és 1964 között összesen 3-5 milliárd darab építőkocka került piacra. És Richter nagy ügyesen karácsony előtt elárasztotta képes hirdetéseivel a lapokat, Magyarországon először 1886-ban a Vasárnapi Újság két oldalát vették meg, a Horgony kockákhoz pedig Kertész Tódor játéknagykereskedő üzletében lehetett hozzájutni. 0,75-től 10 koronáig voltak az alapdobozok beárazva, de 1898-ban az új, 28-as számú „szekrényért”, ami 2581 darab kockát, 14 mintafüzetet, 11 metszetfüzetet, 10 alakrajzot, 11 berakási mintarajzot és két alaptervet tartalmazott, már 177 koronát kellett fizetni. (A kilencvenes évek közepén újrainduló gyártás egyes készletei a millió forintos árat is elérik.) A kockákat persze egyből másolni és hamisítani is kezdik.
fotó: ankerbaratai.hu
Így született meg például az egyik tárlóban kirakott „Tomola” kőépítő az Újpesti betonáru- és kerámia gyár jóvoltából 1923 és 1925 között, vagy a „Palota” építőkövek, melyeknek gyártója nincs feltüntetve a dobozokon. Van nálunk persze hivatalos leányvállalat is, a Horgony építőkockákat 1912 és 1916 között a Kőépítőszekrénygyár Rt. gyártotta és Richter-féle Horgony Kő építőjáték néven került a játékboltokba. A kocka sikere pedig töretlen volt, nem árthatott neki a két világháború sem, viszont Rudolstadt Németország kettéosztásakor az NDK-s területekre került. Így a szocializmus sikerrel züllesztette le a gyárat, amit 1963-ban be is zártak, miután méteres halomba dobálták az udvarra a raktáron lévő készleteket. 1995-ben indították újra a gyártást, a termékeket nem csak online, de például a berlini patinás KaDeWe áruházban is megvásárolhatjuk.
Pálffy Lajos
„Horgony”-t fel! – Egy kő építőkocka története
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
2014.09.04. – 2014.10.26.