a rovat írásai

Kultúrgyár lehet a szombathelyi volt 11-es huszárlaktanyából

Országos hatókörű kulturális logisztikai, valamint digitalizációs központ, egy „igazi kultúrgyár″ épülhet fel a volt 11-es huszárlaktanya műemléki védettség alatt álló épületeit is megújítva Szombathelyen –  közölte csütörtökön Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere.

Új felületen folytatjuk

Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.

Visszabeszél a templom oldala

Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”

Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában

Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.

Munkát bőven adó szeptember

Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.

A rekorder múzeumalapító korsója

Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.

Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg

A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.

Finta Sándor és Walt Whitman

Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.

Tihany elveszett várai

Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról, pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.

Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok

A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.

Szép szál ember volt ez a III. Béla

III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.

MaNDA összes cikke »

Kinek a pocakján fényeskedhetett?

mandadb_logo

Azon gondolkodtam, kinek a pocakján fényeskedhetett ez a keszthelyi Balatoni Múzeum munkatársai által 3D-ben digitalizált füles gomb, avagy régiesen pityke. A szakemberek szerint a 15. századból való, akkor még nem volt tömegcikk a fémgomb, tehát egy előkelőbb emberrel került a föld alá a dolmány vagy mente, aminek begombolására szolgálhatott.

Gombot természetesen már az ősember is használt ruházata összekapcsolására, begombolására. Az első, fennmaradt darabok agancsból készültek, a kis korongok közepén egy lyuk volt. Ezen bőrszíjat húztak át, amelynek egyik végére csomót kötöttek, a másikat pedig hurokkal rögzítették az állatbőrön. Biztos voltak hasonló faragványok fából vagy a kevésbé időtálló vastagabb bőrökből is, de kőből készített, átfúrt „ősgombokat” is találtak már a régészek. A fémhasználat terjedésével aztán megjelentek a fémgombok is, öntéssel és lemezekből való kivágással és hajlítással is készülhettek ilyen ruházat rögzítésére szolgáló elemek. Amúgy erre a feladatra a gombok mellett kapcsolótűket, úgynevezett fibulákat is használtak. Ezek a többnyire díszített fémtűk a régészek által talán a legnagyobb számban kitermelt, egybeszabott ruhadarabokat rögzítő, összekapcsoló eszközök voltak.

gerezdesgomb
Kattintson a képre, majd a 3D ikonra!

No de a fibulákat használó emberek már évszázadok óta a földben porladtak, mikor a most tárgyalt pitykét előállította egy gombkészítő. Aki beszerzett egy vékony bronzlemezt, amiből kivágta a gerezdes gomb formáját és présébe rakta a munkadarabot. Ha nem volt prése, akkor pedig egy gömbalakban végződő „szerszámra” kalapálta rá a lemezt. Amire már korábban rákerülhettek ezek a gerezdekben elhelyezett virágdíszek. Az 1,7 centiméter átmérőjű, a felvarrásra való füllel együtt 2,5 centiméter magas gomb a Darnay-gyűjteményből került a múzeum birtokába. Darnay, vagy Dorner Kálmán író, régész és múzeumigazgató sümegi vaskereskedése mellett kezdett el régészkedni, de annyira elhatalmasodott rajta ez a szenvedély, hogy a boltot alkalmazottaira bízva több, mint 4000 sírt tárt fel Sümeg környékén, a leletekből múzeumot alapított, de a régészeti tanulmányok mellett tárcákat, novellákat, színdarabokat és regényeket is írt. Hogy aztán a Sümegen, a Csobáncon, Somlón vagy Csabrendeken, Szalacskán, Nagykapornakon, Lesencetomajon vagy Zalaszántón feltárt 4000 sír közül melyikből származik, kinek a hasán fénylett a Balatoni Múzeum virágdíszes pitykéje, azt talán még Darnay Kálmán sem tudta volna nagy hirtelen megmondani. Most meg már meg sem lehet kérdezni tőle.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2014.11.14. 09:28 • Címke: digitalizálás, manda adatbázis, manda, 3D

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

károly róbert
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.