a rovat írásai
Kultúrgyár lehet a szombathelyi volt 11-es huszárlaktanyából
Országos hatókörű kulturális logisztikai, valamint digitalizációs központ, egy „igazi kultúrgyár″ épülhet fel a volt 11-es huszárlaktanya műemléki védettség alatt álló épületeit is megújítva Szombathelyen – közölte csütörtökön Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere.
Új felületen folytatjuk
Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.
Visszabeszél a templom oldala
Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”
Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában
Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.
Munkát bőven adó szeptember
Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.
A rekorder múzeumalapító korsója
Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg
A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.
Finta Sándor és Walt Whitman
Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.
Tihany elveszett várai
Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról,
pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt
egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és
ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig
sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.
Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok
A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.
Szép szál ember volt ez a III. Béla
III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.
Szinte megölelhetőek
Legalábbis ez az érzésünk a MaNDA adatbázisában található 3D-s plüssmacik láttán.Nemrég keringett a Facebookon egy üzenet, hogy elveszett egy plüssmaci az egyik BKV-buszon, és kérik, hogy bárki aki megtalálná, vigye vissza szomorú fiatal gazdájának. Rengeteg megosztást kapott a poszt, remélhetőleg a maci is visszakerült a tulajdonosához. De innen is látható, hogy mennyire fontos szerepet töltenek be gyerekkorunkban ezek az ölelgethető plüssmedvék.
A Teddy Bear-ek, azaz a régi vágású plüssmacik Theodore Rooseveltről kapták a nevüket. Roosevelt egyszer részt vett egy vadászaton, ahol lehetősége lett volna lelőni egy medvét, de ő inkább másra hagyta ezt a munkát. Az esetről karikatúrák készültek, amelyek megihlették Morris Michtom cukorkaboltost, aki készített egy kitömött macit, kirakta a kirakatába és Teddy's Bear névtáblát tett ki eléje. Mindez 1902-ben történt. Időközben a németországi Richard Steiff és a cége is készített egy plüssmacit, amelyet 1903-ban be is mutattak a Lipcsei Játékvásáron, hatalmas sikerrel. Állítólag Steiffnek került egy amerikai megrendelője is, aki egyből 3000 macit vásárolt volna tőle, de az Államokba való megérkezésükről nem hallott senki. A történethez az is hozzátartozik, hogy a két készítő nem tudott egymásról. A MaNDA adatbázisában, a Rákóczifalvai Macimúzeum gyűjteményében található és most már 3D-ben is megcsodálható német Steiff-maci 1905-1906 tájékán készült Németországban. Persze mostani szép állapotát nem őrizhette volna meg, ha gondos restaurálási munkálatok nem segítettek volna rajta.
Kattintson a képre, majd a 3D ikonra!
Missy-mackó is némileg csupasszá vált, mert a zsákvászonnak tűnő anyagról teljesen lekopott a szőr, ezért restaurátorai több helyen más anyagokkal pótolták a hiányzó bundát. De hát ez az öreg medve, aki nem mellesleg Latabár Kálmán híres mackói közé tartozott, ugyancsak több mint 90 éves, valószínűleg pár generáció játék közben megdolgozta már, sokan ragaszkodhattak hozzá.
Kattintson a képre, majd a 3D ikonra!
De találhatunk egy francia macit is, ami harmincas években készült, érdekes lenne megtudni, hogy kinek a bőröndjében került Magyarországra. Ez a rókaarcú maci is kopott, sokat ölelgethette valaki őt álmában.
Kattintson a képre, majd a 3D ikonra!
A Rákóczifalván található múzeumot Balázs Antal és családja alapozta meg. Amint a sok digitalizált medvéből is sejthető, rengeteg plüssjátékszer, mintegy 1700 darab található a birodalmukban és számukat évről-évre gyarapítják. Nem csak újabb macik kerülnek be, hanem egyre több más régi játék is. A legidősebb, régi farostos macik kora 111 év, de több az 1900-as évek elején készült medve is van a gyűjteményben. A MaNDA adatbázisában található 3D-s maciktól pedig talán sokan kedvet kapnak, hogy elmenjenek Rákóczifalvára megnézni az igazi mackómúzeumot is.
mandarchiv.hu
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer – Információk: tevékenység, képgaléria, rendezvények, dokumentumok.
Történelmi játékok
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com
Közkincstár
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.