a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
A vasúti keréktől a kisbolygóig. Ganz 200
Ma kétszáz éve született Ganz Ábrahám, egy svájci öntőmester, aki a
magyar ipar egyik legnagyobb sikertörténetének névadója, s a magyar
technikatörténet köztiszteletnek örvendő alakja lett.Ma is cég, iskola, utca viseli nevét, emlékét pedig olyan szakmai szervezetek is ápolják, mint az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület vagy a Magyar Öntészeti Szövetség. A szakma mai képviselői rendszeresen koszorúznak mauzóleuma előtt, emlékének ápolása pedig sajátos hagyományaik része.
„A fél szemem odavan, de az öntés sikerült” – Ganz Ábrahám (1815-1867)
A Ganz-kultuszt azok is ápolják, akik talán szerény öntészeti ismerettel rendelkeznek (például nem tudják, hogy ez a szakma ma is az ipar egyik alapja, a szobroktól és az utcabútoroktól a járműipari öntvényekig készít olyan termékeket a mai Magyarországon is, amelyek behálózzák az életünket). Ganz Ábrahámról egyebek mellett még kisbolygót is elneveztek.
Ma pedig a Magyar Posta és a Nemzeti Bank mutat be érmét és bélyeget a tiszteletére a Ganz gyár bölcsőjében, az Öntödei Múzeum gyönyörű ipari műemlék épületében. A sors szomorú fintora, hogy ez a halála után közel másfél évszázaddal is tisztelt, kivételes ember 53 évesen öngyilkos lett, s talán a megfeszített munka is hozzájárult ahhoz, hogy ilyen fiatalon és önként búcsúzott el a földi élettől.
Egy "magyar" Svájcból – Portré Ganz Ábrahámról (rendezte: Moldoványi Judit, 2006)
Ganz Ábrahám még azok közé a gyáriparosok közé tartozott, akik nem elsősorban a pénzügyi manőverek mágusai voltak, hanem maguk is a mesterségük alapos ismerőiként építették fel cégüket. Talán ezzel is magyarázható, hogy saját munkásaihoz való viszonya is legendás lett: gondoskodó, a szociális szempontokra is figyelő vezetőként szerették és tisztelték munkatársai.
A svájci Unter-Embrach városkában született, egy református kántortanító gyermekeként. Öntőinasnak állt, majd ahogy akkoriban szokásos volt, vándorútra indult, hogy Európa különböző városaiban ismerje meg az öntészet titkait. Magyarországon 1841-től élt, s a József Hengermalom Társulat gőzmalmában kezdett szerelőként dolgozni. Ahhoz a generációhoz tartozott, akik részesei lehettek a magyar gyáripar – Széchenyi által is ösztönzött – felvirágoztatásának.
A gőzmalom öntödéjének vezető öntőmestere lett. Saját öntödéjét 1844-45 körül alapította, ekkor már – egy öntödei baleset miatt – fél szemére vak volt. A szabadságharc idején ágyúk és ágyúgolyók öntésére kapott megrendeléseket, ezért Haynau hat heti várfogságra ítélte, amelyet végül svájci közbenjárásra nem kellett letöltenie.
Az Öntödei Múzeum
A törzsgyár 1858 körül épült épülete, azaz a kéregöntöde máig áll, ma itt találhatjuk az Öntödei Múzeumot. Ebben a fűrészfogas elrendezésű, fa tetőszerkezete miatt nappal végig természetes fénnyel megvilágított, különleges épületben egészen 1964-ig folyt a termelés. Az utolsó munkanapot Knoll István Balázs Béla-díjas filmrendező örökítette meg, így mindmáig láthatjuk, hogy miként adott randevút egymásnak a 19. század és az 1960-as évek. A forró öntőkemencék mellett emberfeletti munkát végző kormos, izzadt férfiakat látunk a képsorokon az akkor már szinte muzeális díszletek között, s bepillanthatunk abba is, ahogy a szünet perceiben szalonnát sütnek a parázsnál, védőitalukat (tejet) fogyasztják – vagy épp hintáznak.
Ez az emlékezetes film zárta le az épület aktív termelő korszakát, majd öt évre rá, Kiszely Gyula és munkatársai erőfeszítésére megnyílhatott ugyanitt a múzeum, ahol mindmáig látható számos szerszám, és maguk az öntőkörök is, Ganz Ábrahám munkássága előtt pedig állandó kiállítással tisztelegnek.
Sörkészítésben használt gép Dublinban, a Guinness Storehouse múzeumában, a Ganz gyárból
Az öntöde elsősorban kéregöntésű vasúti kerekeiről lett híres. Ezekből a termékekből Ganz halálának évében (1867) már több mint százezer készült. A kéregöntés eljárásával, amelyet Ganz fejlesztett tökélyre, s amelynek továbbfejlesztéséhez szabadalma is kötődött, a megszokottnál keményebb, kopásálló felületű tárgyakat lehetett készíteni. Nem véletlen, hogy ezek a kerekek tartósságukkal nemzetközi hírnevet szereztek gyártójuknak.
A dublini gép felirata
Vállalata évtizedek alatt addig fejlődött, hogy a Víziváros Fő utca, Horvát utca, Ganz utca és mai Bem József utca határolta területei a gyárhoz tartoztak. Ganz halála után Mechwart András vezetette tovább a gyárat. A Mechwart által tervezett hengerszék járult hozzá a magyar malomipar felíveléséhez, maga a „Ganz és Társa” pedig a Monarchia egyik legjelentősebb vállalata, s az 1870-es évek végétől a magyar villamosság leghíresebb, úttörő műhelye lett. A Ganz vállalat a gépiparban és az elektrotechnikában is világhírű alkotásokat hozott létre. Épületeinek egy részében ma a Millenáris kulturális központja működik.
A Ganz márka pedig a Horthy-korszakban, majd – immár állami vállalatként – a szocializmus idején is a magyar ipar egyik meghatározója lett. Mozdonyoktól a személyfelvonókig köszön vissza ez a név, amely egész Magyarországnak adott okot a büszkeségre - és amelyet egykor egy derék svájci öntőmester viselt.
Képes Gábor