a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Lipsius és a keresztfilológia
A középkori feszületek Krisztust sokkal inkább ábrázolták a világ urának, még haldokolva is.Bár a XXI. századi kereszténység – vagy inkább annak sajátos változatai – eljutottak a kereszt tagadásáig, a kereszténység lényege mégiscsak Krisztus halála, ennek pedig első szimbóluma a kereszt. Nálunk Iványi Gábor lelkész száműzte imaházából a korpuszos kereszteket. Az ateisták ismert internetes folyóirata, a New Humanist szerint dicséretes módon Sussexben Ewen Souter lelkész távolította el a horshami templom feszületét, Iványihoz hasonló érveléssel, amely szerint a kivégzésnek ez a brutális módja félelmetes, riasztó és megbotránkoztató.
Valóban az, maga Szent Pál fogalmazott így: „A megfeszített Krisztust hirdetjük, aki a zsidóknak botrány, a pogányoknak meg oktalanság.” Ez nyilván nemcsak az ókorban, hanem napjainkban is így van. A kereszt az európai kultúra szerves részévé vált, anélkül, hogy túlságosan gyakran és mélyen belegondolnánk jelentésébe. A középkori feszületek Krisztust sokkal inkább ábrázolták a világ urának, még haldokolva is. Talán meglepő, de a humanizmus bölcselete és teológiája, valamint a reneszánsz művészete férkőzött minden korábbinál közelebb a kereszt misztériumának emberi vonatkozásaihoz.
Ennek egyik igen fontos jele Justus Lipsius humanista gondolkodó De cruce (A keresztről) című három kötetes munkája, amely hihetetlenül népszerű volt a XVI. század végén, 1593-tól 1670-ig szinte évenként megjelent, leggyakrabban Christoffel Plantin aranykörzős antwerpeni cégénél. Európa valamennyi jelentősebb könyvtárában megtalálható Szentpétervártól Londonig, a Magyar Ferences Könyvtár legrégebbi Lipsius De cruce-kötete 1599-es.
Lipsius kiváló filológusként sokféle antik szövegből szedegette össze a keresztre feszítésre vonatkozó ismereteit, és megdöbbentő könyvét számtalan metszettel is illusztráltatta. Az 1547-ben katolikusnak született Joest Lips – humanista nevén Justus Lipsius – eredetileg szerzetesi pályára készült, s ha szülei nem küldik Leuvenbe tanulni, alighanem be is lép a kölni jezsuitákhoz. Így azonban másképp alakult az élete, nem lett szerzetes, sőt, életének egyik korszakában a katolicizmustól is eltávolodott: jénai professzorságát munkaadói a protestáns hitre való téréshez kötötték. Ez meg is történt, ám tanártársai szerint Lipsius csak színleg lett a hitújítás követője, ezért távoznia kellett az egyetemről. Később a leideni egyetem professzoraként még egyszer megismétlődött ez az eset, majd 1591-ben jezsuita hatásra ünnepélyesen visszatért a katolikus egyházba. Lipsius 1572-ben Bécsben próbált állást találni II. Miksa udvarában, s a császárvárosban töltött hónapok alatt számtalan magyar gondolkodóval is megismerkedett. Később még több magyar Lipsius-rajongóval került levelezés útján kapcsolatba, ezért nálunk hihetetlenül komoly kultusza lett a Magyarország sorsa iránt őszintén érdeklődő, filológusból filozófussá vált németalföldi professzornak.
A keresztről szóló 1593-as három könyvben inkább a rekatolizáció élménye ismerhető fel, mint a másik nagy, egész életére befolyást gyakorló szellemi hatás, a sztoicizmus. (A keresztény sztoicizmus eszméje hosszú előzmények után élete utolsó éveiben vált Lipsius és követői számára fontossá, két évvel halála előtt, 1604-ben jelent meg Manuductio ad stoicam philosophiam – Bevezetés a sztoikus filozófiába – című műve.) Lipsius a De Cruce című kötet írásakor már a leuveni katolikus egyetem professzora volt. A különféle módokon végrehajtott keresztre feszítések megdöbbentően részletes taglalásai kimutatható hatást gyakoroltak a manierizmusba hajló későreneszánsz bölcseletére és teológiájára. Az csupán a sors iróniája, hogy a kereszt szimbólumát elfogadni nem tudó kortárs vallási áramlatok éppen Lipsius művére hivatkozva fordítják vallási irataikban a keresztet kínzócölöpnek.
Fáy Zoltán