a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Vége a Pécsi Kesztyűnek?
Múlt héten a pécsi kesztyűgyár 2015-ös bezárásáról írt a média. Az igényes magyar márkák kedvelőinek azonban aggodalomra semmi okuk, ezután is kapható lesz a kézzel varrott pécsi kesztyű.A német tulajdonú pécsi Otto Kessler Magyar Kesztyű Közös Vállalat valóban megszünteti pécsi termelőtevékenységét, és a gyártást pécsi irányítással a két leányvállalatában, az egyik Kínában háromszáz, a másik Etiópiában kétszáz embert foglalkoztatva folytatja.
A híres reklám 1981-ből
Az igényes magyar márkák kedvelőinek azonban aggodalomra semmi okuk, ezután is kapható lesz a kézzel varrott pécsi kesztyű. A pécsi kesztyűgyár (hivatalos nevén a Pécsi Kesztyű és Bőrdíszmű Ipari Szövetkezet) ugyanis már évtizedekkel ezelőtt bezárt, most csupán az Otto Kessler német tulajdonú cég zárja be gyárát, ezen kívül maradt még hét pécsi kesztyűgyár, családi vállalkozásban körülbelül háromszáz dolgozóval. A jövőre megszűnő cég hivatalosan nem is használhatta a Pécsi Kesztyű márkanevet, mert nem volt tagja a klaszternek.
Ez is pécsi kesztyű (fotó: Major László)
Magyarország első kesztyűgyárat még 1861-ben Pécsett alapította meg Hamerly János. Helyszínválasztása nem lehetett véletlen. Ugyanis Pécsett a kézművesek a török uralomtól kezdve híresek voltak a legjobb minőségű bőreikről. 1865-ben Bécsben is nyitott egy kesztyűkészítő üzemet, a bécsi telephely a termékek megismertetéséhez volt szükséges. A kesztyűüzem dinamikus fejlődése és a piacok megnyílása folyamatos bővítésre késztette. A pécsi városháza épületében és a Fő utcán is tartott fent üzletet. Azonban a bőrgyártás bűzös és környezetszennyező mivolta miatt a telephelyét nem tudta itt bővíteni. 1877-ben új telephelyet vásárolt az Alsó-Puturla (mai Vince) utcában, ahová a nyersbőrraktárát és a tímárműhelyét is költöztette.
A kesztyűgyár bőrgyártó üzeme (forrás: baralib.hu)
1873. évi bécsi világkiállításon érdemérmet, két évvel később Neusalzban aranyérmet szerzet. A siker jó alapanyagok mellett a modern technikának is köszönhető volt, 1868-ban már nyugati présgépet és varrógépeket használtak. Hamerly János 1895-ös halála után fiai vitték tovább a gyárat, főleg Hamerli Imrének köszönhető, hogy igazi nagyüzemmé vált. Az egymillió látogatót fogadó 1907. évi Pécsi Országos Kiállítás és Vásáron is helyet kapott Hamerliék pavilonja. A helyiek közül itt volt még az Angster Orgonagyár, a Höffler és Társa Bőrgyár, a Zsolnay Majolikagyár, a Littke Pezsgőgyár.
Országos Ipar- és Mezőgazdasági Kiállítás, Pécs, 1907
A két világháború nehézségeit nagy nehezen vészelte át, évről évre kevesebb alkalmazottat tudott foglalkoztatatni. 1948-ban a gyárat államosították, a termelés átszervezésre került, bőrgyárhoz csatolták a bőrgyártó üzemet. Szerencsére a gyár működése beleillett a központi tervezési elképzelésekbe, így az 1953-56 között a munkások létszáma a duplájára növekedett. Különböző fejlesztési programoknak köszönhetően a nyolcvanas évekre a tőke export elérte a 14-15 millió dollárt.
A pécsi kesztyűgyár bemutatkozik (ismeretterjesztő film, 1978, rendezte: Timár István)
1982-ben Hunor Pécsi Kesztyű és Bőrruházati vállalatra módosították a nevét, ezzel együtt új termékek gyártását (férfi és női kabátok, dzsekik) is betervezték. Azonban a beruházási források lassan elapadtak, majd a kilencvenes évek elején a gyárat privatizálták. A régi nagy kesztyűüzem helyett napjainkban hét kisebb méretű kesztyűgyártással foglalkozó magáncég működik a városban.
Büszkeségünkre a pécsi kesztyű mai napig meghatározó szerepet tölt be a divatvilágában, legnépszerűbb popsztárok is ezt hordják fellépéseiken, úgymint Lady Gaga vagy Madonna.
Szüts Gergely Etele