a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Zrínyi Miklós, a költő és hazafi
350 éve, 1664. november 18-án hunyt el gróf Zrínyi Miklós (horvátul: Nikola Zrinski) költő és hadvezér, horvát-dalmát-szlavón bán, Zala és Somogy vármegyék örökös főispánja.
„De híremet nemcsak keresem penámmal,
Hanem rettenetes bajvívó szablyámmal:
Míg élek, harcolok az ottomán hóddal,
Vígan buritattom hazám hamujával.”
Zrínyi Miklós
Nagy múltú, nagyhatalmú dunántúli és horvátországi nagybirtokos főnemesi családban született a Muraközi Csáktornyán (Čakovec). Dédapja volt a „szigetvári hős” Zrínyi Miklós. Édesapja hamar bekövetkezett halála után egy évvel II. Ferdinánd német-római császár, magyar és cseh király Pázmány Pétert, esztergomi érseket – az ellenreformáció vezető alakját – bízta meg a Miklós és testvére, Péter gyámságával és a nevelésével. Zrínyi gyámja hatására kedvelte meg a magyar nyelvet és a magyar irodalmat. Tanulmányait a grazi jezsuita kollégiumban kezdte, majd Bécsben folytatta és végül Pázmány székhelyén, Nagyszombaton végezte el. Korán eljutott Velencébe, ifjúként magyarul, horvátul, latinul, olaszul, németül egyforma biztonsággal beszélt, írt és olvasott. 1635-1637-es itáliai tanulmányútján egyaránt magáévá tette a barokk szépirodalmat és reneszánsz politikai irodalmat is, ekkor kezdett el könyveket gyűjteni a Zrínyi család saját könyvtárába, a Bibliotheca Zriniana-ba.
 (forrás: http://www.cakoveconline.com/) A Bibliotheca Zriniana A Bibliotheca Zriniana állományának több mint fele latin, egyharmada olasz, a maradék francia, német, magyar, cseh, spanyol és horvát nyelvű. Zrínyi Miklós aktív használója volt könyvtárának, szinte valamennyi könyvét végigjegyzetelte. A Bibliotheca Zriniana ma 429 kötetből, közöttük öt ősnyomtatványból áll. A magyar szakemberek szerint a Zrínyi család könyvtárából az idők során 202 könyv és kézirat tűnt el. Nagyon kevés olyan magyarországi könyvgyűjteményről tudunk a 16-17. században, amely egy család több generációjának könyvszeretetéről tanúskodna. A zágrábi Nemzeti és Egyetemi Könyvtár (Biblioteca Nacionalna i Sveučilišna) a megvásárolt kötetekből különgyűjteményt hozott létre. 2001 és 2002 között magyar szakemberek bevonásával került sor a könyvtár digitalizálására, majd 2003-ban az ennek eredményeit közzétevő honlap bemutatására. |
Nem csupán a család megelőző nemzedékeinek hagyományai és a nagy egyéniségének vonásai alakították a költőt, hanem a nagybirtokos saját mindennapi tapasztalatai is. Birtokai olyan vidéken találhatóak, ahol a törökök hódítása csaknem megközelítette az ország nyugati határait. A Muraköz „sziget” így kulcshelyet töltött be a kanizsai török végvidék és Stájerország között. Ezeknek a birtokoknak a védelme érdekében Miklósnak is követnie kellett elődeinek katonai pályáját.
A verseléssel kora ifjúkorától kezdve foglalkozik, húszas évei közepére az életét leginkább a költészet teszi ki. Harmincegy éves korában jelenik meg költői műveinek gyűjteményes kötete: az Adriai Tengernek Syrenaia. Egyetlen verseskötetével és a benne lévő Szigeti veszedelemmel – első nemzeti eposzunkkal – a magyar barokk irodalom fő alakjává válik.
Jan Thomas: Zrínyi Miklós portréja (forrás: OSZK)
A császári udvar a török háború elodázására törekedett, és egyre jobban óvakodott egy erős magyar-horvát hadsereg létrehozásáról. Azonban Miklós a harcokat nem hagyta abba és ezzel kiváltotta Bécs haragját. A magyarországi főparancsnokságról leváltott Zrínyinek új terveket kellett szőnie a magyar államiság újraépítéséről. Elképzelései kivitelezésére azonban nem maradt ideje: 1664. november 18-án több magyar és horvát főúrral vadászni ment a Csáktornya környéki Zrínyifalvi (Kuršanec) erdőbe. Vadászat közben egy vadkan a lábán és a fején olyan súlyos sebet ejtett, melynek következtében életét vesztette.
A közvéleményt megrázta a halálhír. Jellemző, hogy sokan nem tudták elfogadni a baleset tényét és mivel a halálesetnek közvetlen szemtanúja nem volt, így többen összeesküvésről, udvari merényletről beszéltek.
Szüts Gergely Etele