a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
A pécsi magasház kálváriája
A 25 emeletes pécsi magasház bontásával kapcsolatos döntés és terv már
tavaly megszületett, azonban a pécsi közgyűlés két versenyben lévő
kivitelező cég között újra kiírta a közbeszerzési pályázatot.A ház hetvenes évek elején elkészült építési terveit a Baranya Megyei Állami Építőipari Vállalat két év alatt, 1974-76 között valósította meg. A 84 méter magas, akkoriban toronyháznak nevezett épület lett Magyarország legmagasabb lakóháza. Első három szintjén irodák, posta és a Központi Statisztikai Hivatal kapott helyett, a felsőbb emeleteken 248 egy-, illetve másfél szobás lakást alakítottak ki, kb. 800-900 fő lakott az épületben. Az épület kivitelezéséhez a Jugoszláviában kifejlesztett feszített-vasbeton (IMS) technológiát használták a szakemberek. A technológia lényege, hogy az előregyártott födémelemeket feszítéssel kapcsolják a pillérekhez. Az összeillesztett, előregyártott elemek között kialakult hézagokat PU-pasztának nevezett tömítő anyaggal töltötték ki, ami szabad klorid-ion tartalmának köszönhetően az acélköteleket korróziónak indította. A korrózióvédelem érdekében PU-pasztához létezett egy inhibitor nevű anyag, amit nagyon kis mennyiségben kellett volna hozzáadni a pasztához, ami megakadályozta volna a klorid-ion vándorlását. A magasháznál csupán egy vödörnyi kellett volna, de ez sajnálatos módon az építkezés során kimaradt. Külön érdekesség, hogy az építésről még oktatófilm is készült, amely megtalálható a MaNDA filmtárában.
Házszerelés feszítéssel – oktatófilm, rendezte: Dúló Károly (1976, 16 perc)
1984-től 1988-ig működött egy közösségi tér a harmadik emeleten, Torony-klub néven, ahol egyéb közösségi programokon kívül esténként filmvetítések is zajlottak. A klubnak szerződése volt a Moziüzemi Vállalattal és saját vetítővel, vászonnal is rendelkezett. A város történetének első kísérleti jellegű kábeltelevíziós adását is innen sugározták, ami egy egyórás, a város értékeit ismertető műsor volt.
A 25 emeletes napjainkban (© 2010, Pilise Gábor)
Az első hibák egy 1983-as állapotfelmérés során már kiderültek. 1989-ben közvetlen karácsony előtt született meg az első műszaki szakértői állásfoglalás a 25 emeletes veszélyhelyzetéről. December 23-án egy viharos lakossági fórumon Dr. Molnár Zoltán, a Pécsi Városi Tanács akkori elnöke közölte a lakókkal, hogy az épület életveszélyes, és rövid időn belül ki kell költözniük.
VTV Pécs: Reggeli Magazin (1990. január 5.) – Lakossági fórum részlet (forrás: Csorba Győző Könyvtár)
1990. január közepén elkezdődött az épület kilakoltatása, ami négy hónap alatt be is fejeződött. Ennyi embernek ilyen rövid időn belül lakást biztosítani nem volt könnyű. A város kezdeményezte, hogy a kormány nyilvánítsa katasztrófa sújtotta övezetnek a magasházat és rendkívüli elbírálásban részesítse, mert Pécs önerejéből nem tud végleges lakhatási lehetőséget nyújtani a kiköltöztetett családoknak. Ekkor még a kivitelező cég és a pécsi Ingatlankezelő Vállalat együtt vizsgálták a ház megerősítésének lehetséges megoldásait, azonban sikeres megegyezés nem jött létre. A lakók kiköltözése óta több cég is birtokolta az épület tulajdonjogát, de egyik sem kezdett vele semmit. Számos meg nem valósult koncepció született a szellemház hasznosítására, többek között szóba került, hogy egyetemi központtá és kollégiummá kellene átalakítani, de egy központi önkormányzati irodaépület kialakításnak ötlete is felmerült. 
Futurisztikus irodaház koncepció
A Guinness Rekordok Könyvébe Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületenként bekerülő panelház 24 éve üresen áll, látványa ez idő alatt a város képéhez és pécsiek szívéhez is hozzánőtt. Egymilliárd forintra becsült bontása után bizonyára többeknek is hiányozni fog.
Szüts Gergely Etele