a rovat írásai

A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes

Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.

Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?

Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.

Prágáé a Szláv eposz

Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című  festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.

Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház

A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.

Seuso kincsei Fehérvárra utaznak

Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.

Újra üvölt a palmürai oroszlán

Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.

Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával

Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.

A kastély újra a régi fényében tündököl majd

Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.

Sissi és Magyarország Kínában

A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.

Itt a Spintharus davidbowiei!

Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.

Művelődés összes cikke »

A Titanic titkai

Titanic leadSzáz évvel ezelőtt, 1912. április 10-én Southamptonból New Yorkba indult első és egyben utolsó útjára a Titanic nevű luxus óceánjáró, fedélzetén 2200 utassal.

Négy nappal később jéghegynek ütközött, és másnap, április 15-én elsüllyedt, 1600 embert rántva magával a hullámsírba. Máig élénken foglakoztatja kutatókat az a kérdés, hogy vajon a hatalmas gőzös elsüllyedt, vagy elsüllyesztették. Már a katasztrófa után szinte azonnal többféle rejtélyes elmélettel álltak elő: felrobbantották, túl nagy volt a britek tengeri fölénye, ezért az amerikaiak eltüntették a brit flotta gyöngyszemét. Az utasok névsorát megvizsgálva a pénzvilág hatalmasai közül ott találjuk a későbbi áldozatok között John Jacob Astort és Benjamin Guggenheimet. Azok tehát, akik valamiféle első világháborút előkészítő akcióról fantáziáltak, találhattak elméletükhöz megfelelő médiumokat. A közelmúlt egyik – a Titanic-tragédiával összefüggésbe hozható – tudományos felfedezése, hogy a szakértők számításai szerint fél évezred óta nem került olyan közel a Földhöz a Hold, mint 1912 januárjában. Az erős gravitáció a tengerszintet méterekkel megemelte, és a jéghegyek kiszámíthatatlan erővel és úton sodródtak a hajó felé.

titanic nytimes

A Titanicot a White Starline hajótársaság megbízásából 1907-ben kezdték el tervezni, majd Belfastban a Harland és Wolf hajógyárban építették meg, testvérhajójával, az Olympic-kal együtt. Soha addig nem volt még akkora hajó, mint a Titanic: szélessége 28 méter, hosszúsága 270 méter, magassága 53 méter volt. Egyetlen jellemző adat elég az óriási szerkezet nagyságának érzékeltetéséhez: burkolatának acéllapjait hárommillió szegeccsel rögzítették. A hajón úszómedencék, fürdők, tornatermek, sportpályák, liftek voltak. A tervezés időszakában hatvannégy mentőcsónakot szántak oldalára, majd azt mondván, hogy a Titanic elsüllyeszthetetlen, mindössze húszat akasztottak rá.

A katasztrófa előtti estén a Titanic több jégjelentést is kapott az előttük álló útvonalról. A maga korában forradalmian újnak számító nagy teljesítményű Marconi-rádió mellett ülő távírászok azonban óriási forgalmat bonyolítottak le a készülékeken, ezért a vészjelzések egy része nem jutott fel a parancsnoki hídra. Edward Smith kapitány és helyettesei is tudták, hogy veszélyes, jéghegyekkel teli veszélyzónában haladnak. Azt azonban nem tudni, miért nem csökkentették a hajó sebességét. Egy korabeli, másik hajón szolgált hajóstiszt, James Bisset emlékirataiban így fogalmaz a Titanic sebességéről: A Titanic a reklámok szerint a legnagyobb és legkorszerűbb új hajó volt a transzkontinentális útvonalon. Sebessége viszont elmaradt vetélytársaiétól, ezért, hogy április 16-án délután öt óráig megérkezzen New Yorkba – a sajtó így hírt adhatott volna érkezéséről a másnapi lapokban – a lehető legrövidebb úton és sebességveszteség nélkül kellett haladnia. Emiatt nem kerülhette meg a veszélyes területet. A tragédia 1912. április 14-én éjfél előtt néhány perccel kezdődött: a hatalmas hajótest elfordításával a tengerészek megpróbálták elkerülni a katasztrófát, nem sikerült, jéghegynek ütköztek. A rádiósok folyamatosan küldték az éterbe az S.O.S. jeleket. Először a nőket és a gyerekeket akarták a mentőcsónakokba szállítani, ám az óriási pánikban kapkodva, félig telten eresztették le a csónakokat. Az utolsót éjfél után két órakor. A Titanic közben folyamatosan süllyedt, ekkor már orra az égre meredt, kettő óra húszkor elindult végső nyughelyére, a négy kilométer mélyen lévő tengerfenékre. Az utasok egyharmada, 700 ember élte túl a tragédiát. Ki mentőcsónakban, ki roncsdarabokba kapaszkodva. Volt egy hajószakács, aki fél napnál is tovább úszott, míg végre megmentették. A legközelebb úszó hajó, a szintén brit Carpathia ért először a helyszínre, és vett fel fedélzetére hajótörötteket. A mentőhajó orvosa a magyar Lengyel Árpád volt.

Az elmúlt évszázadban sokan keresték a Titanic roncsait, megtalálását Robert Ballard 1985-ben jelentette be. A hajó két nagyobb darabban, közel négyezer méter mélyen fekszik az Atlanti-óceánban. A kincsvadászok többször próbálták a felszínre hozni – némelykor sikerrel – az értékeket, ám Ballardék célja az volt, hogy a roncsot védett emlékhellyé nyilvánítsák és megóvják a fosztogatóktól.

Oscar-díjak a Titanic-történetnek
A Titanic-reneszánsz 1997-ben, James Cameron tizenegy Oscar-díjat elnyert filmjével ért el csúcspontjára. A szerelmi történet fő szálára felfűzött film óriási sikert aratott. Kate Winslet és Leonardo DiCaprio főszereplőként nagyot alakítanak a filmben, James Horner filmzenéje hallatán még ma is sokak szeme könnybe lábad, így nem csoda, hogy alkotása minden idők legnagyobb példányszámban eladott filmzene albuma lett. Csak az Egyesült Államokban tizenegymilliót adtak el belőle, Céline Diont is a film betétdala röpítette a világsiker csúcsaira.
A különösnél talán többnek is mondható az a tény, hogy a Titanicot és annyi más világhírű filmet rendező James Cameron különleges tengeralattjáróján 2012 márciusában lejutott a földkéreg legmélyebb része, a tizenegyezer méter mély Mariana-árok aljára. Deepsea Challenger nevű, saját maga tervezte hét méter hosszú, tizenkét tonnás tengeralattjárójával három órát töltött a mélyben, mintákat gyűjtött a biológusoknak és a geológusoknak. Természetesen filmfelvétel is dokumentálja Cameron csendes-óceánbéli útját. Talán nem járunk messze az igazságtól, ha azt gondoljuk, hogy Cameronnak a Mariana-árokban a Titanic áldozatai is eszébe jutottak.

 

A Costa Concordia évfordulós esete
Megdöbbentő véletlennek is mondható, hogy éppen száz évvel az óceánok királynőjének tartott Titanic luxusgőzös tragédiája után idén januárban egy modern üdülőhajó futott zátonyra a toscanai partok közelében fekvő Giglio nevű szigetnél. A Costa Concordia néven úszó, 290 méter hosszú, százezer tonna vízkiszorítású, tizennégy emeletes járműben négyezer ember volt. Feltehetően a kapitány felelőtlensége miatt merészkedtek túl közel a sziklás parthoz, ahol a kövek ötven méteres lukat vágtak a hajótesten, amely lassan-lassan az oldalára fordult és süllyedni kezdett. Az emberek többségét a mentőcsónakokkal és a helyszínre siető kisebb hajók segítségével sikerült kimenteni, néhány tucat áldozata – köztük magyarok is – mégis van a balesetnek. Az ügyben a vizsgálat még folyik. A hatalmas hajótest pedig oldalára dőlve ott fekszik pár száz méterre a szigetecskétől. A modern hírközlés segítségével percről percre követhettük az eseményeket, mozgóképfelvételek örökítették meg a balesetet követő pánikot, a több ezer ember partra szállítását, az elveszettek felkutatásáért folytatott küzdelmet. Ha kicsit cinikusan közelítünk az eseményhez, megkérdezhetjük, hogy a zátonyra futást követő, még veszélytelen órák alatt miért nem jutott eszébe senkinek beugrani a vízbe, és kiúszni a partra? Miért toporogtak parancsra várva a szerencsétlen utasok? Ennyire megpuhította volna 2012-re az ember önvédelmi reflexeit a technikai civilizáció?


Dippold Pál
    

• Publikálva: 2012.04.10. 10:46 • Címke: technika, évforduló, történelem