a rovat írásai

A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes

Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.

Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?

Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.

Prágáé a Szláv eposz

Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című  festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.

Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház

A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.

Seuso kincsei Fehérvárra utaznak

Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.

Újra üvölt a palmürai oroszlán

Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.

Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával

Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.

A kastély újra a régi fényében tündököl majd

Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.

Sissi és Magyarország Kínában

A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.

Itt a Spintharus davidbowiei!

Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.

Művelődés összes cikke »

A ló nélküli kocsi német feltalálója

benz_lead170 éve született Karl Benz német mérnök, az automobil feltalálója, a Mercedes-Benz-gyár egyik alapítója.

Karl Friedrich Benz 1844-ben született Mühlburgban. Apja meghalt, mikor kétéves volt; a család nagy szegénységben élt, ennek ellenére a fiú oktatására különös gondot fordítottak. Kezdetben lakatosnak készült, ám később a járműgépészet iránt kezdett érdeklődni. 15 évesen bekerült a Karlsruhei Egyetemre, ahol gépészmérnöknek tanult. Az itt töltött évek alatt, biciklizés közben merült fel benne a „ló nélküli kocsi” gondolata. Egyetemi évei után számos intézménynél, többek között egy karlsruhei gépészeti cégnél, egy mérleggyárban, és egy hídépítő társaságnál is teljesített szakmai gyakorlatot.

benz

1871-ben üzleti kapcsolatba került August Ritter mérnökkel, akivel rövidesen megalapították saját cégüket. Társulásuknak azonban egy évvel később vége szakadt, mivel Ritter megbízhatatlannak bizonyult. Részét a cégben Benz menyasszonya, Bertha Ringer vásárolta fel, akivel 1872-ben össze is házasodtak. Habár a cég súlyos anyagi gondokkal küszködött, Benz ebben az időszakban tervezte meg első kétütemű gázmotorját, melyet 1979-ben szabadalmaztatott; ezt a fordulatszám-szabályozó rendszer, a gyújtógyertya, a karburátor, a kuplung és a sebességváltó szabadalmai követték.

A cég anyagi gondjai és a magas előállítási költségek miatt Benz társult egy fényképésszel, Emil Bühlerrel, és 1882-ben megakakult a Gasmotorenfabric Mannheim nevet viselő cégük. Ez a társulás sem volt azonban hosszú életű, mivel Benznek nem tetszett az alacsony részesedés, és az sem, hogy az új termékek tervezésében nem vették figyelembe az ötleteit. Egy évvel később kivonult a cégből. Ezt követően Mannheimben, egy kerékpárjavító műhelyben dolgozott, melynek tulajdonosaival, Max Rose-zal és Friedrich Wilhelm Esslingerrel rövidesen megalapították új, Benz&Company Rheinische Gasmotoren-Fabrik (vagy röviden Benz&Cie) nevet viselő cégüket. Hamarosan ismét megkezdték a gázüzemű motorok gyártását. A cég sikerét látva Benz ismét újragondolta a ló nélküli jármű ötletét, és nem sokkal később megalkotta első automobilját, amelyhez a bicikliszerelésben-és építésben szerzett tapasztalatait használta fel. A háromkerekű járművet – melyet már a szintén általa feltalált négyütemű motor hajtott – 1886-ban Motorwagen néven szabadalmaztatta. A kezdetleges modell irányítása még nem volt kifogástalan: ennek tudható be az első bemutató kudarca, mikoris a jármű falnak ütközött. Benz azonban nem adta fel: nem sokkal az első próbálkozás után megalkotta a modell második, majd harmadik számú változatát, melyeken számos változtatást eszközölt.
 
benz
A Motorwagen, Benz első autómodellje

A modell tömeggyártására 1888-ban került sor; ez volt a világ első kereskedelmi forgalomban megjelent automobilja. Az első ilyen járművek még nem voltak képesek segítség nélkül „megmászni” az emelkedőket, és sebességváltót sem tartalmaztak. Érdekesség, hogy a modell a legnagyobb számban Párizsban kelt el, Németországban ebben az időben még kevésbé voltak fogékonyak az újításra.

A Benz & Cie életében ezt követően újabb változások történtek: 1899-ben Friedrich von Fischer and Julius Ganss betársulásával részvénytársasággá alakult. Benz ezután még több nagy sikernek örvendő autómodellt jegyzett, mint kétüléses Victoria, a Parsifal és a Velo. Utóbbi részt vett a világ első autóversenyén is, melyre 1894-ben, a Párizs és Rouen közti távon került sor. 1895-ben megalkotta a világ első teherszállító járművét, majd nem sokkal ez után, 1896-ban egyedi tervezésű „lapos motorját”. Ennek egy speciális fajtája, a boxermotor több mai autótípusban is megtalálható, köztük számos versenyautóban is.
 
1903-ban Benz visszavonult a tervezéstől, de továbbra is a Benz&Cie igazgatótanácsának tagja maradt. Több mint húsz évvel később a vállalat egyesült egyik legnagyobb riválisa, Gottlieb Daimler cégével, létrehozva ezzel a Mercedes Benzt, mely napjainkig a világ egyik legsikeresebb cége az autógyártás területén.

Zsigmond Eszter

• Publikálva: 2014.11.25. 14:44 • Címke: évforduló, technika