a rovat írásai

Mindig a méhész jár a legjobban

Bizony, valamikor minden valamire való faluban többen is foglalkoztak komolyan méhészettel, de olyan is volt, hogy csak néhány kasnyi, vagy kaptárnyi méh volt a háznál a család saját szügségetére. A kas, vagy kaptár vitát most nem döntenénk el, ezért két fénykép is van a Thorma János Múzeum jóvoltából a cikkben. Az egyiken vesszőből font, sárral tapasztott kasokat, a másikon precízen megépített méhest látunk az abban sorakozó kaptárakkal.

Bartók Béla és Fekete István nyomában

A balatonberényi nevezetességeket meglátogatva sem szakadhatunk el a történelemtől. De nem is akarunk.

Verecke, Kárpátalja legismertebb történelmi helye

A festőművészet egyik fénykorát jelentő 19. század, a romantika, a historizmus, a közvetlenül a szecesszió előtti időszak szellemi pezsgése nagy hatással volt a kor alkotóira. A már a világhírnév küszöbén túllépő Munkácsi Mihály mellett Feszty Árpád képeiben fedezhető fel a nagy művészekre valló, valóságon túli feszültség.

Gyilkos szerszám

A gyilkolás egyik legősibb eszköze a tőr, csúf, hegyes szerszám, amit ránézésre is pont arra találtak ki, hogy könnyedén belefúródjon oda, ahova szánták. Hogy aztán ez éppen egy emberi szív, vagy valami állatnak a legsebezhetőbb pontja, az a történetünk szempontjából talán nem is érdekes. Annál izgalmasabb viszont megvizsgálni a 3D-s technika segítségével egy réges-régi tőrt, amit a keszthelyi Balaton Múzeumban őriznek.

Csillagvári csodák

Balatonszentgyörgy határában található a Csillagvár. Az 1820-23 között, Festetics László építtetett vadászvár különleges látnivalókat kínál. A világon egyedülállónak mondják, egyrészt csillag alaprajza miatt, másrészt harminc méter mély kútjáért.

Egy nem is annyira egyszerű tudomány

A kosárfonás, vagy kötés egy mindmáig élő foglalatosság, bár a kínaiak és más keleti népek ezt a területet is szép lassan meghódítják. Mert még mindig olcsóbb áthajókáztatni végtelen tengereken a keleti kosarakat, mint tisztességesen megfizeti egy magyar kosárfonót, fenntartani ezt a korábban igen csak fontos tudományt, mesterséget. Aminek produktumait most az kiskunhalasi piacon is megnézhetjük egy 1957 júniusában készült fényképen.

A Balaton

A nyár közeledtével hasznos felidéznünk mindazt, amit a mi Rivieránkról illik tudnunk. Például azt, hogy Európa legnagyobb tavát magyar tengernek is nevezik. Hossza 78 km, legnagyobb szélessége 15 km, legkisebb pedig 1,5 km, ez a Tihanyi- félszigetnél van, ahol a legmélyebb, 11,5 m a víz.

Ősi fésű

Fenékpusztáról, az ottani római erődről már többször is olvashattak ezeken az oldalakon. Most az erőd déli falánál lévő temetőből előkerült fésűt nézzük meg jobban, amely romos állapotában is igazi mestermunkának tűnik. Nem annyira ősi persze, mint azt a cím állítja, de attól még szép időt, vagy 1500 évet volt a föld alatt.

Buddhisták és ortodox keresztények

A balatonberényi szőlőhegyen egy nálunk kevéssé ismert ősi kultúra képviselőivel találkozhatnak a Tibeti Kulturális Központba látogatók. A Magyarországra többször is ellátogató dalai láma iránymutatásai szerint működő meditációs központban a tibeti buddhizmus és a magyarság kapcsolatait mutatják be, amelyben a legfontosabb szereplő Kőrösi Csoma Sándor volt. A dalai láma egyébként, ha itt van, a leányfalui katolikus lelkigyakorlatos házban száll meg, műveit Váncsa István fordította magyarra.

Balogh a vörös vádbiztos

Egy fényképet nézegetek a MaNDA gyűjteményében, a székesfehérvári Forradalmi Törvényszék tagjai vanak rajta. Balról jobbra Fekete József elnök, Ferslik Ferenc és Bencsik István bírók, Bognár Gyula irodavezető, Balogh János vádbiztos és Vámos Dezső jegyző. Élet és halál urai voltak 1919 tavaszán és nyarán a megyeszékhelyen.

Szükségcsésze

Hát nem a formatervezés csúcsa az biztos. És nem is fazekasremek. Ez inkább egy „szükségcsésze″, valami nagyon egyszerű edény, amiből inni lehetett. A régészek a középső vaskorra, Krisztus előtt 700 és 450 közé datálják. Pedig akkoriban tudtak már ennél különb dolgokat is készíteni.

MaNDA összes cikke »

​Jámbor asszony fibulája

adatbazisAzon persze el lehet vitatkozni, hogy egyáltalán tekinthető-e a magyar kultúrkincs részének egy Fenékpusztán talált, 7. századi fibula. Az biztos, hogy legalább annyi közünk volt a rómaiak által Valcumnak nevezett városhoz, hogy vélhetően a honfoglaló magyarok tették végképp a földdel egyenlővé.

Valcum 400x400 méteres, 44 kerek tornyos erődjét még a rómaiak húzták fel, a város két forgalmas római út – az adriai Aquleiából Óbudára, és a Pécsről Szombathelyre tartó – kereszteződésében épült fel, és élt makacsul tovább a népvándorlás viharai közepette is. A rómaiaktól a hunok foglalták el, majd jöttek a keleti gótok, akiknek egyik királya, Thiudimer beleülve a készbe, itt ütötte fel sátorfáját. Később az avarok keresztény telepeseket hoztak ide, hogy fenntartsák a város kézműiparát és kereskedelmét. Mondhatni tehát, hogy a 4. századi római alapítástól egészen a magyarok bejöveteléig romanizált, antik kultúrájú lakosság élt a város falai között.

fibula 3d
Kattintson a képre, majd a 3D ikonra!


A lassan 150 éves régészeti feltárások során az erőd déli fala mellett bukkantak az évszázadokon keresztül használt temetőre, ami jelenleg magántulajdonban lévő szántók alatt húzódik meg maradék kincseivel és csontjaival. Mert találtak kincset itt a régészek bőven, hiszen Pannónia gazdag tartomány volt, a keresztutakon fekvő városok pedig mindig is tehetős polgárok lakhelyei voltak. Így kerülhetett elő a temetőben folytatott feltárások során az a sok arany és ezüst ékszer, a római köpenyeket, tunikákat összekapcsoló fibuláktól kezdve a gyűrűkön, karpereceken és fülbevalókon át a nyakláncokig. A Balatoni Múzeum munkatársai által 3D-ben digitalizált, 3,9 centiméter átmérőjű, 9 mm vastag, korong alakú ezüst fibula azért is érdekes számunkra, mert képmezőjében egy aranyozott pálmaágas virágvasárnapi jelenetet láthatunk. Mivel a régészek a 7. századra datálják, vélhetően az avarok által betelepített keresztény segédnépesség egyik tagjával együtt lett eltemetve és pihent ott 1960-ig. Talán egy jámbor asszony tunikáját fogta valaha vállánál össze.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2015.01.04. 11:43 • Címke: manda adatbázis, manda, 3D

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

feszty
Verecke, Kárpátalja legismertebb helye – Feszty Árpád nagyon komolyan nehéz feladatát. Alaposan tanulmányozta a Vereckei-hágó környékét, fényképeket készített, történészekkel tanácskozott a honfoglalás kori életmódról, eszközökről, viseletekről.