a rovat írásai

Szent László, a rendteremtő

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

 

Hopp, ez itt egy stílustű!

Azért ezek a régészek tudnak érdekes dolgokat mondani. Azt már tudjuk, hogy a pintadera, az pecsételőt jelent, a lunulacsüngő pedig egy félhold alakú ékszert, de hogy a stílustű mi fán terem, arról még ezeken a hasábokon nem esett szó. Tehát akkor a stílustű, ahogy a nevében is benne foglaltatik, egy olyan bronz (arany, ezüst, esetleg csont) tűfajta, ami a hajzat kordában tartására, vagy a ruha összefogására használnak. Nézzünk meg akkor egyet közelebbről a Balaton Múzeum gyűjteményéből.

Borotva, olló, pióca

Ahogy már a cipész és a suszter között is különbséget tettünk, válasszuk el most a borbélyt is a fodrásztól. Bevallanom, nincs nehéz dolgom, volt szerencsém mindkét mesterség gyakorlójához.

Tudós után borbarát király jött

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Bélára Dömösön rászakadt a trón

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Isteni mesterség

Hát a kovácsmesterség az bizony előkelő tudomány, olyannyira, hogy a kultúra bölcsőjének tartott Ókorban még istenek foglalkozásául is szolgált. Bizony, Hephaisztosz kovácsisten volt, Zeusz közreműködése nélkül Héra hozta a világra. De mi most néhány kovácsműhely berendezését nézzük meg inkább a MaNDA gyűjteményéből, azzal lehet, hogy többre megyünk.

Darabjaiból rakta össze férjeurát

Adatbázisunkban ott van többek között egy a fiát, Hóruszt szoptató Ízisz szobrocska is a Szépművészeti Múzeum gazdag kincsestárából. A 3D-ben digitalizált, 17,6 centiméteres alkotást a Krisztus előtti 7. és 4. század között készítették bronzból, mely fémnek az egyiptomiak is jó ismerői voltak.

Hamvaink hajléka

Hogy mikor és hol kezdte el az emberiség elégetni a halottait, azt nem nagyon lehet tudni. Eme tevékenység okára már vannak viszont logikusnak tűnő válaszok. Ugyanakkor az első, a hamvakat megőrző urnák méreteiből is érdekes következtetéseket vonhatunk le. Amit meg is tesszük a egy a Szentendrei-szigeten talált késő bronzkori edény kapcsán.

Kunországi pihenőhely

Óriási meglepetés érheti azt, aki úgy gondolja, hogy az Alföld tengersík vidékén jóval kevesebb érdekesség van, mint az ország más részein. Kevéssé ismert például, hogy Kisújszálláson egyre híresebb gyógyhatású hévízforrást találtak, melyre a közelmúltban egy óriási gyógycentrumot építettek. Ennek része a  Kumánia szálloda, amely az organikus építészet mintapéldájaként áll előttünk.

Amit Szent István hagyott ránk

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Magyarnak lenni

Győrffy István, karcagi születésű kitűnő néprajztudósunk írta: „A magyarság nem a test, nem a vér, hanem a lélek kérdése”.  Ha választ akarunk kapni arra a kérdésre, hogy miből is áll ez a közös lélek, nincs könnyű dolgunk. Annyit megállapíthatunk, hogy ezernyi forrása van. A közös nyelv, a közös sors, az együtt megélt történelem, a közösen kicsiszolt hagyományok, a népszokások, az Istenhit megélésének formái, a közös kultúra, az együtt belakott táj, ahogyan szüleink, tanáraink felnevelnek minket, az mind-mind ehhez a közös lélekhez tartozik.

MaNDA összes cikke »

​Jámbor asszony fibulája

adatbazisAzon persze el lehet vitatkozni, hogy egyáltalán tekinthető-e a magyar kultúrkincs részének egy Fenékpusztán talált, 7. századi fibula. Az biztos, hogy legalább annyi közünk volt a rómaiak által Valcumnak nevezett városhoz, hogy vélhetően a honfoglaló magyarok tették végképp a földdel egyenlővé.

Valcum 400x400 méteres, 44 kerek tornyos erődjét még a rómaiak húzták fel, a város két forgalmas római út – az adriai Aquleiából Óbudára, és a Pécsről Szombathelyre tartó – kereszteződésében épült fel, és élt makacsul tovább a népvándorlás viharai közepette is. A rómaiaktól a hunok foglalták el, majd jöttek a keleti gótok, akiknek egyik királya, Thiudimer beleülve a készbe, itt ütötte fel sátorfáját. Később az avarok keresztény telepeseket hoztak ide, hogy fenntartsák a város kézműiparát és kereskedelmét. Mondhatni tehát, hogy a 4. századi római alapítástól egészen a magyarok bejöveteléig romanizált, antik kultúrájú lakosság élt a város falai között.

fibula 3d
Kattintson a képre, majd a 3D ikonra!


A lassan 150 éves régészeti feltárások során az erőd déli fala mellett bukkantak az évszázadokon keresztül használt temetőre, ami jelenleg magántulajdonban lévő szántók alatt húzódik meg maradék kincseivel és csontjaival. Mert találtak kincset itt a régészek bőven, hiszen Pannónia gazdag tartomány volt, a keresztutakon fekvő városok pedig mindig is tehetős polgárok lakhelyei voltak. Így kerülhetett elő a temetőben folytatott feltárások során az a sok arany és ezüst ékszer, a római köpenyeket, tunikákat összekapcsoló fibuláktól kezdve a gyűrűkön, karpereceken és fülbevalókon át a nyakláncokig. A Balatoni Múzeum munkatársai által 3D-ben digitalizált, 3,9 centiméter átmérőjű, 9 mm vastag, korong alakú ezüst fibula azért is érdekes számunkra, mert képmezőjében egy aranyozott pálmaágas virágvasárnapi jelenetet láthatunk. Mivel a régészek a 7. századra datálják, vélhetően az avarok által betelepített keresztény segédnépesség egyik tagjával együtt lett eltemetve és pihent ott 1960-ig. Talán egy jámbor asszony tunikáját fogta valaha vállánál össze.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2015.01.04. 11:43 • Címke: manda adatbázis, manda, 3D

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

szent lászló
Szent László, a rendteremtő – László hatalmas egyházszervező tevékenységéhez sorolható a bihari püspökség áthelyezése Váradra, és a zágrábi püspökség megalapítása. Királysága alatt László Horvátországot Magyarországhoz csatolta – itt is maradt egészen 1918-ig. Összevonta a görög szertartású bácsi püspökséget a latin szertartású kalocsai érsekséggel.