a rovat írásai

Új felületen folytatjuk

Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.

Visszabeszél a templom oldala

Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”

Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában

Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.

Munkát bőven adó szeptember

Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.

A rekorder múzeumalapító korsója

Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.

Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg

A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.

Finta Sándor és Walt Whitman

Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.

Tihany elveszett várai

Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról, pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.

Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok

A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.

Szép szál ember volt ez a III. Béla

III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.

Asszonyok védelmezte Csobánc

Bizony, nem csak Egerben ragadtak kardot, forróvizes fazekat a nők, hanem megvédték Csobáncot is, mikor a labanc ostromolta. Hatvan férfi és nő, a környék nemesasszonyai, lányai egy ezer fős császári seregtestet győztek le. Úgy, hogy annak majdnem fele tisztestül, parancsnokostul a fűbe harapott a 376 méteres hegy oldalán.

MaNDA összes cikke »

​Holokauszt – ne csak az emlékévben emlékezzünk rá!

logo_hdkeA Páva utcai Holokauszt Emlékközpont digitalizált dokumentumainak egy részét a MaNDA adatbázisában is közzéteszi. Kedvcsinálónk, az emlékév utolsó előtti napján.

A 2010-es évek közepén élünk, 2014 végére értünk. Még nem tudjuk, erre a „tízes évekre” hogy fog emlékezni az utókor, és hogyan tekint majd vissza még korábbra, a huszadik századra. Azt is nehéz megítélni, hogy az elmúlt évtizedek mely folyamatai hatottak leginkább korunkra: ezt is az utókor látja majd tisztábban. Vannak viszont olyan, az egész országot megrendítő traumák, amelyek beleégtek az emlékezetünkbe.

Ha azt mondom, tízes évek: az első világháború jut eszünkbe. Egy évszázad telt el azóta, az egykori katonák már nem élnek, de a „nagy háború” hatását máig érezteti.

Ha azt mondom, negyvenes évek: a második világháború rettenete nemzedékeket tört meg, s az egész országot változtatta meg véglegesen. Azok, akik átélték, legidősebb honfitársaink. Az én családomban már nem él a világháborús nemzedék, de jól emlékszem nagymamámra, aki számára az ünnepi tűzijáték is az ostromot idézte fel, s mindennapos ifjúkori élménye volt az éhezés, a nélkülözés, a halál közelsége.

hdke
A Holokauszt Emlékközpont állandó kiállítása

Számomra az ő elbeszéléseiből kibontakozó kor legérthetetlenebb része az volt, amely a magyar zsidóságra és cigányságra vonatkozott. A zsidótörvények, a polgártársaink megkülönböztetése, sárga csillaggal való megbélyegzése, gettóba zárása, a teljes vidéki zsidóság elpusztítása, a budapesti zsidóság szenvedései. A náci ideológia őrültsége: a fajelmélet. Középkori ostobaság a tudomány nagy évszázadának közepén, tomboló barbárság Európa szívében. A magyar kultúrát építő-színesítő állampolgárok – és általában: ártatlan emberek elűzése, mintha sok százezer emberi lény nélkülözhető, feledhető volna. A hiányuk itt van közöttünk, minden meggyilkolt ember az ország pótolhatatlan vesztesége: Radnóti Miklós is, Richter Gedeon is, Szerb Antal is – és az ismeretlen egykori szomszédok is, akiket marhavagonokban hurcoltak el az életünkből.

A magyar kormány 2014-et a holokauszt emlékévének nyilvánította. Az év során számos eseményről számoltunk be, amely az emlékévhez kapcsolódott. Az emlékév alkalmat ad arra, hogy a közgyűjtemények és helyi közösségek bemutathassák, milyen kordokumentumokkal rendelkeznek, s elindulhasson egy párbeszéd a korszakról.

hdke
Archív kép a Páva utcai zsinagógáról (forrás: HDKE)

Egy nemzeti tragédia dokumentálása és a rá való emlékeztetés rendkívül fontos a magyar oktatás és művelődés számára. A holokausztnak is immár évtizedes múltú állandó kutatóintézménye van. A Holokauszt Emlékközpont a Ferencvárosban, a városrész példásan megújult részén, a Páva utcában található. A Mányi István vezetésével tervezett, több nívódíjat elnyert, modern épület egy 1923-ban, Baumhorn Lipót tervei szerint épült zsinagóga mellett kapott helyet, illetve összeépült azzal. A környék a második világháború végén internálótábor volt, a zsinagóga pedig lassan elnéptelenedett, mert a legtöbb hívőt, aki látogatta, meggyilkolták. Véglegesen 1982-ben zárták be.

Már 1999-ben kormányzati határozat született az emlékközpont megalapításáról. E nemzeti emlékhely a legtöbb látogató számára a múzeumokra jellemző funkciók, s különösen az állandó kiállítása miatt fontos. Mindenkinek érdemes felkeresni a kiállítást, ahol rengeteg vizuális- és hanghatás zúdul ránk a korszakról. Plexihengerekben láthatjuk néhány család kisebb eredeti tárgyait, majd megismerhetjük a családok, az egyének sorsát is: az emlékközpont erőssége, hogy a nagy történelmi folyamatokat – a náci ideológia előretörését és a német megszállást – éppúgy megismerteti, mint a mikrotörténelmet, egy-egy ember egyéni történetét. Az Emlékközpontban négy nyelven megtartott tárlatvezetések, múzeumpedagógiai programok és különböző témák köré szerveződő időszaki kiállítások is erősítik a befogadói élményt.

hdke
Légifelvétel az átépítés után (forrás: HDKE)

Emellett oktatási és tudományos bázisként is működnek. A Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány 2002-ben jött létre, s az épület megnyitása – 2004. április 16. – óta különösen sok eredeti dokumentumot adtak át a holokauszt túlélői és leszármazottaik. Az intézmény kiállításokhoz is kölcsönöz gyűjteményi darabokat. A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum december elején nyílt, hiánypótló tárlatán – Sorsok és találmányok – például eredeti sárga csillagot és aprónyomtatványokat láthat az érdeklődő az emlékközpont tételei közül.

Az egyre gyarapodó gyűjtemény anyagáról az intézmény honlapján is tájékozódhatunk. A munkaszolgálattal kapcsolatos anyagokból két virtuális kiállítás is készült, melyek közül az egyik, Lapátos hadsereg címmel, magyar nyelvű, míg a másik, a Google Culture projekt keretében, angolul olvasható.

Az Emlékközpont a MaNDA által koordinált közfoglalkoztatási program keretében digitalizálja gyűjteményeit, a MaNDA DB adatbázisban is számos értékes anyag található. Ezek között van olyan 1945. április 16-án kelt levél, amelyben egy kortárs szemtanú, Szigeti György tesz feljelentést a budapesti Főkapitányság Politikai Osztályának a kiskunhalasi mészárlás ügyében. A német és magyar katonák a vagonokból leszállított munkaszolgálatosokra tüzet nyitottak, volt, akivel sírt ásattak. E brutális – a korszakban nem egyedülálló – eseménynek csak néhány túlélője maradt.

A digitalizált – és teljes formájában elsősorban csak a kutatók számára hozzáférhető – anyagban legnagyobb részben kézzel és írógéppel írt naplók, visszaemlékezések találhatóak, köztük olyan napló részlete is, amelyet szerzője, Szűcs Szabó Sándor a munkatáborban vezetett.

hdke
Szűcs Szabó Sándor naplójának borítója

A személyiségi jogi megfontolásokból gyakran anonimizáltan és csak részletben bemutatott memoárok lapjain egyszerű, hétköznapi embertársaink sorsa bontakozik ki előttünk. Olyan embereké, akik nyugodtan élték életüket akár egészen az 1944-es sárgacsillag-rendeletig is. De utána „barátai nem köszöntek neki többé az utcán, volt ismerősei elfordultak tőle”. Az idézett visszaemlékezés szerzője, egy ortodox zsidó közösség túlélője, ahogy magáról írja, egy „büszke zsidólány” azzal magyarázza, hogy idős emberként, 2004-ben megírta az emlékiratait: „A válaszom rendkívül egyszerű, hiszen nem kellett másra gondolnom, mint arra, hogy az utóbbi években a világ számos országában szárnyra kapott a hír, miszerint valójában nem is volt Vészkorszak, gettózás, gázkamra, mindez csak zsidó, illetve cionista propaganda, merő kitaláció. A túlélőkkel együtt úgy érzem, hogy személyes ‘élményeim’ nyilvánosságra hozatalával hozzá kell járuljak a hazug, ocsmány rágalmak megcáfolásához.”

A holokausztot tagadni őrültség – és ma már bűncselekmény is. Attól még, hogy nem veszünk tudomásul valamit, az megtörtént, és hatását érezteti. Nemcsak a professzionális történészek kutatóhelyeként, de az egykori elszenvedők, az egykori szemtanúk és az egykori tettesek leszármazottai számára is a múltat feldolgozó helyként segíthet a Holokauszt Emlékközpont. Állandó kiállítása pedig feledhetetlen élmény.

Képes Gábor

• Publikálva: 2014.12.30. 13:31 • Címke: történelem, digitalizálás, manda adatbázis, holokauszt70

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

károly róbert
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.