a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Milyen lesz a Közlekedési Múzeum?
Mint a régi híradókban
Egy nemrég kiadott közlemény szerint eredeti állapotában építik újjá a Közlekedési Múzeumot a Liget Budapest Projekt keretében. Mi pedig megmutatjuk, hogy milyen volt 1959-ben, kívül-belül.
Még az idén tavasszal megkezdődik a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum felújítása, így az 2015. április 15-én bezár. A felújítást követően az intézmény nem csupán eredeti pompáját nyeri vissza, hanem a múzeumi funkciók, a kiállító- és a közönségforgalmi terek is megújulnak, valamint az épület területe térszint alatti kiállítóterekkel is növekedni fog a térszint alatt. Az évtized végére így megjelenésében egy teljes műemléki rekonstrukción átesett, belül pedig egy modern, 21. századi múzeum nyitja majd meg kaput a megújult Városligetben.
Közlekedésügyi csarnok 1896-ban
A Pfaff Ferenc által tervezett, romantikus-eklektikus stílusban épült templomszerű épület eredetileg két részből állt: a Hermina úttal párhuzamosan elhelyezett járműcsarnokból és a kupolacsarnokból. A kupola átmérője 25 méter, külső magassága 67 méter, belső magassága pedig 34 méter volt, míg a járműcsarnok belső mérete 90 méter hosszú és 20 méter fesztávolságú, részben üvegtetős épület volt. A múzeum díszes, mintás színes üvegeit Róth Miksa készítette. A Magyar Királyi Közlekedési Múzeum az 1896-os Ezredéves Országos kiállításra épült Közlekedésügyi Csarnok épületében 1899-ben nyitotta meg kapuit az európai kontinens egyik első műszaki-közlekedési múzeumaként.
A Városligetet ért 1944. júliusi és szeptemberi bombatámadás következtében az épület jelentősen megsérült, a tető közel 35 százaléka leomlott. A háború után csak arra volt erő és pénz, hogy a romokat eltakarítsák. A veszélyelhárítást célzó bontások (1947) után megkezdett tervezési és építési tevékenységek több fázisban zajlottak le. 1954-ben majdnem végzetes döntést hozott a Fővárosi Tanács VB Városrendezési Osztálya, amikor az alapozási, szigetelési, szerkezeti hibák és a háború során elszenvedett sérülések nagysága miatt elhatározták az épület teljes lebontását. A munkálatok meg is kezdődtek, ám még mielőtt az épületet teljesen elbontották volna, egy újabb döntés született arról, hogy ha szerényebb formában is, de helyreállítják a múzeumot.
Háttérben a múzeum romjai 1957-ben. Fotó: Fortepan
A múzeum jelenlegi, „végleges” állapotát csak az 1964 – 1965. évi újjáépítések során érte el – erősen megcsonkított formában. A kor ízlésének megfelelő átépítés során véglegesen elbontották a teljes emeleti részt, beleértve a kupolát is. Lebontásra ítélték emellett a kupolacsarnokot körülölelő saroktornyokat és földszinti tereket is ezzel egyidejűleg kiszélesítették a ma ismert szélességben a Hermina utat.
A félig romos épületben nyílt meg A Közlekedési Múzeumért című kiállítás. Ezután lassan beindult az építkezés.
1966. április 2-án nyílt meg az új Közlekedési Múzeum. Az épület azonban szűknek bizonyult: bővítésére 1979–1985. között került sor. Mivel toldaléképítésre a hegyesszögű, keskeny ingatlanon nyílt csak lehetőség, így a bővítés meglehetősen szerényre sikeredett.
A történeti épület rekonstrukciója során a helyszíni adottságok figyelembevételével folyik a tervezési munka, a funkció és fejlesztési lehetőségek összhangjának megteremtése.
mandarchiv.hu/MTI