a rovat írásai
Kultúrgyár lehet a szombathelyi volt 11-es huszárlaktanyából
Országos hatókörű kulturális logisztikai, valamint digitalizációs központ, egy „igazi kultúrgyár″ épülhet fel a volt 11-es huszárlaktanya műemléki védettség alatt álló épületeit is megújítva Szombathelyen – közölte csütörtökön Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere.
Új felületen folytatjuk
Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.
Visszabeszél a templom oldala
Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”
Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában
Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.
Munkát bőven adó szeptember
Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.
A rekorder múzeumalapító korsója
Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg
A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.
Finta Sándor és Walt Whitman
Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.
Tihany elveszett várai
Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról,
pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt
egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és
ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig
sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.
Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok
A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.
Szép szál ember volt ez a III. Béla
III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.
Egy rendszerváltó film 1982-ből
A Vörös föld DVD-bemutatója
Vitézy László Vörös föld című filmjét a közelmúltban jelentette
meg a MaNDA. Az Írók Boltjában tartott DVD-bemutatón sokat
megtudhattunk nemcsak a film forgatásáról és fogadtatásáról, de a
doku-dráma műfajban alkalmazott sajátos alkotói módszerekről is.Az 1982-ben készült Vörös föld a két évvel azelőtt alakult Társulás Stúdió első filmje, a külföldi filmkritikusok által „Budapesti Iskolaként” emlegetett, európai hírű filmkészítési módszer egyik jelentős alkotása. A Balázs Béla Stúdió dokumentumfilmjeiből kinövő módszer lényege az volt, hogy az ábrázolt szereplőkkel azonos élethelyzetben álló emberekkel játszattak el valós elemekből kiinduló, de fiktív történeteket, amelyek ezért voltak olyan hitelesek, mintha dokumentumfilmek lettek volna.
Lovas Lajos, Dárday István, Pozsgay Imre, Fazekas Eszter, Vitézy László, Pap Ferenc (fotó: mandarchiv.hu)
Ez a DVD-lemez is biztosítja, hogy ne porladjon el a múlt, amelyre már azok is kevéssé emlékeznek, akik átélték. Ma már szinte felidézhetetlen, hogy milyen nehezen hoztak létre egy-egy filmet– kezdte a beszélgetést Vitézy László rendező. Az, hogy a film egyáltalán létrejöhetett, nem kevéssé Pozsgay Imre érdeme, aki akkoriban kulturális miniszter volt, s nagy szerepe volt a professzionális filmgyártás mellett életre keltett Társulás Stúdió megalakulásában, 1980-ban. Azért fordult a film felé, mert elégedetlen volt a társadalomtudományok valóságábrázolásával, kritikai attitűdjével. Erre a filmben látott lehetőséget, az alkotók számára itt igyekezett egy kis szabadságot kiharcolni. Az ő támogatásával tudták a cenzúrát kikerülni úgy, hogy a stúdión belül, többek között olyan, későbbi rendszerváltó társadalomtudósok, szociológusok, közgazdászok döntöttek a forgatókönyvről, mint Gombár Csaba, Schlett István, Antal László, Papp Zsolt, Bíró Zoltán.
Dárday István és Pozsgay Imre (fotó: mandarchiv.hu)
A film forgatókönyvírója, Dárday István az akkori idők egyik leglényegesebb sajátosságának azt látta, hogy az alkotók képesek voltak az individualizmuson felülemelkedni. Kollektív munka jött létre, ami a filmművészet megújulását eredményezte. A dokumentum-játékfilmekben az volt a különleges, hogy hiába vágtak ki belőlük egyes mondatokat, jelenetsorokat, mert bennük a társadalmi és hatalmi viszonyok működése tárult fel. Ha valamit ki is vágtak a filmből, attól a lényeg még benne maradt.
Vitézy László kiemelte, hogy a filmet az akkori szokásoktól eltérően a televízióban mutatták be először, ami akkor újszerű gondolat volt, nem is mindenki támogatta. A főműsoridőben tartott premiernek 1 millió 600 ezer nézője volt (később moziban is vetítették a filmet, ahol további félmillió néző volt kíváncsi rá). A film a politikai struktúrában mutatta meg a kisembert a vájár történetével, akinek a disznói bauxitot túrtak ki a földjén. Akármilyen „valódinak” látszanak is a filmben ábrázolt helyzetek, események, karakterek, valójában minden részlet kitalált, tudatosan konstruált, összerakott benne. Ehhez ki kellett találni egy új filmes módszert és szerkezetet. A filmet egy évig készítették elő, úgy, mintha dokumentumfilm lenne.
Fazekas Eszter, Vitézy László (fotó: mandarchiv.hu)
A kiadvány szerkesztője, Fazekas Eszter filmtörténész szerint ezek a filmek azért beszédes kordokumentumok, mert a nyelv, a gesztusok, az indulatok szintjén ábrázolják a rendszer szétcsúszásait, a hiányzó láncszemeket a pártbürokrácia és a munkás kommunikációjában s ezzel felfedik a működés abszurd jellegét. A történet szereplőihez hasonló élethelyzetben lévő embereket kerestek meg és válogattak ki. Vitézy elmesélte, itt tanulta meg a színészvezetést: a beszélgetésekben rá tudta venni az embereket, korlátlanul és gátlástalanul éljék magukat a vásznon.
A beszélgetés megnézhető a MaNDA Youtube csatornáján
Hallhattunk arról is, hogy a film további sorsa nem volt diadalmenet, a forgalmazása még nehezebb volt, mint a gyártása. San Remoban díjra jelölték, de ki kellett venni a versenyből a szovjet delegáció nyomására. Hatalmas nézettsége ellenére agyonhallgatták, a rendező nem forgathatott, ekkor fordult a televíziózás felé.
Arra a kérdésre, hogy ez a módszer mennyire volt improvizatív, Dárday István úgy felelt, hogy ami létrejött, nem fedte a forgatókönyvet, de mindig pontosan kötődött az előre meghatározott stratégiához. Meghatározták, hogy mire menjen ki a jelenet, és a civil szereplők saját tapasztalatukból sokat adtak hozzá az előre megírt sorokhoz. A munkafolyamat során baráti kapcsolat alakult ki velük. Nem csak a dialógusok, de a képek, a képi szimbolika is a helyszínen, a tájban alakult ki.
Pap Ferenc operatőr (fotó: mandarchiv.hu)
Végül Pap Ferenc operatőr beszélt arról, hogy ezt az improvizatív forgatási módszert hogyan lehetett technikailag megvalósítani. Két kamerával forgattak folyamatosan, a szereplők szabadon mozoghattak, élhettek a kamera előtt – innen jön a hitelesség. Vásznon visszanézve a jelenet sokszor más hatást tett: ami a felvételkor nagyon jónak tűnt, visszanézve lehet hamis, és fordítva. Annyi biztos, hogy a tapasztalatok szerint ismételni nem lehetett, az első felvételnek kellett tökéletesnek lennie, mert innen csak romlott a teljesítmény.
Löwensohn Enikő
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer – Információk: tevékenység, képgaléria, rendezvények, dokumentumok.
Történelmi játékok
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com
Közkincstár
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.