a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Átadták az év levéltári kiadványa díjakat
Átadták a tavalyi év legjobb levéltári kiadványait elismerő díjakat szerdán a budapesti Állambiztonsági Szolgálatok Történelmi Levéltárában.
Az átadón öt kategóriában – legjobb forráskiadványok, monográfiák és tanulmánykötetek, szakmai kiadványok, levéltári adatbázisok, levéltári segédletek – összesen 12 munkát díjaztak. A legkiemelkedőbb kiadványok díjazásával a szervező Magyar Levéltárosok Egyesülete a levéltárak kultúrateremtő, megőrző és népszerűsítő tevékenységére szeretné ráirányítani a figyelmet – mondta el a díjátadón a szervezet vezetője, Tyekvicska Árpád. Hozzátette: a magyarországi közlevéltárakból, a Magyar Nemzeti Levéltár tagintézményeiből, nyilvános magánlevéltárakból, valamint a határon túli magyar vonatkozású iratanyagot őrző egyházi levéltárakból várták a most harmadik alkalommal átadott díjakra jelölt kiadványokat.
A monográfiák és tanulmánykötetek kategóriában a szakmai zsűri Benda Borbálának az MNL Vas Megyei Levéltár által megjelentett, a kora újkori magyar főúri udvarok étkezési szokásairól írt könyvét ítélte a legjobbnak. A szakmai kiadványok között Budapest Főváros Levéltára Ybl Miklós munkáit bemutató kötete lett az első, amelyet Hídvégi Violetta és Marótzy Katalin szerkesztett. A forráskiadványok között az első helyre az 1771 és 1785 között keletkezett váci végrendeleteket publikáló kiadvány került, a kötetet Vác Város Levéltárának munkatársai állították össze. A levéltári adatbázisok kategória élére a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában található címereslevelek adatbázisa került, míg a levéltári segédletek közül a zsűri a Magyar Nemzeti Levéltár jegyzékét választotta győztesnek, amely az 1918 és 1919 közötti Hargita megyére vonatkozó fondokat és gyűjteményeket tartalmazza.
Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Bizottságának elnöke köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a levéltárak nem csupán autentikusan őrzik a történeti közösségek fejlődéséről szóló forrásokat, de hozzájárulnak az állampolgárok védelméhez azzal, hogy dokumentálják a jelent, közösségi emlékezetet teremtenek. A volt miniszter örömét fejezte ki, hogy a díjazott kiadványok közül három is a magyarországi zsidóság életével és a hetven évvel ezelőtti holokauszt tragédiájával foglalkozik. Gyurgyák János történész, az Osiris Kiadó igazgató-főszerkesztője úgy vélte, hogy sokat elmond a szak- és tudományos könyvkiadás jelenlegi magyarországi állapotáról, hogy a díjazott kiadványok egyikét sem professzionális kiadó gondozta. Megjegyezte: egy kiadó hasonló kötet megjelentetése esetén már az induláskor 1,5-2 millió forint veszteséggel számolhat, a kereskedők hozzáállása miatt pedig szinte elképzelhetetlen az, hogy ezeket a kiadványokat meg lehessen találni a könyvesboltokban. Hozzátette: mindenképp a díjátadó ünnepség fényét emeli, hogy ilyen körülmények között is jelennek meg a díjazott munkákhoz hasonló remek szakkönyvek. Szögi László, a zsűri elnöke elmondta: a lehetőségekhez képest a levéltáros szakma rengeteg kiadványt jelentet meg, amelyeket később a történelemtudomány eredményesen tud felhasználni a múlt kutatásához. Gyurgyák János felvetésére válaszolva hangsúlyozta, igaz, hogy a könyvesboltokban hiába keresné a közönség ezeket a munkákat, viszont a tudományos- és a nagyobb közkönyvtárakban megtalálhatók.
A díjazottak az Osiris és az Arcanum kiadók jóvoltából nagyértékű könyvutalványt kapnak.
További információ a díjazott kiadványokról itt érhető el.
MTI