A halálfejes tábornok hidat vert a Dunán

Hidat építeni a Dunán sohasem volt egyszerű. A folyam alsó részén az elsőt még Traianus építette a mai Turnu Severin és Kladovo között, de 1916 novemberében is készült egy pontonhíd a lejjebb folyón, Szisztovónál, melynek építésében és biztosításában magyarok is részt vettek. A német Mackensen tábornagy hídjáról a Bundesarchivban találunk egy több mint öt perces felvételt.

August von Mackensen hadvezéri hírnevét az 1915 májusi gorlicei áttöréssel alapozta meg, majd a Monarchia és Bulgária seregeivel együtt részt vett Szerbia októberi legyőzésében. Az 1916-os román támadás után az általa vezetett német, osztrák-magyar, bolgár és török csapatokból álló Dunai Hadsereg a bolgár oldalról, Szisztovónál (Szvistov) átkelt a Dunán és harapófogóba szorította a román hadsereget. Az átkelésért és a Bukarest elfoglalását eredményező hadműveletért a sokszor halálfejes lovassági kucsmában fényképezkedő Mackensen megkapta a Vaskereszt Nagykeresztjét, amit rajta kívül csak Hindenburg birtokolt. A magas kitüntetéshez azok a Gaugl tábornok által vezetett osztrák-magyar műszaki csapatok is kellettek, akik az átkelést és a pontonhíd építését kivitelezték. Őket viszont a dunai flottilla monitorjai biztosították, a Temes, az Enns, a Bodrog és a Lajta lőtte a folyóparti román állásokat és Gyurgyevó városát, ugyanakkor elkergették az átkelés megakadályozásával próbálkozó román monitorokat is. Így november 23-án, 20 méteres látótávolságnál a sűrű ködben megindult az átkelés, majd pedig ezután rögtön a hajóhíd építése is. A 900 méter hosszú alkotmány két nap múlva, reggel 6 órára el is készült, így a tüzérség mellett átkelhetett rajta a Dunai Hadsereg lovassága is, amelyben a német és bolgár alakulatok mellett magyar huszárok is voltak.

A képre kattintva juthat el a híradóhoz

Magyar huszárt sajnos nem lehet egyértelműen beazonosítani a képsorokon, de mindjárt a film elején láthatunk bolgár lovasokat, majd pedig egy tábortűz körül ott barátkozik Mackensen hadseregének legalább három nációja. A fazekak előtt két társával együtt ott eregeti a füstöt és mutogat vidáman egy bajuszos honvéd is. A fazékból előhúzott csontot végül egy baltával osztják el testvériesen, majd különböző nemzetiségű tisztek tanulmányozzák a térképeket, és szomorúan gubbasztó román hadifoglyokat is megmutat a kamera. 1:01-nél feltűnik maga Mackensen is a vezérkari főnökével, amint az épülő híd munkálatait szemlélik. A következő snitten a már kész alkotmányon vonuló csapatokat láthatjuk. Aztán a kamera is átjut Romániába, ahol román halottakat talál, be lehet azonosítani őket a földbe szúrt 1886 mintájú francia Berthier szuronyról. (A román hadsereg felszerelésében a franciák játszottak fontos szerepet.) A következő snitteken a karámokba zárt lovak mögött egy gőzös indul éppen a túlpart felé megrakott uszályokkal, majd ismét bevágják a munkálatokat ellenőrző Mackensent és segítőjét. Később egy kézi erővel működtetett cölöpverőt láthatunk munkában, de ennél sokkal érdekesebb a háttérben kikötött hajó, amely minden bizonnyal az egyik biztosító monitor. A hídelemeket 3:05-től felfegyverzett motorosokkal húzzák a helyükre majd 3:25 körül feltűnik a Kulpa nevű osztrák-magyar kórházhajó is, amelyről sebesültek szállnak partra. A kamera előtt tisztek nézegetik a lesérült magyar és osztrák bakákat. A következő képsorokon előbb a bolgár lovasságot láthatjuk, majd a közelieken feltűnnek ulánusok is, megismerni őket négyszögletes sisakdíszükről. Végül a hídon átvonuló tüzérséget láthatjuk, és újra bevágják Mackensent, de filmeznek lábon hajtott hadizsákmányt, kecskéket és disznókat is. Ezek hátterében ismét csak hosszú lándzsákkal felfegyverzett lovasok vonulnak, a következő világégésnél már nem látunk ilyen fegyvereket.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2015.02.13. 10:19 • Címke: történelem, efg, efg1914, első világháború 100