Animációs kincsek a Vigadóban

Február 11. és március 1. között látogatható a magyar animáció 100 éves történetét felvonultató kiállítás a Pesti Vigadóban.

A filmgyártás legszínesebb fejezete az animáció, mely technikák sokaságát fedi le: rajzfilm, bábfilm, gyurmafilm, hogy csak a legismertebbeket soroljuk. Ez a színkavalkád a kiállítás látványában is megjelenik: képes-szöveges tablókon és a térben elszórt színes kockán lehet végigkövetni az animációs film hazai alakulását. A kiállítás egyik kiemelt szakmai partnere a MaNDA, ahonnan rengeteg kincs kerül bemutatásra a tárlaton. Az alábbiakban ebből emeljük ki a hét legkülönlegesebbet.

Az első animációs emlék: Vértes Marcell krétaanimációi

A grafikusművész Vértes a rövid életű Est Híradó számára készített fekete táblára rajzolt politikai karikatúrákat az őszirózsás forradalom idején. Az egyetlen rész, melyben a krétarajz a filmtechnika segítségével megmozdul, A béke angyala címet viseli.



Vértes Marcell animációi adták az ihletet a technika felelevenítésére Csáki László kortárs filmrendezőnek is, aki ezt a nagyon egyszerű eszközt a digitális technikával korszerűsítette, például így készült legutóbbi, Ebolaj című filmje, amelyért 2013-ban a KAFF-on fődíjat kapott. Ennek a filmnek egy jelenetét rajzolta újra a kiállítás közepén felépített moziterem fekete falára.

Az amerikai cartoon hazai képviselője: Valker István

1934-ben készült el Temesváron Valker István (1903–1982) kombinált technikájú Polly Triks című filmsorozatának első darabja. A kisfilmek főszereplője a gyermekszínész Pollák Ági, aki rajzfilmes karakterekkel szerepelt együtt, akárcsak Walt Disney első sorozata, az 1923 és 1925 között készült Alice komédiák kislány főhőse. A filmnek a magyar származású Winkler Margit volt a producere. A Polly Ági-filmeket a kislány édesapja, Pollák Géza finanszírozta, aki tehetős harisnyagyáros volt, és kislányából mindenképp színészt szeretett volna nevelni, ahogy a Filmkultúrán Lendvai Erzsi cikkéből kiderül.

Valker István Sztepptánc (Polly Ági-rajzfilmek)

Valker nemcsak témájukban, hanem stílusában is a korabeli népszerű amerikai rajzfilmeket imitálta. A matróz kisfiú egyenesen Betty Boop hasonmása, egy későbbi filmjében, az 1943-as A csavargó szerencséjében, ami már teljes egészében rajzolt, minden és mindenki mozog. Az emberi karakterek mellett a tárgyak is gumiszerű ruganyossággal kelnek életre (innen a mozgatási stílus angol elnevezése: ’rubberhose’, azaz gumitömlő).

A csavargó szerencséje (1943)

Gasparcolor: Macskássy Gyuláék színes reklámfilmjei

A vegyész Gáspár Béla (1898-1973) által 1932-ben Berlinben kifejlesztett Gasparcolor az ekkoriban robbanó színes film technikai fejlődésének egyik fontos lépcsőfoka volt. Az eljárás a teljes színspektrumot lefedte, és a korban használt két szín helyett a három alapszínből keverte ki a Gasparcolorra jellemző vibrálóan élénk színeket. Mivel egyetlen kocka rögzítéséhez három egymást követő expozícióra volt szükség, élő szereplők felvételéhez nem lehetett használni, de a trükkfilm területén sikerrel alkalmazták a korszak olyan jelentős filmes műhelyei és avantgárd alkotói, mint a német Oskar Fischinger, az Angliában dolgozó Len Lye vagy a Macskássy Gyula vezette budapesti reklámfilmstúdió is.

Macskássyék cell-, báb- és tárgyanimációs technikával dolgoztak, de vannak élőszereplős filmjeik is. A leggyakrabban kávét, cigarettát, izzólámpát és hashajtó pirulákat hirdető reklámfilmek egyediségét jelzi, hogy a legtöbbnek önálló címet is adtak: A boldog király kincse a Nikotex dohánytermékeket, az Izzó szerelem az új energiatakarékos Tungsram égőket, A szerencsés flottás a Zwack Unicumot hirdette.

Izzó szerelem

Az 1939-ben készült, cipőpasztát reklámozó Schmoll Szimfónia egyetlen ismert példánya pár éve az amszterdami Eye Filmarchívumban került elő. (A Macskássy-reklámfilmek digitális felújítása és kiadása szintén a MaNDA tervei között szerepel.)

Tihanyi rege: egy betiltott mesefilm

Kevesen tudják, hogy az ötvenes évek jól ismert mesefilmjei, A kiskakas gyémánt félkrajcárja vagy a Két bors ökröcske című mesék mellett volt olyan rajzfilm, amelynek az elkészültét a Rákosi-korszak filmgyári cenzorai megakadályozták.

A Tihanyi rege forgatókönyvét 1952-ben Mészöly Miklós írta Garay János Rege a tihanyi visszhangról című, 19. századi balladájából. A Macskássy-stáb 1952 szeptemberében a Tihanyi-félszigeten készített a filmhez látványterveket. Az átdolgozás azonban nem felelt meg a korabeli követelményeknek, és a film politikai bírálója a filmtervet társadalmilag haszontalannak minősítette: 
„Van-e ennek a »mesének« valami határozott eszmei-erkölcsi tartalma? Nincs. Van-e egyáltalán valami mondanivalója, szolgál-e valami tanulsággal? Nem. Mit ad hát akkor egyáltalán ez a »mese«? Magyarázatot, méghozzá misztikus, idealista magyarázatot ad egy olyan egyszerű természeti tüneményre, fizikai jelenségre, mint a tihanyi visszhang.”

Tihanyi rege

1952-ben egy másik rajzfilm az MHK-t, azaz a „Munkára, Harcra Kész” elnevezésű mozgalmat is népszerűsítő, sablonos állatmese, az Erdei sportverseny gyártása zöld utat kapott.
A Tihanyi rege forgatókönyve, a látványtervek és mozgáspróbák a MaNDA archívumában őrzött Macskássy-hagyatékban vannak, melyet a Macskássy Gyula életművét feldolgozó, egyelőre kiadatlan könyvhöz kapcsolódó kutatás során találtunk meg. A kiállításon ebből is látható pár kép.

Híradórészletek

A kiállítás anyagát az 1989-ig a moziban futó heti filmhíradókból vett részletek színesítik. A MaNDÁban erre az alkalomra külön digitalizálták a Pannónia Stúdióban forgatott híradóanyagokat.

Jankovics Marcell a János vitéz bemutatójáról (MFH 1973/5)

A bejátszásokban a szemünk előtt épül fel a pár tucatnyi főt számláló műhelyből a több száz főt foglalkoztató nagyüzem, miközben a jól ismert rajzfilmek kulisszatitkaiba is bepillanthatunk: az Egér és oroszlán mellett az első magyar egészestés rajzfilmről, a János vitézről, a Ludas Matyiról, a Gusztáv-sorozatról, illetve az első magyar filmnek járó Oscar-díjat begyűjtő Rófusz-filmről, A légyről is készült annak idején mozgóképes híradás.

Ráadásként meg lehet tekinteni azt az 1953-as felvételt is, amelyen a tatabányai sztahanovista vájárok kikapcsolódásként rajzfilmet készítenek a bányászfiú Palás Tóni rajzfigura főszereplésével.

Rajzfilm készül Tatabányán Palás Tóniról (MFH 1953/8)

Plakáttár: magyar animációs mozifilmek plakátjai



Régi animációs filmek újranyomott posztereiből, melyek a filmarchívum plakáttárában találhatók, látható egy válogatás, benne olyan népszerű filmek álló hirdetéseivel, mint A ceruza és a radír, a Suli-buli, a János vitéz, a Vízipók-csodapók, a Daliás idők vagy a Fehérlófia.

Ritkán látott rövidfilmek

A Vigadós kiállítás különlegessége, hogy egy apócska moziteremben egész napos filmvetítés várja a látogatókat, melynek legnagyobb része a filmarchívum gyűjteményéből került ki. A programban a klasszikus egészestés rajzfilmekből vett részletek mellett a legfontosabb fesztiváldíjas rövidfilmek is helyet kaptak, melyek az 50-90-es évek között a Pannónia Filmstúdióban készültek. A hatvanas évek legsikeresebb filmjeiből készült, digitálisan felújított válogatás egyébként már DVD-n is elérhető, és idén nyárig a hetvenes évek animációs gyöngyszemeinek felújítása és a sorozat folytatása is tervbe van véve.

A MOME animációs szakos hallgatói az egész estés mozikhoz, valamint a legsikeresebb rövidfilmekhez készítettek mozgó plakátokat, melyekből az alábbi válogatás most látható először a MaNDA honlapján.

Orosz Anna Ida

• Publikálva: 2015.02.13. 15:01 • Címke: kiállítás, animáció