a rovat írásai
Elment Nepp József is
Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.
Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!
Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.
Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém
A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.
Halálos séta a Károly-híd korlátján
Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.
Magaskultúra az Urániában
Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.
Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját
Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.
Meglesz a szobor Piedone szülinapjára
A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.
Világkörüli útra indul a Trónok harca
Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.
A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le
Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így
akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a
népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.
Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést
Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.
Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet
Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.
HAL halhatatlan
A filmművészet csillaggyermeke újra a mozikban
Március 12-től újra mozivászonra kerül Magyarországon a tudományos-fantasztikus filmek ékköve, a 47 éves 2001: Űrodüsszeia. Az eredeti nyelven, magyar felirattal forgalmazott, digitálisan felújított filmet Budapesten a Puskin moziban – és országszerte számos más városban is – láthatjuk majd.
A premier előtti vetítést március 2-án tartották a Corvin mozi Korda termében: megerősíthetjük, lélegzetelállító látvány, igazi élmény azoknak is, akik a televíziójuk vagy a laptopjuk képernyőjén már többször látták a 2001-et.
Stanley Kubrick 1968-ban bemutatott, a rendezőtől megszokott precizitással, hosszú évek munkájával elkészített művét a forgalmazó mint minden sci-fi „ősapját” reklámozza. Az „ősapa” szó nem stimmel: egyrészt már a némafilmes korszak is produkált sci-fi felé mutató filmeket, az ötvenes évek dömpingjéről nem is beszélve (beleértve olyan kvalitásos filmeket is, mint a Forbidden Planet). Másrészt pedig megtévesztő képzeteket kelt az „ős”, mert ebben a filmben semmi ősi és ódon nincs – hacsak nem a kísértetiesen élethű majomjelmezek által, festményszerű tablókon megörökített „őskor”. Ugyanakkor tény, hogy a film üzenete éppúgy, mint az évtizedek alatt semennyit sem kopott makettjei, díszletei, jelmezei szinte minden azóta elkészült, igényes sci-fi filmre hatottak. A Csillagok háborújától a Gravitációig és az Interstellarig kereshetnénk példákat erre, s akkor a lazább popkulturális utalásokra nem is tértünk ki, amelyek a reklámoktól a legnépszerűbb rajzfilmekig lépten-nyomon a 2001 jelképes jeleneteit idézik elénk.
Fotó: az esemény Facebook-oldala
A Monolitot – egy idegen értelem jeladóját – simogató emberelődtől a Jupiter-expedíció szuperszámítógép támogatta csapatáig vezet a történet – és tovább, egy LSD-fogyasztó hippik által egykor oly kedvelt, pszichedelikus hatású utazásig, s egy új, kozmikus ember születéséig. S közben zseniális jelenetek sora: az eszközhasználatot elsajátító, egyszerre szomorúan aprócska és sérülékeny – és ugyanakkor a hordája védelmét gyilkolással megtanuló, a kegyetlenségre ráérző majomember szőrös, mulatságos kis karja, az általa feldobott csont – amely a levegőben egyszerre egy jövőbeli űrjárműnek adja át a helyét. Ez a filmtörténet felejthetetlen időugrása. A Kék Duna keringőre balettozó, csodaszép űrhajók dokkolási jelenetei, káprázatos, kristálytiszta holdbéli tájakkal, a dokkolások és űrmanőverek harmóniájával. A tökéletesnek hitt, de hibázó HAL-9000 számítógéppel való küzdelem külön egységet alkotó, feszült horrora, a minden teremben, óriási szemként jelenlévő gép totalitása.
Ezeket a jeleneteket nem teszi elavulttá az sem, hogy a szuperszámítógép lyukkártyán adja ki az adatot. Sőt, a hatvanas évek világára, a forgatási idő jelenére utaló jelenetek külön is hangulatosak: gondoljunk csak a szívélyesen feszengő beszélgetésre az amerikai Heywood Floyd és titkait fürkésző orosz kollégái között. Személyes kedvencem egyébként épp Floyd karaktere – William Sylvester alakította –, ő áll legközelebb a hatvanas évek szeretett űrhőseihez, s valamicskét magánéletébe is bepillanthatunk. Láthatjuk, ahogy kislányával videotelefonál – vagy ahogy az űrvécé rendkívül hosszú használati leírását tanulmányozza. Ezek a hétköznapi jelenetek segítik, hogy igazán beleéljük magunkat a 2001 világába – és egy kis humort csempésznek az egyébként pátoszosan nagyívű – és lassan hömpölygő alkotásba.
A jeleneteket a zene is emlékezetessé teszi. Bár Alex North írt egy saját filmzenét a 2001-hez, Kubrick már eredetileg is klasszikus komolyzenei alkotásokkal akarta még erősebbé tenni produkcióját. Richard Strauss Imígyen szóla Zarathustra című szimfonikus költeményének egyik tétele vált a film – később sokak által feldolgozott és idézett – jelképévé, de Johann Strauss, Aram Hacsaturján és Ligeti György művei is hangsúlyos szerepet kapnak az Űrodüsszeiában.
|
A díszvetítés előtt kerekasztal beszélgetést hallhattunk. Elsässer Klaudia, a forgalmazó Pannonia Entertainment ügyvezetője arról a sorozatról beszélt, amely többek között az Alien-filmeket is visszahozta a moziba. Csak támogatni tudjuk, hogy az aktuális sikerfilmek mellett régi kedvenceinket is újra láthassuk, hiszen megtekintésük pótolhatatlan közösségi élmény. A díszvendég, Farkas Bertalan űrhajós pont űrutazására készült, amikor a hetvenes évek végén először bemutatták a magyar mozik a 2001: Űrodüsszeiát. A kiképzés miatt nem láthatta a filmet, de magáról a sci-firől volt mondanivalója. A tematikával való ismerkedést Vernével kezdte – s a filmekben is kedveli az űrben játszódóakat, még ha jelezte is, hogy a valóság és a filmek között lehetnek óriásiak is a különbségek. Az est társszervezője, a Galaktika szerkesztője, Németh Attila a 2001: Űrodüsszeia könyvváltozatát harangozta be. A Göncz Árpád fordításában hazánkban is többször kiadott regény most ritka „extrákkal” jelenik meg, ahogy az a kiadótól megszokott. A korábban az Űrodüsszeia-sorozatra felelő Időodüsszeia sorozatot is megjelentető Galaktika most a 2001 folytatásainak kiadására is készül. Németh Attila jól ismeri ezt a világot, hiszen a 3001 című regényt az ő kitűnő fordításában olvashattuk. Az est vendége volt Gyárfás Gábor grafikus is, a film eredeti magyar plakátjának alkotója. Ezt a plakátot használták fel a jelenlegi mozikampányhoz is. Gyárfás szavaiból egy, a maitól teljesen eltérő filmforgalmazó világot ismerhettünk meg: a külföldi filmek esetén a grafikusok teljes szabadságot és több hét alkotóidőt kaptak, talán ennek is köszönhető, hogy kissé elrugaszkodott, bizarr, de önálló műalkotásként is értékes plakátok születtek a hetvenes, nyolcvanas évek Magyarországán. |
Ez a film egy ikon, és semmit nem öregedett. Ha valaki csak az űrhajók és űrállomások belső tereire koncentrál, a tárgyalókra és a piros pihenőbútorokra, a tökéletesen megkomponált enteriőrökre, az iPad-eket és e-book olvasókat megelőlegező formájú – egyébként IBM márkajellel jelölt – képernyőkre, a színes űrruhákra: tehát egy időtlen, tiszta, s még ennyi év után is egy gyönyörű szép tárgykultúrájú, de így már soha el nem jövő jövendőt ábrázoló dizájnra, annak is érdemes elmenni egy vetítésre.
Fotó: az esemény Facebook-oldala
A 2001: Űrodüsszeia két zseni küzdelmes együttműködéséből született: Stanley Kubrick alkotói szigorát és minden részletre kiterjedő figyelmét a hard science-fiction klasszikusának, Arthur C. Clarke-nak a tudományos felkészültsége és az idegenekkel való találkozásunkat, s a technikai és tudati fejlődésünket érintő elképzelései teszik teljessé. Megérdemelten kapta meg Kubrick első – és sajnos egyetlen – Oscarját a film vizuális effektusaiért, de a film zseniális kettősük kiérlelte filozófiája, máig ható szellemisége legalább ennyi elismerést érdemel. Enigmatikus, nyugtalanító produkció született, az egész emberiségről mesélő, grandiózus ívét sokértelmű részletek teszik izgalmassá: ahányszor megnézzük, annyi új magyarázat kínálkozik fel a néző számára. Hát nézzük meg többször. Ha tehetjük, moziban!
Képes Gábor