a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
„Pécs szent embere”
Ma 40 éve hunyt el szülővárosában Várkonyi Nándor író,
szerkesztő és művelődéstörténész, akit Németh László „Pécs szent
emberének” nevezett. Halála után Weöres Sándor, Lovász Pál és Csorba
Győző is költeményben búcsúzott tőle.Várkony Nándor Pécsett született, értelmiségi családban, 1896. május 19-én. Elemi- és középiskoláit Nyitrán végezte. 1916-17-ben megjárta katonaként az első világháborút, ahonnan, középfülgyulladás szövődményeként bal fülére megsüketülve szerelt le. A bölcsészetet és a magyar-francia tanárszakot a Budapesti Tudományegyetemen végezte. 1921-ben süketsége kétoldalúvá vált, így a tanári pályáról le kellett mondani, ekkor visszaköltözött Pécsre. Doktori szigorlatát is süketen tette le a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán summa cum laude minősítéssel. Magántanári habilitációját szintén a pécsi bölcsészkaron végezte. 1924-től 1956-os nyugdíjazásáig, több mint 30 éven át, a pécsi Egyetemi Könyvtárban dolgozott, ahol végig járta a ranglétrát, napidíjas illetve gyakornoki pozícióban kezdte, közben volt osztályvezető, a könyvtári pályájának csúcsán pedig ő volt egy évig a könyvtár megbízott igazgatója.
(forrás: www.pécs2010.blog.hu)
1925-26 között az újonnan megjelent Symposion című folyóirat jellegű kiadványsorozat társszerkesztője, közben mindvégig regényeket fordít és számos irodalomtörténeti tanulmányt ír, valamint egyéb mellékmunkákat vállal, lektorként dolgozik a pécsi Danubia kiadónál. 1941-48 között a Sorsunk irodalmi és művészeti folyóirat főszerkesztője. Itt életre szóló barátságot köt Csorba Győzővel és Weöres Sándorral egyaránt. Első jelentősebb műve, A modern magyar irodalom 1880-1920 (1929) nagy vihart kavart. Ő kutatta fel a Petőfiről készült egyetlen hiteles daguerrotípiát, erről szóló írása, Petőfi arca címmel jelent meg 1940-ben. Két évre rá megjelenik a legismertebb és legvitatottabb munkája, Sziriat oszlopai című művelődéstörténeti könyve – eredetileg Elsüllyedt kultúrák lett volna a címe – melyben mítoszok alapján próbálta rekonstruálni az emberiség múltját. 1943-ban kiadja a Sziriat oszlopai második kiadását, amely 1984-ben új, lényegesen átdolgozott kiadásban is megjelenik. Munkáját Németh László és Hamvas Béla is több ízben elismerte.
Károlyi Amyvel és Weöres Sándorral (forrás: csgyk.hu)
1975. március 11-én munka közben, 79 éves korában érte halála. A pécsi temetőben a városi tanács által adományozott díszsírhelyen temették el. 1977-ben Pécs kertvárosi lakótelepén utcát neveztek el róla. Születésének 85. évfordulóján a Nagy Jenő utcai, akkori Pécsi Városi Könyvtár új, legnagyobb fiókkönyvtára kapja a nevét, ez ma a városi és megyei feladatokat ellátó Csorba Győző Könyvtár Várkonyi Nándor Fiókkönyvtára.
Várkonyi Nándor Emlékszoba, Belvárosi Könyvtár, Pécs (forrás: csgyk.hu)
Hagyatékában fennmaradt munkái, mint például Az elveszett Paradicsom (1988) csak halála után jelentek meg. Tucatnyi művének igényes, a szerző eredeti kézirataihoz hű, szövegű kiadása pedig csak a rendszerváltozás után, 1990 és 2010 között látott napvilágot, a Széphalom Könyvműhely gondozásában (Sziriat oszlopai, 2002, Az elveszett Paradicsom, 1994, 2009, Petőfi arca, 1991)
Emlékének, életművének méltatására számos konferenciát, nyári tábort, tanácskozás, emlékestet szerveztek, Pécsett, Nyitrán, Sümegen is méltóképpen őrzik az emlékét.
Munkásságának széles körben való megismertetése céljából a Könyvtár közreműködésével a Várkonyi örökösök megnyitották a Várkonyi Nándor emlékszobát a felújított pécsi Belvárosi Könyvtár emeleti helyiségében.
Trischler Ferenc mellszobra a Várkonyiról elnevezett könyvtárban
Az emlékszoba úgy van berendezve, ahogy az író dolgozott a mindennapokban. A kiállítandó dokumentumokat és a berendezési tárgyakat az örökösök biztosították. A kiállítás ingyenesen látogatható a Belvárosi Könyvtár nyitvatartási idejében.
Szüts Gergely Etele