​Habsburg, akiért tűzbe mentek a magyarok

József főherceg a harctéren

Gyakori kvízkérdés, hogy hány kormányzója volt Magyarországnak. A versenyzők pedig rendre megfeledkeznek József főhercegről, aki alig több mint két hétig, 1919. augusztus 7-23. között töltötte be ez a magas pozíciót. A MaNDA gyűjteményében őrzött négy és fél perces első világháborús tudósítás kapcsán ismerkedhetünk most meg e jeles férfiúval.

Akinek már az nagyapja, az Alcsúton mintagazdaságot létrehozó népszerű József nádor sokat tett az országért. Apját, József Károly főherceget, a kitűnő katonát és tudóst pedig a szabadságharcos bencés, Rómer Flóris nevelte. A visszavonulást biztosító József Károly alól négy lovat lőttek ki az amúgy vereséggel végződő königgrätzi csatában. Ő volt mellesleg az MTA igazgatósági tagjaként első cigány szótár és nyelvtan szerkesztője (1888), aki ismét megpróbálkozott a népcsoport letelepítésével is. Legidősebb fia, József (Vitéz Habsburg-Lotaringiai József Ágos főherceg) Alcsúton született 1872-ben, 1891-ben pedig gyalogos hadnagyként már az Aranygyapjas rend birtokosai közé tartozott. 1908-ban, 36 évesen már tábornok, a Nagy Háború kitörésekor altábornagyként hadtestparancsnok, aki előbb Szerbiában, majd az orosz támadás után, 1914 őszétől Galíciában harcolt. Sikeresen szervezi meg a Kárpátok védelmét, a kiválasztott híradós felvételek ebben az időszakban készültek. Nem véletlen, hogy 1915-ben már az olasz fronton találjuk. Katonáival, a temesvári VII. hadtesttel a Doberdo-fennsíkon küzd sikeresen, nyolc isonzói csatát harcolnak végig. (Csak a II. csatában 25 ezer embere vérzik el a San Michele hegy megtartásánál.) Mivel rendesen az első vonalból irányította a küzdelmet és mindig odafigyelt emberei ellátására, katonái is nagyon szerették, szó szerint a tűzbe is belementek érte.

Talán ezért is teszi meg az új uralkodó, Károly 1916 végén az orosz front parancsnokának, majd az itteni harcok elültével, 1918 januárjában már a Piávénél találjuk, ahol hű magyarjaival sikeresen teljesíti a támadási terv ráeső részét, elfoglalja a Montello hegyet. Nem mellékes, hogy a kudarc után rendezetten vonul vissza a folyó keleti partjára. Az összeomlás előtt közvetlenül tábornagyi kinevezéssel a balkáni frontot bízza rá az uralkodó, október 26-án pedig az összes magyar katona parancsnokának és teljhatalmú magyarországi helytartójának („homo regius”) nevezi ki. József Magyarország déli határainak megvédését szervezi, október 28-án ezért Károlyi Mihály helyett Hadik Jánost nevezi ki a király nevében miniszterelnöknek. Az események hatására viszont három nap múlva már Károlyi veheti át tőle a miniszterelnöki megbízatást. A proletárdiktatúra 133 napját megfigyelés alatt, alcsúti kastélyában tölti, majd a bukás után, augusztus 7-én ötven csendőrrel elkergeti a tehetetlen Peidl-kormányt és immár kormányzóként Friedrich Istvánt nevezi ki miniszterelnöknek. A megszálló románok és az antant nyomására Horthy javára lemond tisztségéről, cserében 1920-ban ő lesz az első, akit vitézzé avatnak. (Az avatások állandó helyszíne lesz a Margitsziget, melynek rendezésében is elévülhetetlen érdemei vannak, mint tulajdonosnak.) Felsőházi tagként megírja hét könyvben emlékiratait, 1938-tól pedig az MTA elnöki székében láthatjuk viszont. 1944-ben nyugatra menekül, végül Horthy halála után, 79 évesen ő lesz az, aki feléleszti a Vitézi Rendet.

De filmünkön még csak 42 éves, altábornagy és hadtestparancsnok. Aki cigarettázó törzsével, köztük egy langaléta huszártiszttel megszemléli védelemre berendezkedő csapatait. Tiszteleg, vállon vereget, elbeszélget a bakákkal, hozzászól a krumplipucoláshoz és a 1909M tábori mozgókonyhában való főzéshez. Ellenőrzi egy erdőben a futóárkok ásását, végül az első vonal bunkereihez is eljut. Az operatőr is tisztességes munkát végez, csak arra nem figyel, hogy cigarettájának/pipájának füstfelhői állandóan a kamera lencséje elé kerülnek.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2015.04.10. 08:00 • Címke: történelem, első világháború 100