a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Vérrel és vassal, szelet vetve, vihart aratva
200 éve született Otto von Bismarck, aki ötven évig meghatározta Európa politikáját. Hatása a mai napig érezhető, zsenialitását senki sem kérdőjelezheti meg. Mégis, ha a németeket kérdezik, általában nem emlegetik nemzetük szeretett és tisztelt nagyjai között. Ugyanakkor tudják: nélküle nem lenne, vagy nem az lenne ami, a mai Németország.
Porosz junker, tehát katonáskodó földbirtokos családban született 1815. április elsején a szász-anhalti Schönhausenben, egy jelenleg 2300 lakosú faluban, amit a reformáció óta családja birtokolt. (A Bismarckok itteni barokk kastélyát a megszálló orosz hadsereg rombolta le 1945 után.) Apja lovastiszt volt, anyja régi hivatalnokoskodó polgárcsaládból jött, ő érte el, hogy a kis Otto Eduard Leopold ne katonaiskolába, hanem egy jó berlini gimnáziumba menjen. Ami után 1835-ben jogi diplomát szerzett az berlini egyetemen a gáláns kalandjairól híres ifjú. Aztán ezek a kalandok a hivatali szolgálatban is folytatódtak, így az ifjútól hamar megvált a tisztviselői kar, birtokigazgatással kezdett foglalkozni, és emellett utazgatott is Európában.
Bismarck 11 évesen
A politikával véletlenül találkozott: mint megfelelő származásút, 1847-ben egy visszalépő helyére hívják be a berlini rendi országgyűlésbe. Ahol természetesen a királyi és rendi előjogok szószólója lesz a forradalmárokkal szemben. Akiket a berlini forradalom idején cikkekben is ostoroz, és nem ért egyet a német egységen munkálkodó frankfurti parlament forradalmi elképzeléseivel sem. (Az ekkoriban 39 kisebb-nagyobb államból álló Németország egyesítésére a 30 milliós Habsburg Birodalomnak és a 10 milliós Porosz Királyságnak volt esélye.)
32 évesen
Bismarck tehát a demokratikus politizálással, a liberalizmussal szemben azt vallja, hogy a hatalom záloga az erős hadsereg és a modern államapparátus. Ez a hozzáállás tetszik a porosz királynak, IV. Frigyes Vilmosnak is, aki az új, 17 tagú frankfurti Bundestagba küldi el követnek. Ahol már határozott elképzelésekkel az Ausztria kizárásával megvalósítandó német egységen fog munkálkodni. Mert az általa kitalált vámunióba a Habsburg Birodalom többszöri próbálkozás ellenére sem tudott belépni. (Bismarck ekkoriban járt Pest-Budán is, a Szép Juhászné vendéglőben együtt ebédel Ferenc Józseffel, és el volt ragadtatva a magyaroktól.) A frankfurti ügyek után szentpétervári és párizsi nagyköveti szolgálat következik, majd 1862 szeptemberében érdemeiért és rátermettsége miatt megkapja a királytól a miniszterelnökséget is.
Ekkorra már nagymestere a mindenkit mindenkivel sakkban tartó, egyensúlyozó politizálásnak, amivel a korszak Európájának meghatározó államférfiújává válik. 1862-ben a Dániával vívott rövid és győztes háborúban, kirúgva a napóleoni háborúkban hírnevet szerzett főparancsnokot, átveszi a porosz hadsereg irányítását is. A német egység sorsát eldöntő königrätzi csatában pedig a poroszok hátultöltő, huzagolt csövű puskái egy jóval nagyobb osztrák sereg felett diadalmaskodnak. Az uralkodó még a csatatéren vezérőrnagyot csinál a tartalékos főhadnagy Bismarckból, aki pedig többek között az USA alkotmányát is felhasználva létrehozza az Északnémet Szövetséget.
III. Napóleonnal
Amiből aztán egység másik ellenfelének, III. Napóleon Franciaországának legyőzése (Sedan, 1870. szeptember 2.) után Versailles tükörtermében megszületik a császárság, a Második Birodalom. És a vereség és Elszász visszacsatolása miatt egy ádáz ellenfél is, Franciaország. Amihez az oroszok balkáni terjeszkedésének gátat vető, Bismarck akaratát érvényesítő berlini kongresszus után csatlakozik Oroszország is. És már csak brit oroszlánra kell egy kicsit várni, de megjön az is a német gyarmatosítás és flottafejlesztés miatt. És már kész is az antant, ami majd a Nagy Háború végén elkergeti a berlini császárt. 1890-ben viszont az akkor még ifjú II. Vilmos válik meg apja öregnek tartott kancellárjától. Akinek újabb hercegséget és birtokokat ad, de megnyugvást nem. Hogy aztán nyolc év múlva, a halálos ágyán sejtette-e, hogy mi lesz művének sorsa, azt nem lehet tudni. De ismerhette a mondást: aki szelet vet, az vihart is arat.
Pálffy Lajos