a rovat írásai

​Ferenc Ferdinánd utolsó órái

Amikor az a bizonyos Gräf & Stift limuzin megpróbált megfordulni épp Princip orra előtt, megtörtént a baj, eldördültek azok a lövések, melyek következtében megváltozott a világ. A 100 éves évforduló kapcsán angol részről egy eddig ismeretlen, részben közvetlenül a merénylet előtt és után készült híradós tudósítást töltöttek fel az Europeana oldalára.

Pilóta, aki háromszor lett világhírű

40 évvel ezelőtt adta vissza lelkét teremtőjének Charles Lindbergh, aki először repülte át egyedül az Atlanti-óceánt. A Hawaii szigetekhez tartozó Mauin, nyugdíjas dandártábornokként elhalálozó férfiú korának világszerte ünnepelt hőse volt, talán az első celeb, bár ő fel tudott mutatni komoly teljesítményeket is, nem úgy, mint késői utódai.

Közép-Európa 1989 – Vasárnap estétől emlékeznek a páneurópai piknikre

Vasárnap este kezdődik Sopronban a negyedszázaddal ezelőtti páneurópai piknikre emlékező, keddig tartó eseménysorozat.

Megemlékezések a berlini fal építése kezdetének évfordulóján

Megemlékezéseket tartottak szerdán a német fővárosban az egykori berlini fal felhúzásának 53. évfordulója alkalmából. A felszólalók azt emelték ki, hogy ébren kell tartani az áldozatok emlékét és nap mint nap meg kell küzdeni a szabadságért és a demokráciáért.

A nemzetbiztonságtól a főzőkarrierig

Aki nem élt a hatvanas években vagy nem élt még Amerikában, az is megismerkedhetett a 2009-es Julia&Julie című filmben, Meryl Streep alakításában a legendás amerikai szakácsnővel, Julia Childdal és az ő jellegzetes hanghordozásával.

Megnyitják kapuikat Bécs izgalmas épületei ősszel

Csaknem hetven köz- és magánépület nyitja meg kapuit a látogatók előtt szeptember 13-án és 14-én Bécsben.

Roma holokauszt – Megemlékezések az emléknapon

A holokauszt roma áldozatairól emlékeznek meg szombaton. Történészek ötezer és hetvenezer közé teszik azoknak a magyarországi romáknak a számát, akik a holokauszt áldozataiként vesztették életüket.

A romantika mesterének Vigadója

Napra pontosan 130 éve hunyt el Feszl Frigyes építész, aki Ybl Miklós kortársaként, a magyar és európai romantikus építészet kiválósága volt. Bár számos terve nem valósult meg, sőt néhány általa tervezett épületet ma már nem láthatunk, azonban még így is gyönyörködhet az utókor a Feszl-életmű páratlan alkotásaiban: a Dreher-sörgyár, a Balassovits-ház, az Oszvald-ház épületeiben, a Dohány utcai zsinagóga kupolás szentélyében, valamint a munkássága mérföldköveként aposztrofálható pesti Vigadóban.

A feltaláló – és a kocka, amit nem vetünk el soha

Bartók Béla, zeneszerző. Lugosi Béla, filmszínész. Puskás Ferenc, labdarúgó. Hírességek, akiket az egész világ ismer, akik kelet-európaiak, akik magyarok. E névsorba tartozik egy kortársunk is, a ma 70 éves Rubik Ernő. Ha a neve mellé egy foglalkozást szeretnénk írni, az adja magát: Rubik Ernő, játéktervező. A Kocka atyja.

​Ofen Jásán, a kikötő

Egykor volt lakóira emlékezik Óbuda, pontosabban az Óbudai Múzeum, Zsidó Óbuda című kiállításával.

​Akinek Geiger-Müller számlálóval is meg lehet találni a csontjait

A ma 80 éve elhunyt Marie Curie-ről három dolgot szoktak emlegetni. Azt, hogy ő volt az első női Nobel-díjas, vagy egyszerűen csak az első nemzetközileg is jegyzett „tudósnő”. Szoktak azzal is példálózni, hogy szó szerint az életét adta a tudományos haladásért, hiszen végül a sugárzás okozta fehérvérűségbe halt bele. A feministák pedig az ő életpályáját hozzák bizonyítékul törekvéseik alátámasztására.

Művelődéstörténet összes cikke »

A Sziklakórház története

szikla leadA Sziklakórház hiteles és teljes, 2002-ig szigorúan titkos története.

A Budai Vár aljában található Sziklakórház egy mintegy tíz kilométer hosszúságú barlang- és pincerendszer része. A második világháború előtt az ott lakók rendszeresen használták, majd a háború kitörése előtt a járatokat megerősítették, sok folyosót egybenyitottak – így vált a járatrendszer óvóhellyé. Később Dr. Szendy Károly polgármester elrendelte a sebészeti kórház kialakítását, amely 1944-ben meg is nyílt. Később folyamatos átépítésnek vetették alá, hogy vegyi- és atomtámadás esetén is használható legyen, de a haditechnika gyors fejlődése miatt a hatvanas évek végére elavulttá vált. 1962 és 2007 között a János Kórházhoz tartozott, eközben pedig a Polgári Védelem használta raktárnak. 2004 és 2006 között a Krétakör Társulata tartott itt előadásokat. Múzeumként részlegesen már 2007-től, majd a mai formájában 2008 márciusától látogatható.

szikla

Nemrég megjelent Tatai Gábor: A Sziklakórház rövid története 1935-2002 című könyve, amely rendkívül részletgazdagon tárgyalja a titkos hely történetét, amelynek falai között olyan események játszódtak le, amelyek minden írói fantáziát meghaladnak. A Sziklakórház legendába hajló, 2002-ig szigorúan titkos történetéről írott első hiteles mű gerincét orvosok, nővérek, betegek visszaemlékezései alkotják, műszaki rajzokkal, térképekkel és fotókkal illusztrálva. A második világháború idején kiskatonákat ápoló grófnők, a korábban nyilas főorvos embermentő munkája, az 1956-os forradalom alatt forradalmárokat és szovjet katonákat is gyógyító, később kényszerből ügynöki jelentéseket író másik főorvos sorsa a viharos magyar valóságról nyújt őszinte képet. A titkos hidegháborús fejlesztésekről mindent elmond, hogy az atomháborúra készülő óvóhely és kórház végleges átadására az 1962-es kubai rakétaválság előtti hónapokban került sor.

A Budai Vár mélyén fekvő titkos bunker és kórház története izgalmas, megrázó és szürreális, de a mű igazán azoknak az embereknek állít emléket, akik megőrizték emberségüket a legnagyobb megpróbáltatások közepette is. Igazi hungarikum.

„Mikor bombázták a Vár oldalát, akkor a Várfal alá aznap eltemetett német katonákat eltalálta a bomba, és akit aznap reggel temettek, estére kirepült.” Dr. Kovács István egykori igazgató-főorvos, 1944.

„A néptelen, de holttestekkel, döglött lovakkal, kiégett villamosokkal szegélyezett úton végtelenségnek tűnt, amíg feljutottam a Lovas útra. A Bécsi kapun át éppen egy nagyobb csoport német hadifoglyot kísértek lefelé. Eljutottam a Sziklakórházhoz. Dante járt az eszemben: úgy éreztem, átléptem a Pokol kapuján!” Dr. Bogárdi Mihály, egykori páciens, 1945.

„Emlékszem, hogy egy városi busszal hoztak sebesülteket. Tele volt a busz. Hoztak egy kisfiút, aki 12 éves volt és mindkét lábát elvitte a saját Molotov-koktélja. Egy tankot akart felrobbantani szegény. De volt ott tüdő-, váll- és gyomorlövéses. Máthé András főorvos egy fejlövéses agyából kioperált golyót viselt a nyakában.” Lazáryné dr. Zsindely Zsuzsanna nővér, 1956.

Bakk Ágnes

 

• Publikálva: 2012.04.25. 15:38 • Címke: történelem, épület