a rovat írásai

​Minden idők legolvasottabb magyar sajtóterméke

65 éves a Nők Lapja. Nem kis teljesítmény ilyen hosszú ideig a piacon maradni, az egyszer biztos, de vannak más nagymultú sajtótermékek is Magyarországon. Azt viszont már kevesen tudják, hogy valószínűleg minden idők legnagyobb példányszámban Magyarországon kinyomtatott, no és el is olvasott hetilapja a Nők Lapja volt. És ez már nagy valószínűséggel így is marad, a nyomtatott sajtó jövőjét tekintve.

​Friedrich Nietzsche, a megfeszített Dionüszosz

170 éve, 1844. október 15-én született Friedrich Nietzsche klasszika-filológus, filozófus, az egyik legnagyobb hatású modern gondolkodó.

​110 éve nyílt meg a Fővárosi Könyvtár

Szabadpolc, kávéillat, Wenckheim palota, kinek ne jutna eszébe azonnal a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi fiókjában eltöltött idő? Az olvasók számára, akik az elmélyült olvasás vagy egy beszélgetés élményéért térnek be, megszokott, hogy egy számukra élhető könyvtárban tevékenykedhetnek, ahol világos terek, rendezett polcok, és segítőkész könyvtárosok jelentik a könyvtár semmivel sem összekeverhető légkörét.

„Lady Edison”, a szövőnőből lett feltaláló

100 éve hunyt el Margaret E. Knight (alias „Lady Edison”), a 19. század leghíresebb amerikai feltalálónője. A szövőgyári munkásként dolgozó fiatal lányt veleszületett találékonysága és alkotókészsége emelte – alacsony iskolázottsága és kora nőkkel kapcsolatos előítéletei ellenére – a korszak jelentős egyéniségei közé.

Luxus minden érzékszervnek

Középiskolás koromban, az érettségi bankett előtti szülői értekezleten anyukám leszögezte, hogy márpedig az ő gyereke nem fog papírtálkákból enni és műanyagpoharakból inni élete egyik legfontosabb eseményén.

„Mire a falevelek lehullanak...”

A Honvéd Kulturális Központ első világháborúra emlékező programsorozata a Stefánia Palotában, október 8-16. között. Az eseményen a MaNDA is részt vesz, első világháborús filmekkel és Kurutz Márton filmtörténész előadásaival.

​Amerika adott egy kosárpályát és egy grillsütőt is Táncsics börtöne mellé

Magyar tulajdonba került és két napig mindenki számára látogatható volt Táncsics egykori börtöne.

​Kivillanó testtájak a világ leghíresebb mulatójában

A Moulin Rouge, a földkerekség tán leghíresebb mulatója pontosan 125 éve nyitja ki kapuit esténként, hogy pompájával és gyönyörű táncosnőivel elvarázsolja a közönséget.

​Snájdig tisztek, lemészárolt muzulmánok

Az első világháború első, tényleges harci cselekményei Szerbiában zajlottak, ahová a hadüzenet átadása után, már augusztus 12-én benyomultak az Osztrák-Magyar Monarchia csapatai. A Monarchia hadvezetés még az Orosz Birodalom feltételezett támadása előtt be akarta fejezni a hadjáratot, amihez meg is lett volna az ereje, de másként alakultak a dolgok.

Bauhaus konferencia az Átrium Film-Színházban

„Évtizedekre szóló szellemi program” – mottóval hirdeti az Átrium Film-Színház október 13-i Bauhaus tematikával foglalkozó konferenciáját.

A képeslap születése

A képeslap kétségtelenül a postai levelezőlap leszármazottja. Arról, hogy ki és mikor találta fel, megoszlanak a vélemények. Annyi biztos, hogy 1865-öt írunk, amikor egy postakongresszuson felmerül a boríték nélküli, nyílt lapon való levelezés gondolata. Nem is csoda, hiszen a levelek jó része már ekkor is jókívánságot, egyszerű üdvözlést tartalmazott. Így hát jogosan merül fel az igény. Miért is kellene a drága levélpapírt pazarolnunk, ha meg szeretnénk emlékezni szeretteinkről?

Művelődéstörténet összes cikke »

A Sziklakórház története

szikla leadA Sziklakórház hiteles és teljes, 2002-ig szigorúan titkos története.

A Budai Vár aljában található Sziklakórház egy mintegy tíz kilométer hosszúságú barlang- és pincerendszer része. A második világháború előtt az ott lakók rendszeresen használták, majd a háború kitörése előtt a járatokat megerősítették, sok folyosót egybenyitottak – így vált a járatrendszer óvóhellyé. Később Dr. Szendy Károly polgármester elrendelte a sebészeti kórház kialakítását, amely 1944-ben meg is nyílt. Később folyamatos átépítésnek vetették alá, hogy vegyi- és atomtámadás esetén is használható legyen, de a haditechnika gyors fejlődése miatt a hatvanas évek végére elavulttá vált. 1962 és 2007 között a János Kórházhoz tartozott, eközben pedig a Polgári Védelem használta raktárnak. 2004 és 2006 között a Krétakör Társulata tartott itt előadásokat. Múzeumként részlegesen már 2007-től, majd a mai formájában 2008 márciusától látogatható.

szikla

Nemrég megjelent Tatai Gábor: A Sziklakórház rövid története 1935-2002 című könyve, amely rendkívül részletgazdagon tárgyalja a titkos hely történetét, amelynek falai között olyan események játszódtak le, amelyek minden írói fantáziát meghaladnak. A Sziklakórház legendába hajló, 2002-ig szigorúan titkos történetéről írott első hiteles mű gerincét orvosok, nővérek, betegek visszaemlékezései alkotják, műszaki rajzokkal, térképekkel és fotókkal illusztrálva. A második világháború idején kiskatonákat ápoló grófnők, a korábban nyilas főorvos embermentő munkája, az 1956-os forradalom alatt forradalmárokat és szovjet katonákat is gyógyító, később kényszerből ügynöki jelentéseket író másik főorvos sorsa a viharos magyar valóságról nyújt őszinte képet. A titkos hidegháborús fejlesztésekről mindent elmond, hogy az atomháborúra készülő óvóhely és kórház végleges átadására az 1962-es kubai rakétaválság előtti hónapokban került sor.

A Budai Vár mélyén fekvő titkos bunker és kórház története izgalmas, megrázó és szürreális, de a mű igazán azoknak az embereknek állít emléket, akik megőrizték emberségüket a legnagyobb megpróbáltatások közepette is. Igazi hungarikum.

„Mikor bombázták a Vár oldalát, akkor a Várfal alá aznap eltemetett német katonákat eltalálta a bomba, és akit aznap reggel temettek, estére kirepült.” Dr. Kovács István egykori igazgató-főorvos, 1944.

„A néptelen, de holttestekkel, döglött lovakkal, kiégett villamosokkal szegélyezett úton végtelenségnek tűnt, amíg feljutottam a Lovas útra. A Bécsi kapun át éppen egy nagyobb csoport német hadifoglyot kísértek lefelé. Eljutottam a Sziklakórházhoz. Dante járt az eszemben: úgy éreztem, átléptem a Pokol kapuján!” Dr. Bogárdi Mihály, egykori páciens, 1945.

„Emlékszem, hogy egy városi busszal hoztak sebesülteket. Tele volt a busz. Hoztak egy kisfiút, aki 12 éves volt és mindkét lábát elvitte a saját Molotov-koktélja. Egy tankot akart felrobbantani szegény. De volt ott tüdő-, váll- és gyomorlövéses. Máthé András főorvos egy fejlövéses agyából kioperált golyót viselt a nyakában.” Lazáryné dr. Zsindely Zsuzsanna nővér, 1956.

Bakk Ágnes

 

• Publikálva: 2012.04.25. 15:38 • Címke: történelem, épület