a rovat írásai

Aki rájött arra, hogy igazából minden anyag méreg

Négyszázhetvenöt éve, 1541. szeptember 24-én halt meg Paracelsus svájci orvos, filozófus, alkimista, az 1500-as évek egyik legnagyobb polihisztora.

Dunajeci tutajozás 100 éves képeslapon

Dunajeci tutajozásról őriz dokumentumot a MaNDA adatbázisa. Nehéz eldönteni, hogy udvarlója, Ferike, vagy barátnője, Terike küldött egy lapot Irénkének Magyarország legészakibb részéről. Koronahegyfürdőről keltezi a lapot, de ilyen nevű helyet már nem találunk. Červený Kláštor-kúpele, így hívják ma ezt a gyönyörű fekvésű települést.

170 éve került vízre a Kisfaludy

Százhetven éve, 1846. szeptember 21-én indult meg a balatoni gőzhajózás, amikor a balatonfüredi kikötőből kifutott első útjára a Kisfaludy lapátkerekes gőzhajó.

Carl Lutz budapesti fotói a Fortepanon

A héten újabb különkiadással jelentkezett a Fortepan. Több hónapos egyeztetés után a zürichi Archiv für Zeitgeschichte és Carl Lutz nevelt lánya, Agnes Hirschi jóvoltából felkerült a honlapra az embermentő diplomata 1942 és 1949 között Budapesten készült 230 fényképe.

225 éve született a legnagyobb magyar

Kétszázhuszonöt éve, 1791. szeptember 21-én született Bécsben Széchenyi István gróf, a legnagyobb magyar, a reformkor kiemelkedő egyénisége.

Optimizmus és életöröm két keréken

Hetven éve, 1946. szeptember 20-án gördült le a futószalagról a legendás olasz robogó, a Vespa első példánya. A Vespa az elmúlt évtizedekben túlélte a kétkerekű járműpiac összes divathóbortját, és rendre bebizonyította, hogy minden ráköltött pénzt megér.

​Jól forgatta a kést „Frozen Fritz”

25 éve találták meg Ötzit, a gleccserbe fagyott bronzkori embert. Már sokat tudunk róla, hála a tudósoknak, akik minden porcikáját átvizsgálták. Ha meg akarjuk nézni (nem éppen szép látvány), akkor Bolzanóig kell mennünk, ahol állandó hőmérsékleten (-6 fok) és 100 százalékos relatív páratartalom mellett alussza tovább évezredes álmát.

A nemzetőr és a géppisztolyos forradalmár

Izgalmas kiállítással köszönti a költözőfélben lévő Néprajzi Múzeum az ’56-os forradalom 60. évfordulóját. A szabadság kódjai című tárlat mindazon erényeket magában hordozza, amik egy 21. századi, közönségsikerre számító attrakcióhoz kellenek. Modern, világos üzenetet hordoz és szellős, nincs fölösleges tárgyakkal, információkkal telezsúfolva.

​Lángvágós megőrzés a szétszakított vasútvonalon

Az idő nagy úr, a várak, kastélyok, emlékművek mellett ipari műtárgyak, így a vasútvonalak is el-eltünedeznek sodrában. A Körmend és Németújvár közötti 22,8 kilométeres vaspályára még jól emlékeznek arrafelé az idős emberek, a MaNDA adatbázisának segítségével most mi is megpróbáljuk felidézni e hangulatos kis vicinálist.

​Volt egyszer egy magyar Császár

Két Császárt ismer a futballvilág, abból is az egyik magyar volt. Ha egy televíziós kvízben feltennék a kérdést, hogy kikről van szó, hát kevesen lennének, akik tudnák a jó választ. Talán némely idősebb versenyző, az ifjabb generációknak már csak a magyar foci mélyrepülése mellett a világsztárok iránti rajongás jutott. Pedig a 75 éve, 1941. szeptember 15-én született Albert Flórián is lehetett volna világsztár, vagy talán az is volt, de nem a mai értelemben.

Kemény István emlékkonferencia

Újragondolt szegénység címmel Kemény István szociológus emlékére szervez konferenciát a 20. század hangja Archívum és Kutatóműhely és a Blinken OSA Archívum.

Művelődés összes cikke »

A Sziklakórház története

szikla leadA Sziklakórház hiteles és teljes, 2002-ig szigorúan titkos története.

A Budai Vár aljában található Sziklakórház egy mintegy tíz kilométer hosszúságú barlang- és pincerendszer része. A második világháború előtt az ott lakók rendszeresen használták, majd a háború kitörése előtt a járatokat megerősítették, sok folyosót egybenyitottak – így vált a járatrendszer óvóhellyé. Később Dr. Szendy Károly polgármester elrendelte a sebészeti kórház kialakítását, amely 1944-ben meg is nyílt. Később folyamatos átépítésnek vetették alá, hogy vegyi- és atomtámadás esetén is használható legyen, de a haditechnika gyors fejlődése miatt a hatvanas évek végére elavulttá vált. 1962 és 2007 között a János Kórházhoz tartozott, eközben pedig a Polgári Védelem használta raktárnak. 2004 és 2006 között a Krétakör Társulata tartott itt előadásokat. Múzeumként részlegesen már 2007-től, majd a mai formájában 2008 márciusától látogatható.

szikla

Nemrég megjelent Tatai Gábor: A Sziklakórház rövid története 1935-2002 című könyve, amely rendkívül részletgazdagon tárgyalja a titkos hely történetét, amelynek falai között olyan események játszódtak le, amelyek minden írói fantáziát meghaladnak. A Sziklakórház legendába hajló, 2002-ig szigorúan titkos történetéről írott első hiteles mű gerincét orvosok, nővérek, betegek visszaemlékezései alkotják, műszaki rajzokkal, térképekkel és fotókkal illusztrálva. A második világháború idején kiskatonákat ápoló grófnők, a korábban nyilas főorvos embermentő munkája, az 1956-os forradalom alatt forradalmárokat és szovjet katonákat is gyógyító, később kényszerből ügynöki jelentéseket író másik főorvos sorsa a viharos magyar valóságról nyújt őszinte képet. A titkos hidegháborús fejlesztésekről mindent elmond, hogy az atomháborúra készülő óvóhely és kórház végleges átadására az 1962-es kubai rakétaválság előtti hónapokban került sor.

A Budai Vár mélyén fekvő titkos bunker és kórház története izgalmas, megrázó és szürreális, de a mű igazán azoknak az embereknek állít emléket, akik megőrizték emberségüket a legnagyobb megpróbáltatások közepette is. Igazi hungarikum.

„Mikor bombázták a Vár oldalát, akkor a Várfal alá aznap eltemetett német katonákat eltalálta a bomba, és akit aznap reggel temettek, estére kirepült.” Dr. Kovács István egykori igazgató-főorvos, 1944.

„A néptelen, de holttestekkel, döglött lovakkal, kiégett villamosokkal szegélyezett úton végtelenségnek tűnt, amíg feljutottam a Lovas útra. A Bécsi kapun át éppen egy nagyobb csoport német hadifoglyot kísértek lefelé. Eljutottam a Sziklakórházhoz. Dante járt az eszemben: úgy éreztem, átléptem a Pokol kapuján!” Dr. Bogárdi Mihály, egykori páciens, 1945.

„Emlékszem, hogy egy városi busszal hoztak sebesülteket. Tele volt a busz. Hoztak egy kisfiút, aki 12 éves volt és mindkét lábát elvitte a saját Molotov-koktélja. Egy tankot akart felrobbantani szegény. De volt ott tüdő-, váll- és gyomorlövéses. Máthé András főorvos egy fejlövéses agyából kioperált golyót viselt a nyakában.” Lazáryné dr. Zsindely Zsuzsanna nővér, 1956.

Bakk Ágnes

 

• Publikálva: 2012.04.25. 15:38 • Címke: történelem, épület