a rovat írásai

Vasárnap: Gyermeknap!

A gyermeknapot 1950 óta ünnepli a világ a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség 1949. novemberben elfogadott határozata alapján. Magyarországon hagyományosan május utolsó vasárnapján – idén 29-én – tartják.

Ma nyílik a Velencei Építészeti Biennálé magyar pavilonja

Jelentés a frontról (Reporting from the Front) címmel, hatvanhárom ország részvételével rendezik meg május 28. és november 27. között a 15. Velencei Építészeti Biennálét; a magyar pavilon a szakmai napon nyílik meg Fábián Gábor és Fajcsák Dénes aektivátorok – Helyi aktív építészet című kiállításával.

Öveges és Kovács, a jövőbelátó piaristák

A Piarista Rend Magyar Tartománya és a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság időszaki kiállítással tiszteleg a 120 éve született Öveges József és a 100 éve született Kovács Mihály piarista szerzetes-tanárok emléke előtt. A tárlaton ritkán látható dokumentumok és tárgyak idézik föl a két iskolateremtő tanáregyéniség pályáját.

Amikor meghalt Madagaszkár magyar királya

Benyovszky Móric, a kalandorokban gazdag 18. század egyik legmerészebb világutazója, a több nemzet hőseként számon tartott madagaszkári király kétszázharminc éve, 1786. május 23-án esett el a madagaszkári Angontsy melletti erődnél.

Kiállítás a legendás térről

A Kiscelli Múzeumban pénteken nyílik meg a #moszkvater – A Széll Kálmán tér története című nagyszabású kiállítás, amely a 18. század elejétől napjainkig mutatja be a terület változásait történeti, építészeti és szociológiai szempontok szerint egyaránt.

​Grófot akasztatott, néhány nap múlva tábornok lett

Jókor kell lenni jó helyen, szokták mondogatni, de mindez csak egyik, bár nem alábecsülendő feltétele az érvényesülésnek. Mert több kell ennél, mondjuk egy nagy visszhangot kiváltó tett. Az ifjú Görgey őrnagy nem vacillált sokat Lórévnél, jóváhagyta a hadbíró ítéletét, és hazaárulásért felakasztatta gróf Zichy Ödönt. Egy ősi arisztokrata család sarját, aki történetesen a forradalom ellenfele volt, és az új kormány ellen izgató röplapokat találtak nála.

120 éve koronázták meg az utolsó orosz cárt

A koronázás után rendezett nagyszabású moszkvai ünnepségek tragédiába torkolltak: a tolongásban 1400 embert tapostak halálra. Nem kevésbé volt tragikus az utolsó Romanov, II. Miklós cár uralkodásának vége: vele és családjával egy szovjet különítmény végzett 1918 júliusában.

Az Ószövetségtől a pünkösdi királyválasztásig

A húsvét utáni ötvenedik napon, az idén május 15-én ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét, az egyház születésnapját, pünkösd napját.

​A kegyelemből agyonlőtt tábornok semmivé lett kastélya

Elemérre utazunk most, az egykori Torontál vármegyébe, hogy meglátogassuk Kiss Ernőt, a honvéd altábornagyot, aki magára vezényelt tüzet Aradon azon a gyászos októberi napon. Kastélyát már csak néhány megsárgult fotográfián, köztük a MaNDA adatbázisában fellelhető, Révhelyi Elemér által készített képen láthatjuk. 1936-ban ugyanis elbontották, de a falu katolikus temploma, a tábornok végső nyughelye is veszélyben van, jelenleg raktárként hasznosítják.

A kísérlet, amely áttörést hozott az orvostudományban

Kétszázhúsz éve, 1796. május 14-én immunizált először Edward Jenner angol orvos himlő ellen egy nyolcéves kisfiút, megteremtve ezzel a fertőző betegségek elleni küzdelemben új utakat nyitó védőoltás módszerét.

Jövőbelátó piaristák

A Piarista Rend Magyar Tartománya és a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság időszaki kiállítással tiszteleg a 120 éve született Öveges József és a 100 éve született Kovács Mihály piarista szerzetes-tanárok emléke előtt.

Művelődés összes cikke »

A Sziklakórház története

szikla leadA Sziklakórház hiteles és teljes, 2002-ig szigorúan titkos története.

A Budai Vár aljában található Sziklakórház egy mintegy tíz kilométer hosszúságú barlang- és pincerendszer része. A második világháború előtt az ott lakók rendszeresen használták, majd a háború kitörése előtt a járatokat megerősítették, sok folyosót egybenyitottak – így vált a járatrendszer óvóhellyé. Később Dr. Szendy Károly polgármester elrendelte a sebészeti kórház kialakítását, amely 1944-ben meg is nyílt. Később folyamatos átépítésnek vetették alá, hogy vegyi- és atomtámadás esetén is használható legyen, de a haditechnika gyors fejlődése miatt a hatvanas évek végére elavulttá vált. 1962 és 2007 között a János Kórházhoz tartozott, eközben pedig a Polgári Védelem használta raktárnak. 2004 és 2006 között a Krétakör Társulata tartott itt előadásokat. Múzeumként részlegesen már 2007-től, majd a mai formájában 2008 márciusától látogatható.

szikla

Nemrég megjelent Tatai Gábor: A Sziklakórház rövid története 1935-2002 című könyve, amely rendkívül részletgazdagon tárgyalja a titkos hely történetét, amelynek falai között olyan események játszódtak le, amelyek minden írói fantáziát meghaladnak. A Sziklakórház legendába hajló, 2002-ig szigorúan titkos történetéről írott első hiteles mű gerincét orvosok, nővérek, betegek visszaemlékezései alkotják, műszaki rajzokkal, térképekkel és fotókkal illusztrálva. A második világháború idején kiskatonákat ápoló grófnők, a korábban nyilas főorvos embermentő munkája, az 1956-os forradalom alatt forradalmárokat és szovjet katonákat is gyógyító, később kényszerből ügynöki jelentéseket író másik főorvos sorsa a viharos magyar valóságról nyújt őszinte képet. A titkos hidegháborús fejlesztésekről mindent elmond, hogy az atomháborúra készülő óvóhely és kórház végleges átadására az 1962-es kubai rakétaválság előtti hónapokban került sor.

A Budai Vár mélyén fekvő titkos bunker és kórház története izgalmas, megrázó és szürreális, de a mű igazán azoknak az embereknek állít emléket, akik megőrizték emberségüket a legnagyobb megpróbáltatások közepette is. Igazi hungarikum.

„Mikor bombázták a Vár oldalát, akkor a Várfal alá aznap eltemetett német katonákat eltalálta a bomba, és akit aznap reggel temettek, estére kirepült.” Dr. Kovács István egykori igazgató-főorvos, 1944.

„A néptelen, de holttestekkel, döglött lovakkal, kiégett villamosokkal szegélyezett úton végtelenségnek tűnt, amíg feljutottam a Lovas útra. A Bécsi kapun át éppen egy nagyobb csoport német hadifoglyot kísértek lefelé. Eljutottam a Sziklakórházhoz. Dante járt az eszemben: úgy éreztem, átléptem a Pokol kapuján!” Dr. Bogárdi Mihály, egykori páciens, 1945.

„Emlékszem, hogy egy városi busszal hoztak sebesülteket. Tele volt a busz. Hoztak egy kisfiút, aki 12 éves volt és mindkét lábát elvitte a saját Molotov-koktélja. Egy tankot akart felrobbantani szegény. De volt ott tüdő-, váll- és gyomorlövéses. Máthé András főorvos egy fejlövéses agyából kioperált golyót viselt a nyakában.” Lazáryné dr. Zsindely Zsuzsanna nővér, 1956.

Bakk Ágnes

 

• Publikálva: 2012.04.25. 15:38 • Címke: történelem, épület