a rovat írásai

560 éve szól délben a harang

560 éve, 1456. július 22-én a Nándorfehérvárt, a mai Belgrádot védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed török szultán hadaira. A győzelem 555. évfordulója alkalmából, 2011. július 4-én az Országgyűlés július 22-ét a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította. A nándorfehérvári csata 560. évfordulója alkalmából Belgrádban magyar-szerb közös megemlékezést tartanak.

Ahol a fehér ló mindig szembe fordul veled

Utazzunk most a csarodai csoda után az ország átellenes végébe, Szentgotthárdra, ahol a hajdan oly gazdag cisztercita rend nagy kolostora áll még impozánsabb barokk templomával. Melynek egyik mennyezetfreskója mi mást is ábrázolna, mint a szentgotthárdi csatát. Dorfmeister István híres képén pedig van egy fehér ló, ami állítólag mindig szembe néz a látogatóval, így tartja a helyi hagyomány. Az úthoz a már sokszor használt Révhelyi Elemér által készített képeket ajánljuk.

Nyolcvan éve kezdődött a második világháború főpróbája

Nyolcvan éve, 1936. július 17-én lázadás tört ki a Spanyol-Marokkóban állomásozó csapatok között a köztársasági kormány ellen, ami másnap a spanyolországi helyőrségekre is áterjedt. Ezzel megkezdődött a modern kor legvéresebb, három évig tartó és félmillió áldozatot követelő polgárháborúja, sokak szerint a második világháború főpróbája.

A befolyásos pápa

Nyolcszáz éve, 1216. július 16-án halt meg III. Ince pápa, aki aktív politikai szerepvállalásával megerősítette a pápai állam hatalmát.

A baltával agyonvert márciusi ifjú

190 éve született Vasvári Pál, a márciusi ifjak talán legismertebbike, a cikkíró és történész, Teleki Blanka leánynevelőjének körülrajongott tanára. Akit 23 évesen, honvéd őrnagyként Avram Iancu felkelői vertek agyon baltával a Gyalui-havasokban, a Funtinell tisztáson.

És elindult az első vasparipa Pest és Vác között

Százhetven éve, 1846. július 15-én nyílt meg Pest és Vác között az első magyar vasútvonal.

Titkosügynök lett az első magyar gépeltérítőkből

Hatvan éve, 1956. július 13-án sikerült először Magyarországról személyszállító repülőgépet eltérítve civileknek külföldre jutniuk.

​A titokzatos ember, aki fel tudta kapcsolni a földbe dugott villanykörtéket

Volt egy feltaláló, akinek állítólag elég volt rúdra kötött villanykörtéket ledugni a földbe, hogy fénybe borítson egy kertet. A jelenetet filmekből is ismerhetjük, a 120 éve született Nikola Tesla pedig valóban kísérletezett a föld vezetőként való használatával, és megtörtént, hogy 40 kilométeres távolságból vezeték nélkül fel tudott kapcsolni 200 elektromos izzót.

​Csaroda széltépázta temploma

Révhelyi Elemér képeinek segítségével most a Tiszahátra, a beregi Csarodára utazunk, ahol egykor megyegyűléseket is tartottak, de rég eltűntek már a vármegyei nobilitások, a csarodai kis templom viszont sikerrel dacol az idővel. Áll karcsún és rendületlenül mindenféle szelekben, s talán még az sem érdekli, hogy épp milyen rítus szerint zajlik benne az áldozat.

75 éve van érvényben a „jobbra tarts” szabály az utakon

Hetvenöt éve, 1941. július 6-án lépett életbe Magyarországon a jobb oldali közlekedésről szóló rendelet, a fővárosban és környékén azonban csak november 9-én vezették be az új közlekedési rendet.

Puli Space a metrón

A Metró Galéria galéria plakátjain keddtől egy hónapon át tekinthető meg a Puli Space magyar űrprojekt, amelynek történetét és céljait egy hónapon át láthatja a közönség a metró M2, M3 és M4 szerelvényeiben.

Művelődés összes cikke »

A Sziklakórház története

szikla leadA Sziklakórház hiteles és teljes, 2002-ig szigorúan titkos története.

A Budai Vár aljában található Sziklakórház egy mintegy tíz kilométer hosszúságú barlang- és pincerendszer része. A második világháború előtt az ott lakók rendszeresen használták, majd a háború kitörése előtt a járatokat megerősítették, sok folyosót egybenyitottak – így vált a járatrendszer óvóhellyé. Később Dr. Szendy Károly polgármester elrendelte a sebészeti kórház kialakítását, amely 1944-ben meg is nyílt. Később folyamatos átépítésnek vetették alá, hogy vegyi- és atomtámadás esetén is használható legyen, de a haditechnika gyors fejlődése miatt a hatvanas évek végére elavulttá vált. 1962 és 2007 között a János Kórházhoz tartozott, eközben pedig a Polgári Védelem használta raktárnak. 2004 és 2006 között a Krétakör Társulata tartott itt előadásokat. Múzeumként részlegesen már 2007-től, majd a mai formájában 2008 márciusától látogatható.

szikla

Nemrég megjelent Tatai Gábor: A Sziklakórház rövid története 1935-2002 című könyve, amely rendkívül részletgazdagon tárgyalja a titkos hely történetét, amelynek falai között olyan események játszódtak le, amelyek minden írói fantáziát meghaladnak. A Sziklakórház legendába hajló, 2002-ig szigorúan titkos történetéről írott első hiteles mű gerincét orvosok, nővérek, betegek visszaemlékezései alkotják, műszaki rajzokkal, térképekkel és fotókkal illusztrálva. A második világháború idején kiskatonákat ápoló grófnők, a korábban nyilas főorvos embermentő munkája, az 1956-os forradalom alatt forradalmárokat és szovjet katonákat is gyógyító, később kényszerből ügynöki jelentéseket író másik főorvos sorsa a viharos magyar valóságról nyújt őszinte képet. A titkos hidegháborús fejlesztésekről mindent elmond, hogy az atomháborúra készülő óvóhely és kórház végleges átadására az 1962-es kubai rakétaválság előtti hónapokban került sor.

A Budai Vár mélyén fekvő titkos bunker és kórház története izgalmas, megrázó és szürreális, de a mű igazán azoknak az embereknek állít emléket, akik megőrizték emberségüket a legnagyobb megpróbáltatások közepette is. Igazi hungarikum.

„Mikor bombázták a Vár oldalát, akkor a Várfal alá aznap eltemetett német katonákat eltalálta a bomba, és akit aznap reggel temettek, estére kirepült.” Dr. Kovács István egykori igazgató-főorvos, 1944.

„A néptelen, de holttestekkel, döglött lovakkal, kiégett villamosokkal szegélyezett úton végtelenségnek tűnt, amíg feljutottam a Lovas útra. A Bécsi kapun át éppen egy nagyobb csoport német hadifoglyot kísértek lefelé. Eljutottam a Sziklakórházhoz. Dante járt az eszemben: úgy éreztem, átléptem a Pokol kapuján!” Dr. Bogárdi Mihály, egykori páciens, 1945.

„Emlékszem, hogy egy városi busszal hoztak sebesülteket. Tele volt a busz. Hoztak egy kisfiút, aki 12 éves volt és mindkét lábát elvitte a saját Molotov-koktélja. Egy tankot akart felrobbantani szegény. De volt ott tüdő-, váll- és gyomorlövéses. Máthé András főorvos egy fejlövéses agyából kioperált golyót viselt a nyakában.” Lazáryné dr. Zsindely Zsuzsanna nővér, 1956.

Bakk Ágnes

 

• Publikálva: 2012.04.25. 15:38 • Címke: történelem, épület