a rovat írásai

​Aki először érte el az Északi-sarkot. Vagy mégsem?

Százhatvan éve, 1856. május 6-án született Robert Peary amerikai sarkkutató, aki elsőként érte el az Északi-sarkot. Ezért a dicsőségért azonban még életében ádáz harc indult.

Bukott diákból a hippik apostola

Több mint 30 elméleti munka és irodalmi mű, több mint 18 nyelvre lefordítva, több mint 1200 tudományos publikáció. A talán legnépszerűbb román tudós címét is kiérdemelheti Mircea Eliade, akinek a nevét időnként még utcai stencileken is olvashatjuk.

​Ahol a félkarú ember kaszálta a füvet II.

Zabolán járva a MaNDA adatbázisának segítségével nézzük be Háromszék legnagyobb, reformátusok által használt erődtemplomába, hogy láthassuk annak gyönyörű, 18. századi festett kazettás mennyezetét.

12. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztivál

A Magyar Képregény Szövetség 12. alkalommal rendezi meg az ország legnagyobb képregényes rendezvényét. Kész paradicsom a képregényolvasók és gyűjtők, az érdeklődők és fanatikusok számára is május 8-án, vasárnap 10 órától a Dürer-kertben.

30 ezer kilométer és 26 ezer fotó Szudánban

Képek és szóbeli hagyományok segítségével ad bepillantást Nagy Enikő erdélyi származású, kilenc éve Szudánban élő szociálpedagógus, szerző a szudáni emberek gondolkodásába, érzéseibe és szokásaiba azon a vándorkiállításon, amely Homok a szememben – Szudáni pillanatok címmel szerdán nyílik az Országos Idegennyelvű Könyvtárban (OIK) Budapesten.

Aki megszelidítette a dühöngő bikát

Ferruccio Lamborghini, a híresen szép és gyors olasz sportkocsik gyártója száz éve, 1916. április 28-án született.

Titáátitáátáá, avagy ​festőművészből a távközlés úttörője

Az idők hajnalán jó torkú embereket állítottak sorba, ők kiabálták át egymásnak a híreket, most meg szinte mindenkinek okostelefonja van. A hír- és távközlés e két végpontja között van egy nagyon fontos mozzanat: a 225 éve született Samuel Morse készülékét ott látjuk kattogni minden valamirevaló westernben, így a Volt egyszer egy vadnyugat elején is.

​Ahol a félkarú ember kaszálta a füvet I.

Igen, jól gondolja a kedves olvasó, egy kézzel nem lehet kaszálni, de a zabolai Mikes-kastély parkjában egy székely ember megoldotta ezt a problémát is. Utazzunk hát el most az egyik legkeletebbre fekvő, még mindig többségében magyarok lakta településre.

Luther Márton magánvégrendeletét állítja ki a Levéltár

Luther Márton vagyonára, családjára vonatkozó „magánvégrendeletét” és Julius Ludwig Grimm felfújható földgömbjét állítja ki a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára.

Aki nem cserél elveket

Április 25-én nyolcvanöt éves Ferge Zsuzsa Széchenyi-díjas szociológus, akadémikus, akit sokan Magyarország szegénységkutatójának tartanak, bár ő ezt elhárítja. A szegénység mellett fő kutatási területe a társadalmi struktúra, a társadalmi egyenlőtlenségek és integrációs zavarok vizsgálata.

„Hosszútávon mindnyájan halottak vagyunk”

Hetven éve, 1946. április 21-én hunyt el John Maynard Keynes angol matematikus és közgazdász, a modern makroökonómia megteremtője, a múlt század egyik legnagyobb hatású elméleti közgazdásza.

Művelődés összes cikke »

A Sziklakórház története

szikla leadA Sziklakórház hiteles és teljes, 2002-ig szigorúan titkos története.

A Budai Vár aljában található Sziklakórház egy mintegy tíz kilométer hosszúságú barlang- és pincerendszer része. A második világháború előtt az ott lakók rendszeresen használták, majd a háború kitörése előtt a járatokat megerősítették, sok folyosót egybenyitottak – így vált a járatrendszer óvóhellyé. Később Dr. Szendy Károly polgármester elrendelte a sebészeti kórház kialakítását, amely 1944-ben meg is nyílt. Később folyamatos átépítésnek vetették alá, hogy vegyi- és atomtámadás esetén is használható legyen, de a haditechnika gyors fejlődése miatt a hatvanas évek végére elavulttá vált. 1962 és 2007 között a János Kórházhoz tartozott, eközben pedig a Polgári Védelem használta raktárnak. 2004 és 2006 között a Krétakör Társulata tartott itt előadásokat. Múzeumként részlegesen már 2007-től, majd a mai formájában 2008 márciusától látogatható.

szikla

Nemrég megjelent Tatai Gábor: A Sziklakórház rövid története 1935-2002 című könyve, amely rendkívül részletgazdagon tárgyalja a titkos hely történetét, amelynek falai között olyan események játszódtak le, amelyek minden írói fantáziát meghaladnak. A Sziklakórház legendába hajló, 2002-ig szigorúan titkos történetéről írott első hiteles mű gerincét orvosok, nővérek, betegek visszaemlékezései alkotják, műszaki rajzokkal, térképekkel és fotókkal illusztrálva. A második világháború idején kiskatonákat ápoló grófnők, a korábban nyilas főorvos embermentő munkája, az 1956-os forradalom alatt forradalmárokat és szovjet katonákat is gyógyító, később kényszerből ügynöki jelentéseket író másik főorvos sorsa a viharos magyar valóságról nyújt őszinte képet. A titkos hidegháborús fejlesztésekről mindent elmond, hogy az atomháborúra készülő óvóhely és kórház végleges átadására az 1962-es kubai rakétaválság előtti hónapokban került sor.

A Budai Vár mélyén fekvő titkos bunker és kórház története izgalmas, megrázó és szürreális, de a mű igazán azoknak az embereknek állít emléket, akik megőrizték emberségüket a legnagyobb megpróbáltatások közepette is. Igazi hungarikum.

„Mikor bombázták a Vár oldalát, akkor a Várfal alá aznap eltemetett német katonákat eltalálta a bomba, és akit aznap reggel temettek, estére kirepült.” Dr. Kovács István egykori igazgató-főorvos, 1944.

„A néptelen, de holttestekkel, döglött lovakkal, kiégett villamosokkal szegélyezett úton végtelenségnek tűnt, amíg feljutottam a Lovas útra. A Bécsi kapun át éppen egy nagyobb csoport német hadifoglyot kísértek lefelé. Eljutottam a Sziklakórházhoz. Dante járt az eszemben: úgy éreztem, átléptem a Pokol kapuján!” Dr. Bogárdi Mihály, egykori páciens, 1945.

„Emlékszem, hogy egy városi busszal hoztak sebesülteket. Tele volt a busz. Hoztak egy kisfiút, aki 12 éves volt és mindkét lábát elvitte a saját Molotov-koktélja. Egy tankot akart felrobbantani szegény. De volt ott tüdő-, váll- és gyomorlövéses. Máthé András főorvos egy fejlövéses agyából kioperált golyót viselt a nyakában.” Lazáryné dr. Zsindely Zsuzsanna nővér, 1956.

Bakk Ágnes

 

• Publikálva: 2012.04.25. 15:38 • Címke: történelem, épület