a rovat írásai

A Tolnay100 záróeseménye Müller Péterrel

December 18-án zárul a programsorozat.

Zsidó írókra és megsemmisített műveikre emlékező kiállítás nyílik

Iratokon, fotókon, könyveken, korabeli dokumentumokon és cikkeken keresztül állít emléket híres magyar és külföldi zsidó szerzőknek, valamint megsemmisített műveiknek az a kiállítás, amely a Könyvek holokausztja címmel csütörtökön nyílik a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában.

Magyar zsidó tudósoknak állít emléket a Közlekedési Múzeum kiállítása

A magyar tudományos és gazdasági életben komoly sikereket elért zsidó származású tudósoknak, feltalálóknak állít emléket a budapesti Közlekedési Múzeum szerdától látható Sorsok és találmányok című kiállítása.

​Drótostótok, tekenyősök és slajferesek

Szép feladat a felejtésnek gátat vetni, a múló idő által átlépett dolgokról megemlékezni. Ha tíz embert megkérdeznénk arról, hogy pontosan mit is csináltak drótostótok, talán ha egy-kettő lenne, aki a valósághoz közelítő választ adna. Ugyanígy persze rákérdezhetnénk az üstfoltozókra, a „tekenyősökre”, vagy a rézművesekre is. 

​Egy fess huszártiszt az Admiralitásban

140 évvel ezelőtt született Sir Winston Leonard Spencer Churchill, az oxfordshire-i Blenheim kastélyban, híres arisztokrata család sarjaként.

​Fiaként kezelte, aztán lelövette

A Gazda már egy ideje nem nézte jó szemmel a fiatal párttitkár népszerűségének növekedést. Amikor pedig az 1934-es pártkongresszuson legalább akkora tapsot kapott, mint ő, valószínűleg el is döntötte, hogy Kirovnak meg kell halnia. 80 évvel ezelőtt lőtték le Szergej Mironovics Kirovot, aki talán képes lett volna legyőzni Sztálint. Ezért is kellett meghalnia.

A ló nélküli kocsi német feltalálója

170 éve született Karl Benz német mérnök, az automobil feltalálója, a Mercedes-Benz-gyár egyik alapítója.

Márai asztalánál – Levéltári éjszaka a Bécsi kapu téren

Márai a Levéltári Éjszaka terítékén.

​A pécsi magasház kálváriája

A 25 emeletes pécsi  magasház bontásával kapcsolatos döntés és terv már tavaly megszületett, azonban a pécsi közgyűlés két versenyben lévő kivitelező cég között újra kiírta a közbeszerzési pályázatot.

Zrínyi Miklós, a költő és hazafi

350 éve, 1664. november 18-án hunyt el gróf Zrínyi Miklós (horvátul: Nikola Zrinski) költő és hadvezér, horvát-dalmát-szlavón bán, Zala és Somogy vármegyék örökös főispánja.

Világháborús centenárium – Az OSZK archív fotóiból nyílik kiállítás

Képsorsok címmel nyílik kiállítás november 19-én az Országos Széchényi Könyvtárban az intézmény első világháborús, tematikus, archív gyűjteményéből, kiemelten Müllner János fotóiból.

Művelődéstörténet összes cikke »

A Sziklakórház története

szikla leadA Sziklakórház hiteles és teljes, 2002-ig szigorúan titkos története.

A Budai Vár aljában található Sziklakórház egy mintegy tíz kilométer hosszúságú barlang- és pincerendszer része. A második világháború előtt az ott lakók rendszeresen használták, majd a háború kitörése előtt a járatokat megerősítették, sok folyosót egybenyitottak – így vált a járatrendszer óvóhellyé. Később Dr. Szendy Károly polgármester elrendelte a sebészeti kórház kialakítását, amely 1944-ben meg is nyílt. Később folyamatos átépítésnek vetették alá, hogy vegyi- és atomtámadás esetén is használható legyen, de a haditechnika gyors fejlődése miatt a hatvanas évek végére elavulttá vált. 1962 és 2007 között a János Kórházhoz tartozott, eközben pedig a Polgári Védelem használta raktárnak. 2004 és 2006 között a Krétakör Társulata tartott itt előadásokat. Múzeumként részlegesen már 2007-től, majd a mai formájában 2008 márciusától látogatható.

szikla

Nemrég megjelent Tatai Gábor: A Sziklakórház rövid története 1935-2002 című könyve, amely rendkívül részletgazdagon tárgyalja a titkos hely történetét, amelynek falai között olyan események játszódtak le, amelyek minden írói fantáziát meghaladnak. A Sziklakórház legendába hajló, 2002-ig szigorúan titkos történetéről írott első hiteles mű gerincét orvosok, nővérek, betegek visszaemlékezései alkotják, műszaki rajzokkal, térképekkel és fotókkal illusztrálva. A második világháború idején kiskatonákat ápoló grófnők, a korábban nyilas főorvos embermentő munkája, az 1956-os forradalom alatt forradalmárokat és szovjet katonákat is gyógyító, később kényszerből ügynöki jelentéseket író másik főorvos sorsa a viharos magyar valóságról nyújt őszinte képet. A titkos hidegháborús fejlesztésekről mindent elmond, hogy az atomháborúra készülő óvóhely és kórház végleges átadására az 1962-es kubai rakétaválság előtti hónapokban került sor.

A Budai Vár mélyén fekvő titkos bunker és kórház története izgalmas, megrázó és szürreális, de a mű igazán azoknak az embereknek állít emléket, akik megőrizték emberségüket a legnagyobb megpróbáltatások közepette is. Igazi hungarikum.

„Mikor bombázták a Vár oldalát, akkor a Várfal alá aznap eltemetett német katonákat eltalálta a bomba, és akit aznap reggel temettek, estére kirepült.” Dr. Kovács István egykori igazgató-főorvos, 1944.

„A néptelen, de holttestekkel, döglött lovakkal, kiégett villamosokkal szegélyezett úton végtelenségnek tűnt, amíg feljutottam a Lovas útra. A Bécsi kapun át éppen egy nagyobb csoport német hadifoglyot kísértek lefelé. Eljutottam a Sziklakórházhoz. Dante járt az eszemben: úgy éreztem, átléptem a Pokol kapuján!” Dr. Bogárdi Mihály, egykori páciens, 1945.

„Emlékszem, hogy egy városi busszal hoztak sebesülteket. Tele volt a busz. Hoztak egy kisfiút, aki 12 éves volt és mindkét lábát elvitte a saját Molotov-koktélja. Egy tankot akart felrobbantani szegény. De volt ott tüdő-, váll- és gyomorlövéses. Máthé András főorvos egy fejlövéses agyából kioperált golyót viselt a nyakában.” Lazáryné dr. Zsindely Zsuzsanna nővér, 1956.

Bakk Ágnes

 

• Publikálva: 2012.04.25. 15:38 • Címke: történelem, épület