a rovat írásai

​Megszentelt ágakkal az ördög ártalmai ellen

Virágvasárnap a húsvétot megelőző nagyhét kezdete, ezen a kora tavaszi napon Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékezik a keresztény világ.

Ellenpedagógia a tóparton

A Leveleki Eszter pedagógus nevéhez fűződő bánki magánnyaraltatást mutatja be a budapesti Néprajzi Múzeumban Ellenpedagógia a tóparton címmel pénteken nyíló kiállítás.

Már a centit vágod

2015. március 29-én zár a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum Vágod? Az olló és a design című időszaki kiállítása.

​Maga az élet…

Ha valaki megkérdezi, melyik a legfontosabb anyag számunkra, többségünk azonnal rávágja, hogy a víz, amely nemcsak testünk túlnyomó részét alkotja, hanem egyben az életben maradásunknak is elengedhetetlen feltétele.

Még ha részleges is, de fontos

Ma is nagy izgalommal mentünk ki megfigyelni, hogy sötétebb lesz-e a napfogyatkozás idején, és aki tehette, bele is nézett a Napba. Remélhetőleg szűrő vagy fényvédő szemüveg segítségével.

​Ahová becsapódott, ott kő kövön nem maradt

Kuriózumértékű első világháborús felvételeket őriz a MaNDA a legendás 30 és feles mozsarakról és az általuk produkált pusztításról. A pilseni gyár félelmetes betontörő fegyvereit ezúttal saját területen, az oroszok által 1915 márciusában elfoglalt Przemysl visszavételénél vetették be.

​Nyílt napot tart szombaton a Francia Intézet

Francia nyelvórák felnőtteknek és gyerekeknek, műhelyfoglalkozások, társasjátékok, filmvetítés, digitális könyvtárbemutató, tájékoztató a franciaországi ösztöndíj-lehetőségekről, nyereményjáték és sok egyéb program várja a Budapesti Francia Intézet nyílt napjának látogatóit szombaton.

„Egy levéltárost is érnek meglepetések”

Beszélgetés Molnár Lászlóval, a Semmelweis Egyetem Levéltárának vezetőjével, aki a levéltár 1993-as alakulása óta követi figyelemmel az ott őrzött és az azóta odakerült iratokat.

​66 év után újra él az ezeréves alkotmányosság múzeuma

1922-ben éppen nagy bajban volt az ország, mégis megszavaztak 100 ezer koronát a házelnök, Scitovszky Béla javaslatára, hogy múzeumot hozzanak létre a magyar „parlamentárizmus és ezeréves alkotmányosság” történetének megőrzésére. A múzeum hivatalosan 1929-ben nyílt meg és rövidesen az egyik leglátogatottabb hely lett. 300 millióból most helyreállították a Parlamenti Múzeumot, leginkább az ifjúságnak szánva.

Százéves az autóbusz közlekedés Budapesten

Március elején egy jubileumra figyelhettek fel a technikatörténet kedvelői és a pesti lokálpatrióták: számos cikket és blogbejegyzést olvashattunk arról, hogy százéves az autóbusz közlekedés Budapesten.

A Déli pályaudvar nem is délen van

A Déli pályaudvart leginkább a Balatonra igyekvők használták nyáron. Nem volt ritka, hogy félig bikinis lányok és napszemüveges, papucsos fiúk vártak itt a csatlakozásra, izgatottan, hogy odaérjenek, vagy csüggedten, mert egy hét üdülés fárasztó is tud lenni.

Művelődéstörténet összes cikke »

A Sziklakórház története

szikla leadA Sziklakórház hiteles és teljes, 2002-ig szigorúan titkos története.

A Budai Vár aljában található Sziklakórház egy mintegy tíz kilométer hosszúságú barlang- és pincerendszer része. A második világháború előtt az ott lakók rendszeresen használták, majd a háború kitörése előtt a járatokat megerősítették, sok folyosót egybenyitottak – így vált a járatrendszer óvóhellyé. Később Dr. Szendy Károly polgármester elrendelte a sebészeti kórház kialakítását, amely 1944-ben meg is nyílt. Később folyamatos átépítésnek vetették alá, hogy vegyi- és atomtámadás esetén is használható legyen, de a haditechnika gyors fejlődése miatt a hatvanas évek végére elavulttá vált. 1962 és 2007 között a János Kórházhoz tartozott, eközben pedig a Polgári Védelem használta raktárnak. 2004 és 2006 között a Krétakör Társulata tartott itt előadásokat. Múzeumként részlegesen már 2007-től, majd a mai formájában 2008 márciusától látogatható.

szikla

Nemrég megjelent Tatai Gábor: A Sziklakórház rövid története 1935-2002 című könyve, amely rendkívül részletgazdagon tárgyalja a titkos hely történetét, amelynek falai között olyan események játszódtak le, amelyek minden írói fantáziát meghaladnak. A Sziklakórház legendába hajló, 2002-ig szigorúan titkos történetéről írott első hiteles mű gerincét orvosok, nővérek, betegek visszaemlékezései alkotják, műszaki rajzokkal, térképekkel és fotókkal illusztrálva. A második világháború idején kiskatonákat ápoló grófnők, a korábban nyilas főorvos embermentő munkája, az 1956-os forradalom alatt forradalmárokat és szovjet katonákat is gyógyító, később kényszerből ügynöki jelentéseket író másik főorvos sorsa a viharos magyar valóságról nyújt őszinte képet. A titkos hidegháborús fejlesztésekről mindent elmond, hogy az atomháborúra készülő óvóhely és kórház végleges átadására az 1962-es kubai rakétaválság előtti hónapokban került sor.

A Budai Vár mélyén fekvő titkos bunker és kórház története izgalmas, megrázó és szürreális, de a mű igazán azoknak az embereknek állít emléket, akik megőrizték emberségüket a legnagyobb megpróbáltatások közepette is. Igazi hungarikum.

„Mikor bombázták a Vár oldalát, akkor a Várfal alá aznap eltemetett német katonákat eltalálta a bomba, és akit aznap reggel temettek, estére kirepült.” Dr. Kovács István egykori igazgató-főorvos, 1944.

„A néptelen, de holttestekkel, döglött lovakkal, kiégett villamosokkal szegélyezett úton végtelenségnek tűnt, amíg feljutottam a Lovas útra. A Bécsi kapun át éppen egy nagyobb csoport német hadifoglyot kísértek lefelé. Eljutottam a Sziklakórházhoz. Dante járt az eszemben: úgy éreztem, átléptem a Pokol kapuján!” Dr. Bogárdi Mihály, egykori páciens, 1945.

„Emlékszem, hogy egy városi busszal hoztak sebesülteket. Tele volt a busz. Hoztak egy kisfiút, aki 12 éves volt és mindkét lábát elvitte a saját Molotov-koktélja. Egy tankot akart felrobbantani szegény. De volt ott tüdő-, váll- és gyomorlövéses. Máthé András főorvos egy fejlövéses agyából kioperált golyót viselt a nyakában.” Lazáryné dr. Zsindely Zsuzsanna nővér, 1956.

Bakk Ágnes

 

• Publikálva: 2012.04.25. 15:38 • Címke: történelem, épület