a rovat írásai

72 évig ő volt az állam

300 éve, 1715. szeptember 1-jén halt meg XIV. Lajos francia király, a korabeli Európa leghatalmasabb uralkodója, akit már kortársai is Napkirályként emlegettek. 72 évig uralkodott.

Kultúrkincs és dollármilliók a víz alatt

1985. augusztus 31-én találták meg az 1912-ben elsüllyedt legendás óriásgőzös, a Titanic roncsait az Atlanti-óceán fenekén. A felfedezés után több tudományos és turisztikai expedíció járt a helyszínen, megindult a kincsvadászat és a jogi csatározás a roncsok tulajdonjogáért.

75 éve hirdették ki a második bécsi döntést

Hetvenöt éve, 1940. augusztus 30-án hirdette ki a bécsi Belvedere palotában Joachim von Ribbentrop német és Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter a második bécsi döntést, amelynek értelmében Magyarország visszakapta az 1920-as trianoni békében Romániához került Erdély északi részét.

„Leírhatatlanul jó érzés, amikor az ember egy motorral hajtott járművet használ”

Sokan osztják Gottlieb Daimler nézeteit, amelyeknek akkor adott hangot, amikor 130 éve, 1885. augusztus 29-én szabadalmaztatta a világ első benzinmotoros kerékpárját, a Reitwagent. Innen pedig egyenes út vezet a mai motorcsodákig – bár a rokonság első látásra nem annyira szembetűnő.

Vasárnap vásárnap

Vasárnapi programajánlatunk a Piacok Napja az Erzsébet téren, ahol lelkiismeretfurdalás nélkül költhetjük a pénzünket, hiszen az esemény társadalmi és jótékony célokat is szolgál.

Az atombombától az MRI-ig

Száz éve született Norman Foster Ramsey Nobel-díjas amerikai fizikus. A háború alatt Los Alamosban ő vezette a nukleáris fegyver megépítését, később az ő kutatásai tették lehetővé az atomóra és az MRI készülék kifejlesztését is.

„A ház egy gép, amelyben élünk”

Ötven éve, 1965. augusztus 27-én halt meg Le Corbusier, az építész szakma egyik legtöbbet vitatott és leghevesebben védelmezett képviselője.

A rekordok rekorder könyve

Hatvan éve adták ki először a Guinness Rekordok Könyvét. A saját jogán is rekorder kiadvány a lopási statisztikát illetően is éllovas: az amerikai közkönyvtárakból leggyakrabban elemelt könyvek egyike. De mi köze van az ír sörhöz?

​Bolygó, isteni hírnök és autókereskedelmi monopólium

Egyre kevesebben tudják, hogy Merkur a szocialista Magyarországon nem csak a Naphoz legközelebbi bolygó, vagy a római isten volt, hanem az autókereskedelmet monopolizáló, előjegyzési rendszert működtető céget is így hívták egykoron.

Almásy, a Homok Atyja

Azt mondják, a régiekben volt még spiritusz, és erre a megállapításra juthatunk Almásy László kapcsán is: mi itt rettenetesen szenvedünk a 35-38 fokos kánikulában, miközben ő 1941-ben 5600 kilométert tett meg az 50 fokos sivatagban sziklákat kerülgetve, hegyeken át – és nem volt az autókban légkondi.

Egy komplett vár eredeti tulajdonossal

Bizony, ez a csoda is majdnem Magyarországon van, de 1920-ig természetesen ott volt, aztán kitudja miért, de a velünk együtt vesztes Ausztriának adták Párizsban a győztesek. A Soprontól 36 kilométerre lévő impozáns várat Klösz György fotográfiáin is megcsodálhatjuk a Fortepan honlapján.

Művelődéstörténet összes cikke »

A Sziklakórház története

szikla leadA Sziklakórház hiteles és teljes, 2002-ig szigorúan titkos története.

A Budai Vár aljában található Sziklakórház egy mintegy tíz kilométer hosszúságú barlang- és pincerendszer része. A második világháború előtt az ott lakók rendszeresen használták, majd a háború kitörése előtt a járatokat megerősítették, sok folyosót egybenyitottak – így vált a járatrendszer óvóhellyé. Később Dr. Szendy Károly polgármester elrendelte a sebészeti kórház kialakítását, amely 1944-ben meg is nyílt. Később folyamatos átépítésnek vetették alá, hogy vegyi- és atomtámadás esetén is használható legyen, de a haditechnika gyors fejlődése miatt a hatvanas évek végére elavulttá vált. 1962 és 2007 között a János Kórházhoz tartozott, eközben pedig a Polgári Védelem használta raktárnak. 2004 és 2006 között a Krétakör Társulata tartott itt előadásokat. Múzeumként részlegesen már 2007-től, majd a mai formájában 2008 márciusától látogatható.

szikla

Nemrég megjelent Tatai Gábor: A Sziklakórház rövid története 1935-2002 című könyve, amely rendkívül részletgazdagon tárgyalja a titkos hely történetét, amelynek falai között olyan események játszódtak le, amelyek minden írói fantáziát meghaladnak. A Sziklakórház legendába hajló, 2002-ig szigorúan titkos történetéről írott első hiteles mű gerincét orvosok, nővérek, betegek visszaemlékezései alkotják, műszaki rajzokkal, térképekkel és fotókkal illusztrálva. A második világháború idején kiskatonákat ápoló grófnők, a korábban nyilas főorvos embermentő munkája, az 1956-os forradalom alatt forradalmárokat és szovjet katonákat is gyógyító, később kényszerből ügynöki jelentéseket író másik főorvos sorsa a viharos magyar valóságról nyújt őszinte képet. A titkos hidegháborús fejlesztésekről mindent elmond, hogy az atomháborúra készülő óvóhely és kórház végleges átadására az 1962-es kubai rakétaválság előtti hónapokban került sor.

A Budai Vár mélyén fekvő titkos bunker és kórház története izgalmas, megrázó és szürreális, de a mű igazán azoknak az embereknek állít emléket, akik megőrizték emberségüket a legnagyobb megpróbáltatások közepette is. Igazi hungarikum.

„Mikor bombázták a Vár oldalát, akkor a Várfal alá aznap eltemetett német katonákat eltalálta a bomba, és akit aznap reggel temettek, estére kirepült.” Dr. Kovács István egykori igazgató-főorvos, 1944.

„A néptelen, de holttestekkel, döglött lovakkal, kiégett villamosokkal szegélyezett úton végtelenségnek tűnt, amíg feljutottam a Lovas útra. A Bécsi kapun át éppen egy nagyobb csoport német hadifoglyot kísértek lefelé. Eljutottam a Sziklakórházhoz. Dante járt az eszemben: úgy éreztem, átléptem a Pokol kapuján!” Dr. Bogárdi Mihály, egykori páciens, 1945.

„Emlékszem, hogy egy városi busszal hoztak sebesülteket. Tele volt a busz. Hoztak egy kisfiút, aki 12 éves volt és mindkét lábát elvitte a saját Molotov-koktélja. Egy tankot akart felrobbantani szegény. De volt ott tüdő-, váll- és gyomorlövéses. Máthé András főorvos egy fejlövéses agyából kioperált golyót viselt a nyakában.” Lazáryné dr. Zsindely Zsuzsanna nővér, 1956.

Bakk Ágnes

 

• Publikálva: 2012.04.25. 15:38 • Címke: történelem, épület