a rovat írásai

Zrínyi Miklós, a költő és hazafi

350 éve, 1664. november 18-án hunyt el gróf Zrínyi Miklós (horvátul: Nikola Zrinski) költő és hadvezér, horvát-dalmát-szlavón bán, Zala és Somogy vármegyék örökös főispánja.

Világháborús centenárium – Az OSZK archív fotóiból nyílik kiállítás

Képsorsok címmel nyílik kiállítás november 19-én az Országos Széchényi Könyvtárban az intézmény első világháborús, tematikus, archív gyűjteményéből, kiemelten Müllner János fotóiból.

​Vége a Pécsi Kesztyűnek?

Múlt héten a pécsi kesztyűgyár 2015-ös bezárásáról írt a média. Az igényes magyar márkák kedvelőinek azonban aggodalomra semmi okuk, ezután is kapható lesz a kézzel varrott pécsi kesztyű.

Egy bátor lány emlékezete

Hetven évvel ezelőtt végezték ki a 23 éves Szenes Hannát, aki a brit légierő tisztjeként társaival együtt meg akarta akadályozni a magyar zsidók deportálását. Története hazánkban még a témára fogékony közönség előtt is kevéssé ismert. Ez a kör persze a teljes magyar lakosságot magába kell foglalja, hiszen a 70 évvel ezelőtt lejátszódott tragédia mindannyiunk ügye, hősei mindannyiunk számára mintaadók.

​A vasúti keréktől a kisbolygóig. Ganz 200

Ma kétszáz éve született Ganz Ábrahám, egy svájci öntőmester, aki a magyar ipar egyik legnagyobb sikertörténetének névadója, s a magyar technikatörténet köztiszteletnek örvendő alakja lett.

​Kő kövön

A napokban Töredékek a magyar vidéki zsidóság kultúrájából címmel időszaki kiállítás nyílt a Néprajzi Múzeumban. Egy eltűnt világ nyomában.

Kulcstalan kávéház – A New York

A legenda szerint 1894. október 23-án dobta Molnár Ferenc a New York kávéház kulcsait a Dunába, hogy az soha ne zárhassa be ajtaját.

​Kőporból és lenolajból világsiker

Arról még csak lehet tudni, hogy a vasútmodellezés végigkísérheti egy ember életét az első mozdony megtalálásától a karácsonyfa alatt egészen az utolsó napokig. Arról viszont már kevesebben tudnak, hogy van egy építőkocka-készlet, ami hasonlóan kitartó felnőtt rajongótáborral bír. Ez az Anker, vagy ismertebb nevén Horgony építőkocka, aminek történetét a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum kiállításán követhettük végig.

​Minden idők legolvasottabb magyar sajtóterméke

65 éves a Nők Lapja. Nem kis teljesítmény ilyen hosszú ideig a piacon maradni, az egyszer biztos, de vannak más nagymultú sajtótermékek is Magyarországon. Azt viszont már kevesen tudják, hogy valószínűleg minden idők legnagyobb példányszámban Magyarországon kinyomtatott, no és el is olvasott hetilapja a Nők Lapja volt. És ez már nagy valószínűséggel így is marad, a nyomtatott sajtó jövőjét tekintve.

​Friedrich Nietzsche, a megfeszített Dionüszosz

170 éve, 1844. október 15-én született Friedrich Nietzsche klasszika-filológus, filozófus, az egyik legnagyobb hatású modern gondolkodó.

​110 éve nyílt meg a Fővárosi Könyvtár

Szabadpolc, kávéillat, Wenckheim palota, kinek ne jutna eszébe azonnal a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi fiókjában eltöltött idő? Az olvasók számára, akik az elmélyült olvasás vagy egy beszélgetés élményéért térnek be, megszokott, hogy egy számukra élhető könyvtárban tevékenykedhetnek, ahol világos terek, rendezett polcok, és segítőkész könyvtárosok jelentik a könyvtár semmivel sem összekeverhető légkörét.

Művelődéstörténet összes cikke »

A Sziklakórház története

szikla leadA Sziklakórház hiteles és teljes, 2002-ig szigorúan titkos története.

A Budai Vár aljában található Sziklakórház egy mintegy tíz kilométer hosszúságú barlang- és pincerendszer része. A második világháború előtt az ott lakók rendszeresen használták, majd a háború kitörése előtt a járatokat megerősítették, sok folyosót egybenyitottak – így vált a járatrendszer óvóhellyé. Később Dr. Szendy Károly polgármester elrendelte a sebészeti kórház kialakítását, amely 1944-ben meg is nyílt. Később folyamatos átépítésnek vetették alá, hogy vegyi- és atomtámadás esetén is használható legyen, de a haditechnika gyors fejlődése miatt a hatvanas évek végére elavulttá vált. 1962 és 2007 között a János Kórházhoz tartozott, eközben pedig a Polgári Védelem használta raktárnak. 2004 és 2006 között a Krétakör Társulata tartott itt előadásokat. Múzeumként részlegesen már 2007-től, majd a mai formájában 2008 márciusától látogatható.

szikla

Nemrég megjelent Tatai Gábor: A Sziklakórház rövid története 1935-2002 című könyve, amely rendkívül részletgazdagon tárgyalja a titkos hely történetét, amelynek falai között olyan események játszódtak le, amelyek minden írói fantáziát meghaladnak. A Sziklakórház legendába hajló, 2002-ig szigorúan titkos történetéről írott első hiteles mű gerincét orvosok, nővérek, betegek visszaemlékezései alkotják, műszaki rajzokkal, térképekkel és fotókkal illusztrálva. A második világháború idején kiskatonákat ápoló grófnők, a korábban nyilas főorvos embermentő munkája, az 1956-os forradalom alatt forradalmárokat és szovjet katonákat is gyógyító, később kényszerből ügynöki jelentéseket író másik főorvos sorsa a viharos magyar valóságról nyújt őszinte képet. A titkos hidegháborús fejlesztésekről mindent elmond, hogy az atomháborúra készülő óvóhely és kórház végleges átadására az 1962-es kubai rakétaválság előtti hónapokban került sor.

A Budai Vár mélyén fekvő titkos bunker és kórház története izgalmas, megrázó és szürreális, de a mű igazán azoknak az embereknek állít emléket, akik megőrizték emberségüket a legnagyobb megpróbáltatások közepette is. Igazi hungarikum.

„Mikor bombázták a Vár oldalát, akkor a Várfal alá aznap eltemetett német katonákat eltalálta a bomba, és akit aznap reggel temettek, estére kirepült.” Dr. Kovács István egykori igazgató-főorvos, 1944.

„A néptelen, de holttestekkel, döglött lovakkal, kiégett villamosokkal szegélyezett úton végtelenségnek tűnt, amíg feljutottam a Lovas útra. A Bécsi kapun át éppen egy nagyobb csoport német hadifoglyot kísértek lefelé. Eljutottam a Sziklakórházhoz. Dante járt az eszemben: úgy éreztem, átléptem a Pokol kapuján!” Dr. Bogárdi Mihály, egykori páciens, 1945.

„Emlékszem, hogy egy városi busszal hoztak sebesülteket. Tele volt a busz. Hoztak egy kisfiút, aki 12 éves volt és mindkét lábát elvitte a saját Molotov-koktélja. Egy tankot akart felrobbantani szegény. De volt ott tüdő-, váll- és gyomorlövéses. Máthé András főorvos egy fejlövéses agyából kioperált golyót viselt a nyakában.” Lazáryné dr. Zsindely Zsuzsanna nővér, 1956.

Bakk Ágnes

 

• Publikálva: 2012.04.25. 15:38 • Címke: történelem, épület