a rovat írásai

Magyar huszárok Lengyelországban

Az 1944 nyarán Lengyelországban állomásozó magyar huszárhadosztályok mindennapjait, illetve a magyar-lengyel barátság néhány pillanatát mutatja be az a kétnyelvű vándorkiállítás, amelynek megnyitóját szerdán tartották a nyíregyházi Jósa András Múzeumban.

Négylábú bajtársak – Állatok az első világháborúban

Kedves olvasónk hívta fel a figyelmet arra, hogy éppen 100 éve, 1915. február 28-án hangzott el egy, a magyarországi állatvédelem története szempontjából fontos beszéd a bajai állatvédő egyesület ülésén.

Három napig: Mindenütt Nő

Ebben az évben országszerte 86 intézmény csatlakozott a Mindenütt Nő – Nőnap reloaded 3.0 elnevezésű rendezvényhez, így 16 városban több mint 120 program szól a nőkről március 6. és 8. között.

​Fejedelem, akinek az életéért anyja egy vagyont fizetett

31 éves földi pályafutás elég kevés ahhoz, hogy az ember igazán nagy dolgokat vigyen véghez. Ez akkor is igaz, ha olyan családba születik, ahol nagy esélye van erre. I. Rákóczi Ferenc megpróbálta, végül azzal írta be magát a történelembe, egy vagyont fizettek az életéért, és hogy apja volt a leghíresebb Rákóczinak. Igaz, csak bő három hónapot lehetett vele.

„A Microsofttal csak egyetlen baj van. Nincs ízlésük. Egyáltalán nincs”

„Megpróbáljuk a bennünk levő tehetséget arra használni, hogy megmutassuk, milyen nagyra becsüljük az előttünk járók eredményét, és hogy ehhez hozzátegyünk valamit a magunk részéről. Engem ez vitt előre.” – 60 éve született a technológiai látnok és zseni, az Apple társalapítója, Steve Jobs.

A halálfejes tábornok hidat vert a Dunán

Hidat építeni a Dunán sohasem volt egyszerű. A folyam alsó részén az elsőt még Traianus építette a mai Turnu Severin és Kladovo között, de 1916 novemberében is készült egy pontonhíd a lejjebb folyón, Szisztovónál, melynek építésében és biztosításában magyarok is részt vettek. A német Mackensen tábornagy hídjáról a Bundesarchivban találunk egy több mint öt perces felvételt.

Városi séta az OSZK épületében

Milyen volt és milyen lesz az Országos Széchenyi Könyvtár épülete? Kíváncsi, hogy hol vannak a raktárak, hogy hogyan közlekednek az épületen belül az ott dolgozók és milyenek a különleges olvasók? Ha igen, akkor erre a sétára mindenképp érdemes elmenni.

A Nagy Háború sztereóban és 3D-ben

Egy letűnt korban, amikor tévéhíradó egyáltalán nem létezett, de még ritkaságszámba ment a mozgókép is, az emberek meglehetősen furcsa megoldásokat találtak a világ dolgaival való megismerkedésre. Az egyik ilyen képi információkat hordozó eszköz a sztereófénykép volt, amiből az első világháború alatt és utána is sorozatokat készítettek és árultak. Ezekből láthatunk most izgalmas válogatást a Magyar Nemzeti Múzeumban.

Boldog születésnapot, Monopoly!

A játék története szövevényes, akár egy kalandregény. Mivel ötletét többen is magukénak vallották, pontos születésnapját nehéz megállapítani. Elizabeth Magie a múlt század elején alkotta meg Landlord’s Game nevű társasjátékát, amelynek célja egy adózási forma egyszerű megértetése volt, lényege pedig meglepő módon az, hogy a monopólium alapvetően rossz dolog.

Átadták az év levéltári kiadványa díjakat

Átadták a tavalyi év legjobb levéltári kiadványait elismerő díjakat szerdán a budapesti Állambiztonsági Szolgálatok Történelmi Levéltárában.

Sajt minden mennyiségben

Svájcban, 1815. február 3-án kezdte el a működését az első sajtgyár.

Művelődéstörténet összes cikke »

A Sziklakórház története

szikla leadA Sziklakórház hiteles és teljes, 2002-ig szigorúan titkos története.

A Budai Vár aljában található Sziklakórház egy mintegy tíz kilométer hosszúságú barlang- és pincerendszer része. A második világháború előtt az ott lakók rendszeresen használták, majd a háború kitörése előtt a járatokat megerősítették, sok folyosót egybenyitottak – így vált a járatrendszer óvóhellyé. Később Dr. Szendy Károly polgármester elrendelte a sebészeti kórház kialakítását, amely 1944-ben meg is nyílt. Később folyamatos átépítésnek vetették alá, hogy vegyi- és atomtámadás esetén is használható legyen, de a haditechnika gyors fejlődése miatt a hatvanas évek végére elavulttá vált. 1962 és 2007 között a János Kórházhoz tartozott, eközben pedig a Polgári Védelem használta raktárnak. 2004 és 2006 között a Krétakör Társulata tartott itt előadásokat. Múzeumként részlegesen már 2007-től, majd a mai formájában 2008 márciusától látogatható.

szikla

Nemrég megjelent Tatai Gábor: A Sziklakórház rövid története 1935-2002 című könyve, amely rendkívül részletgazdagon tárgyalja a titkos hely történetét, amelynek falai között olyan események játszódtak le, amelyek minden írói fantáziát meghaladnak. A Sziklakórház legendába hajló, 2002-ig szigorúan titkos történetéről írott első hiteles mű gerincét orvosok, nővérek, betegek visszaemlékezései alkotják, műszaki rajzokkal, térképekkel és fotókkal illusztrálva. A második világháború idején kiskatonákat ápoló grófnők, a korábban nyilas főorvos embermentő munkája, az 1956-os forradalom alatt forradalmárokat és szovjet katonákat is gyógyító, később kényszerből ügynöki jelentéseket író másik főorvos sorsa a viharos magyar valóságról nyújt őszinte képet. A titkos hidegháborús fejlesztésekről mindent elmond, hogy az atomháborúra készülő óvóhely és kórház végleges átadására az 1962-es kubai rakétaválság előtti hónapokban került sor.

A Budai Vár mélyén fekvő titkos bunker és kórház története izgalmas, megrázó és szürreális, de a mű igazán azoknak az embereknek állít emléket, akik megőrizték emberségüket a legnagyobb megpróbáltatások közepette is. Igazi hungarikum.

„Mikor bombázták a Vár oldalát, akkor a Várfal alá aznap eltemetett német katonákat eltalálta a bomba, és akit aznap reggel temettek, estére kirepült.” Dr. Kovács István egykori igazgató-főorvos, 1944.

„A néptelen, de holttestekkel, döglött lovakkal, kiégett villamosokkal szegélyezett úton végtelenségnek tűnt, amíg feljutottam a Lovas útra. A Bécsi kapun át éppen egy nagyobb csoport német hadifoglyot kísértek lefelé. Eljutottam a Sziklakórházhoz. Dante járt az eszemben: úgy éreztem, átléptem a Pokol kapuján!” Dr. Bogárdi Mihály, egykori páciens, 1945.

„Emlékszem, hogy egy városi busszal hoztak sebesülteket. Tele volt a busz. Hoztak egy kisfiút, aki 12 éves volt és mindkét lábát elvitte a saját Molotov-koktélja. Egy tankot akart felrobbantani szegény. De volt ott tüdő-, váll- és gyomorlövéses. Máthé András főorvos egy fejlövéses agyából kioperált golyót viselt a nyakában.” Lazáryné dr. Zsindely Zsuzsanna nővér, 1956.

Bakk Ágnes

 

• Publikálva: 2012.04.25. 15:38 • Címke: történelem, épület