a rovat írásai

A feltaláló – és a kocka, amit nem vetünk el soha

Bartók Béla, zeneszerző. Lugosi Béla, filmszínész. Puskás Ferenc, labdarúgó. Hírességek, akiket az egész világ ismer, akik kelet-európaiak, akik magyarok. E névsorba tartozik egy kortársunk is, a ma 70 éves Rubik Ernő. Ha a neve mellé egy foglalkozást szeretnénk írni, az adja magát: Rubik Ernő, játéktervező. A Kocka atyja.

​Ofen Jásán, a kikötő

Egykor volt lakóira emlékezik Óbuda, pontosabban az Óbudai Múzeum, Zsidó Óbuda című kiállításával.

​Akinek Geiger-Müller számlálóval is meg lehet találni a csontjait

A ma 80 éve elhunyt Marie Curie-ről három dolgot szoktak emlegetni. Azt, hogy ő volt az első női Nobel-díjas, vagy egyszerűen csak az első nemzetközileg is jegyzett „tudósnő”. Szoktak azzal is példálózni, hogy szó szerint az életét adta a tudományos haladásért, hiszen végül a sugárzás okozta fehérvérűségbe halt bele. A feministák pedig az ő életpályáját hozzák bizonyítékul törekvéseik alátámasztására.

Szarajevó, a tuberkulózis és Emir Kusturica

Sokaknak a muzulmánok lakta város hosszú, három és fél éves ostroma és a mészárlások jutnak az eszébe, pedig most egy híres, Magyarország sorsát is meghatározó merényletre emlékezünk, annak 100. évfordulóján.

Kultúrával közelebb a Dunához

A Nemzetközi Duna Nap eseményei.

Megelevenednek a fürdőépületek a Margitszigeten

Most vasárnap különböző felületeken és technikákkal elevenítik meg Ybl Miklós egykori, mára elpusztult margitszigeti építményeit az Ybl-emlékév keretében szervezett építészeti programon a Holdudvarban.

​A Görgeyho tunel megtréfálta a császáriakat

A hadtörténelem sok érdekes dolgot, vitéz haditettet, nehéz visszavonulást jegyez fel, de olyanról talán csak egyszer emlékezik meg, hogy az ellenség szorongattatásából egy hadosztálynyi erő a föld alá bújva meneküljön el.

​Báró, akiről teret neveztek a kommunizmusban

Akkoriban még szakállat hordtak a férfiak, és csak a férfiak. Akkoriban a felelős tisztségviselők képesek voltak arra is, hogy a nagy beruházásokat levezényelve, saját zsebükbe ne csúsztassanak semmit. Akkoriban, aki a birtokai jövedelméből, vagyonából meg tudott élni, az ingyen tett a köz érdekében.

Vagány zsidók a nyóckerben és más programok a Csillagos házak napján

Szombaton, június 21-én nem csak Múzeumok Éjszakája lesz, hanem egy másik, az egész várost behálózó rendezvénysorozat is: a Csillagos házak napja. Az OSA Archívum által szervezett esemény programjait Rév István, az OSA igazgatója és a Gláser Jakab Emlékalapítvány képviselői mutatták be.

Attól féltek, hogy megint a tömegbe lőnek

Lepergett egy negyed század, meg kell hát emlékeznünk az „újratemetésről”, mert csak így szokás emlegetni ezt a kommunista diktatúrát – mások szerint a szocializmust – végképp a történelem süllyesztőjébe irányító eseményt.

A város, ahol nem szeretik az emléktáblákat

A város története egy Sebenitz nevezetű pásztorral kezdődött, aki ügyes lehetett, hiszen két szalamandrát is megfogott egyszerre, amint azok előbújtak egy lyukból. Mégpedig egy aranyszínűt és egy ezüstöset, mert hát eme kétéltűek a föld alatt arany és ezüst teléreken haladtak keresztül a mese szerint. A telér pedig a nemesfémbányászok álmainak netovábbja, olyan kőzethasadék, amit egy-egy ásványi anyag tölt ki.

Művelődéstörténet összes cikke »

A Sziklakórház története

szikla leadA Sziklakórház hiteles és teljes, 2002-ig szigorúan titkos története.

A Budai Vár aljában található Sziklakórház egy mintegy tíz kilométer hosszúságú barlang- és pincerendszer része. A második világháború előtt az ott lakók rendszeresen használták, majd a háború kitörése előtt a járatokat megerősítették, sok folyosót egybenyitottak – így vált a járatrendszer óvóhellyé. Később Dr. Szendy Károly polgármester elrendelte a sebészeti kórház kialakítását, amely 1944-ben meg is nyílt. Később folyamatos átépítésnek vetették alá, hogy vegyi- és atomtámadás esetén is használható legyen, de a haditechnika gyors fejlődése miatt a hatvanas évek végére elavulttá vált. 1962 és 2007 között a János Kórházhoz tartozott, eközben pedig a Polgári Védelem használta raktárnak. 2004 és 2006 között a Krétakör Társulata tartott itt előadásokat. Múzeumként részlegesen már 2007-től, majd a mai formájában 2008 márciusától látogatható.

szikla

Nemrég megjelent Tatai Gábor: A Sziklakórház rövid története 1935-2002 című könyve, amely rendkívül részletgazdagon tárgyalja a titkos hely történetét, amelynek falai között olyan események játszódtak le, amelyek minden írói fantáziát meghaladnak. A Sziklakórház legendába hajló, 2002-ig szigorúan titkos történetéről írott első hiteles mű gerincét orvosok, nővérek, betegek visszaemlékezései alkotják, műszaki rajzokkal, térképekkel és fotókkal illusztrálva. A második világháború idején kiskatonákat ápoló grófnők, a korábban nyilas főorvos embermentő munkája, az 1956-os forradalom alatt forradalmárokat és szovjet katonákat is gyógyító, később kényszerből ügynöki jelentéseket író másik főorvos sorsa a viharos magyar valóságról nyújt őszinte képet. A titkos hidegháborús fejlesztésekről mindent elmond, hogy az atomháborúra készülő óvóhely és kórház végleges átadására az 1962-es kubai rakétaválság előtti hónapokban került sor.

A Budai Vár mélyén fekvő titkos bunker és kórház története izgalmas, megrázó és szürreális, de a mű igazán azoknak az embereknek állít emléket, akik megőrizték emberségüket a legnagyobb megpróbáltatások közepette is. Igazi hungarikum.

„Mikor bombázták a Vár oldalát, akkor a Várfal alá aznap eltemetett német katonákat eltalálta a bomba, és akit aznap reggel temettek, estére kirepült.” Dr. Kovács István egykori igazgató-főorvos, 1944.

„A néptelen, de holttestekkel, döglött lovakkal, kiégett villamosokkal szegélyezett úton végtelenségnek tűnt, amíg feljutottam a Lovas útra. A Bécsi kapun át éppen egy nagyobb csoport német hadifoglyot kísértek lefelé. Eljutottam a Sziklakórházhoz. Dante járt az eszemben: úgy éreztem, átléptem a Pokol kapuján!” Dr. Bogárdi Mihály, egykori páciens, 1945.

„Emlékszem, hogy egy városi busszal hoztak sebesülteket. Tele volt a busz. Hoztak egy kisfiút, aki 12 éves volt és mindkét lábát elvitte a saját Molotov-koktélja. Egy tankot akart felrobbantani szegény. De volt ott tüdő-, váll- és gyomorlövéses. Máthé András főorvos egy fejlövéses agyából kioperált golyót viselt a nyakában.” Lazáryné dr. Zsindely Zsuzsanna nővér, 1956.

Bakk Ágnes

 

• Publikálva: 2012.04.25. 15:38 • Címke: történelem, épület