a rovat írásai

Milyen lesz a Közlekedési Múzeum?

Egy nemrég kiadott közlemény szerint eredeti állapotában építik újjá a Közlekedési Múzeumot a Liget Budapest Projekt keretében. Mi pedig megmutatjuk, hogy milyen volt 1959-ben, kívül-belül. 

​Aki elhitette a nőkkel, hogy vége a háborúnak

„Az asszonyok áldani fogják, maga pedig általuk fog boldogulni” – jövendölte egy tenyérjós még gyerekkorában. És igaza lett, pedig a prófécia idején senki sem hitt neki.

Ahol nyugodtan sikíthatunk

Több neolatin nyelven is orosz hegynek hívják, az oroszok viszont amerikai hegynek nevezik. Kérdés: mi az?

Újságolvasás hete kezdődik a bécsi kávéházakban

Újságolvasás hete kezdődik pénteken a bécsi kávéházakban, tematikus beszélgetésekkel és több kávéházi újsággal várják a vendégeket az osztrák fővárosban.

Elzásztól Afrikáig, az orgonától a Nobel-békedíjig

Az Ogooue folyó mentén található Lambaréné, Gabon harmadik legnagyobb városa. Itt működik az Albert Schweitzer által alapított kórház, benne egy emlékszobával, amely a kutató dolgozószobája volt.

Elhunyt Hankiss Elemér

Rövid, súlyos betegség után, 86 éves korában szombat délután elhunyt Hankiss Elemér szociológus, irodalomtörténész, a Magyar Televízió korábbi elnöke – tudta meg a családtól az MTI.

​„Csak nagyság árad e nagyúrból”

A Nemzeti Galéria méltó kiállítással állított emléket a nagy magyar költőnek, katonai szakírónak, hadvezérnek és államférfinak.

​Aki meghatározta Pest arculatát

Valahogy így képzelem a régi katedrálisokat építő mesterek titkos tudást továbbvivő utódait. Pollack Mihály a klasszicizmus legkitűnőbb magyarországi építésze volt, és ezt már a megrendelői is tudták. A 160 éve halott mester jórészt meghatározta Pest arculatát és talán még a milánói dóm gótikus főhomlokzatán is dolgozott.

Európa Kulturális Fővárosa idén szinte a szomszédunkban van

Háromnapos nagyszabású ünnepséggel indítja programját január közepén a nyugat-csehországi Pilsen (Plzen), amely a belgiumi Mons városával együtt az Európa Kulturális Fővárosa címet viseli 2015-ben. A programsorozat keretében az év végéig a cseh városban több mint 600 rendezvényre kerül sor – közölték a rendezők kedden Prágában sajtótájékoztatón.

Háromszék Párizsának céhei és babái

Háromszék talán legszebb városának, Kézdivásárhelynek céhtörténeti múzeumában jártunk.

​Madaras, bogaras ember nagy szakállal

Évekkel ezelőtt hallottam egy emberről, aki nagy szakállával a Rába-parti érintetlen erdőkben lakott, valahol Szentgotthárd és Körmend között. Azt beszélték róla, hogy minden madarat ismer, számon tartja fészküket, és talán még beszélgetni is tud velük. Hát ilyen ember lehetett a madarak atyja, Herman Ottó is, aki éppen 100 évvel ezelőtt halt meg.

Művelődéstörténet összes cikke »

A Sziklakórház története

szikla leadA Sziklakórház hiteles és teljes, 2002-ig szigorúan titkos története.

A Budai Vár aljában található Sziklakórház egy mintegy tíz kilométer hosszúságú barlang- és pincerendszer része. A második világháború előtt az ott lakók rendszeresen használták, majd a háború kitörése előtt a járatokat megerősítették, sok folyosót egybenyitottak – így vált a járatrendszer óvóhellyé. Később Dr. Szendy Károly polgármester elrendelte a sebészeti kórház kialakítását, amely 1944-ben meg is nyílt. Később folyamatos átépítésnek vetették alá, hogy vegyi- és atomtámadás esetén is használható legyen, de a haditechnika gyors fejlődése miatt a hatvanas évek végére elavulttá vált. 1962 és 2007 között a János Kórházhoz tartozott, eközben pedig a Polgári Védelem használta raktárnak. 2004 és 2006 között a Krétakör Társulata tartott itt előadásokat. Múzeumként részlegesen már 2007-től, majd a mai formájában 2008 márciusától látogatható.

szikla

Nemrég megjelent Tatai Gábor: A Sziklakórház rövid története 1935-2002 című könyve, amely rendkívül részletgazdagon tárgyalja a titkos hely történetét, amelynek falai között olyan események játszódtak le, amelyek minden írói fantáziát meghaladnak. A Sziklakórház legendába hajló, 2002-ig szigorúan titkos történetéről írott első hiteles mű gerincét orvosok, nővérek, betegek visszaemlékezései alkotják, műszaki rajzokkal, térképekkel és fotókkal illusztrálva. A második világháború idején kiskatonákat ápoló grófnők, a korábban nyilas főorvos embermentő munkája, az 1956-os forradalom alatt forradalmárokat és szovjet katonákat is gyógyító, később kényszerből ügynöki jelentéseket író másik főorvos sorsa a viharos magyar valóságról nyújt őszinte képet. A titkos hidegháborús fejlesztésekről mindent elmond, hogy az atomháborúra készülő óvóhely és kórház végleges átadására az 1962-es kubai rakétaválság előtti hónapokban került sor.

A Budai Vár mélyén fekvő titkos bunker és kórház története izgalmas, megrázó és szürreális, de a mű igazán azoknak az embereknek állít emléket, akik megőrizték emberségüket a legnagyobb megpróbáltatások közepette is. Igazi hungarikum.

„Mikor bombázták a Vár oldalát, akkor a Várfal alá aznap eltemetett német katonákat eltalálta a bomba, és akit aznap reggel temettek, estére kirepült.” Dr. Kovács István egykori igazgató-főorvos, 1944.

„A néptelen, de holttestekkel, döglött lovakkal, kiégett villamosokkal szegélyezett úton végtelenségnek tűnt, amíg feljutottam a Lovas útra. A Bécsi kapun át éppen egy nagyobb csoport német hadifoglyot kísértek lefelé. Eljutottam a Sziklakórházhoz. Dante járt az eszemben: úgy éreztem, átléptem a Pokol kapuján!” Dr. Bogárdi Mihály, egykori páciens, 1945.

„Emlékszem, hogy egy városi busszal hoztak sebesülteket. Tele volt a busz. Hoztak egy kisfiút, aki 12 éves volt és mindkét lábát elvitte a saját Molotov-koktélja. Egy tankot akart felrobbantani szegény. De volt ott tüdő-, váll- és gyomorlövéses. Máthé András főorvos egy fejlövéses agyából kioperált golyót viselt a nyakában.” Lazáryné dr. Zsindely Zsuzsanna nővér, 1956.

Bakk Ágnes

 

• Publikálva: 2012.04.25. 15:38 • Címke: történelem, épület