a rovat írásai

Emlékezet és lelkiismeret

A holokauszt magyar emléknapján körülnéztünk, hogyan emlékeznek Európában. A kínálat nagy, a holokauszt-emlékműveket összegyűjtő wikipédia-oldal több száz tételt számlál. A legtöbb ilyen emlékmű Németországban található: itt vannak a mintaadó alkotások – nemcsak a végeredményt, hanem az odavezető utat tekintve is.

Pbal Gallery – az interaktív flippermúzeum

Különleges szórakozóhellyel – és egyben a hazai palettán egészen egyedi, interaktív muzeális kiállítóhellyel gazdagodott Budapest kulturális élete.

Az építész, aki megszólaltatta a köveket

A régi Képviselőház, Tudományos Akadémia, Operaház, Közgazdasági Egyetem, Szent István-bazilika, no és az ezekben az órákban felújítás után átadott Várkert Bazár. Micsoda felsorolás!

A zsoltártól a rózsaszín regényig

A hat tematikus blokkba rendezett kiállításon a 16-19. század között kiadott, női vonatkozású könyveken kívül festmények, akvarellek, sokszorosított grafikák és iparművészeti tárgyak is szerepelnek.

Folytatódik az Ybl-emlékév

Több helyszínen zajló programsorozattal – koszorúzással, koncertekkel, vezetett helyszíni sétákkal – emlékeznek szombaton és vasárnap a kétszáz éve, 1814. az április 6-án született Ybl Miklós építészre az Ybl Egyesület szervezésében.

​Hosszú álom a Kancsenzönga alatt

A Kancsenzönga. Az aljában ott alszik a 230 éve született Kőrösi Csoma Sándor, csúcsának közelében pedig nem egészen egy éve hunyt ki a fény egy másik kiváló székely-magyar, Erős Zsolt szemében.

Hazakerült a Seuso-kincs fele

Magyarország visszaszerezte és hazaszállította a római kori Pannóniából származó, páratlan ezüsttárgy-együttes, a Seuso-kincs hét darabját – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök szerdán rendkívüli sajtótájékoztatón a Parlamentben.

​Puskás Öcsi után a leghíresebb magyar

Mert a kötelekből, kényszerzubbonyokból, szíjakból ki lehet szabadulni, utóbbira még Karl May korszakalkotó munkájában, a Winnetouban is van egy jó leírás. De ott vannak azok az acélból készült kéz- és lábbilincsek, meg mindenféle láncok, szörnyűséges lakatokkal...

Budapest Grand Hotelje és élő legendái

A Grand Budapest Hotelt nem Budapesten forgatta Wes Anderson, hanem Németországban; pedig állítólag járt Budapesten és megnézte az igazi Grand Hotel Budapestet is, amely az Erzsébet körúton található és számos ponton kötődik a filmhez, a mozihoz.

​Amikor a napilapok tíz napig fekete keretben voltak

Talán nem is volt más olyan ember hazánk történelmében, akinek közelgő halála komoly fejtörésre, majd pedig levelezésre késztette volna az aktuális országvezetést, kormányzatot.

Kínai könyvek már az OIK-ban is vannak

Magyarországon egyedülálló kínai nyelvű gyűjtemény az Országos Idegennyelvű Könyvtárban.

Művelődéstörténet összes cikke »

A Sziklakórház története

szikla leadA Sziklakórház hiteles és teljes, 2002-ig szigorúan titkos története.

A Budai Vár aljában található Sziklakórház egy mintegy tíz kilométer hosszúságú barlang- és pincerendszer része. A második világháború előtt az ott lakók rendszeresen használták, majd a háború kitörése előtt a járatokat megerősítették, sok folyosót egybenyitottak – így vált a járatrendszer óvóhellyé. Később Dr. Szendy Károly polgármester elrendelte a sebészeti kórház kialakítását, amely 1944-ben meg is nyílt. Később folyamatos átépítésnek vetették alá, hogy vegyi- és atomtámadás esetén is használható legyen, de a haditechnika gyors fejlődése miatt a hatvanas évek végére elavulttá vált. 1962 és 2007 között a János Kórházhoz tartozott, eközben pedig a Polgári Védelem használta raktárnak. 2004 és 2006 között a Krétakör Társulata tartott itt előadásokat. Múzeumként részlegesen már 2007-től, majd a mai formájában 2008 márciusától látogatható.

szikla

Nemrég megjelent Tatai Gábor: A Sziklakórház rövid története 1935-2002 című könyve, amely rendkívül részletgazdagon tárgyalja a titkos hely történetét, amelynek falai között olyan események játszódtak le, amelyek minden írói fantáziát meghaladnak. A Sziklakórház legendába hajló, 2002-ig szigorúan titkos történetéről írott első hiteles mű gerincét orvosok, nővérek, betegek visszaemlékezései alkotják, műszaki rajzokkal, térképekkel és fotókkal illusztrálva. A második világháború idején kiskatonákat ápoló grófnők, a korábban nyilas főorvos embermentő munkája, az 1956-os forradalom alatt forradalmárokat és szovjet katonákat is gyógyító, később kényszerből ügynöki jelentéseket író másik főorvos sorsa a viharos magyar valóságról nyújt őszinte képet. A titkos hidegháborús fejlesztésekről mindent elmond, hogy az atomháborúra készülő óvóhely és kórház végleges átadására az 1962-es kubai rakétaválság előtti hónapokban került sor.

A Budai Vár mélyén fekvő titkos bunker és kórház története izgalmas, megrázó és szürreális, de a mű igazán azoknak az embereknek állít emléket, akik megőrizték emberségüket a legnagyobb megpróbáltatások közepette is. Igazi hungarikum.

„Mikor bombázták a Vár oldalát, akkor a Várfal alá aznap eltemetett német katonákat eltalálta a bomba, és akit aznap reggel temettek, estére kirepült.” Dr. Kovács István egykori igazgató-főorvos, 1944.

„A néptelen, de holttestekkel, döglött lovakkal, kiégett villamosokkal szegélyezett úton végtelenségnek tűnt, amíg feljutottam a Lovas útra. A Bécsi kapun át éppen egy nagyobb csoport német hadifoglyot kísértek lefelé. Eljutottam a Sziklakórházhoz. Dante járt az eszemben: úgy éreztem, átléptem a Pokol kapuján!” Dr. Bogárdi Mihály, egykori páciens, 1945.

„Emlékszem, hogy egy városi busszal hoztak sebesülteket. Tele volt a busz. Hoztak egy kisfiút, aki 12 éves volt és mindkét lábát elvitte a saját Molotov-koktélja. Egy tankot akart felrobbantani szegény. De volt ott tüdő-, váll- és gyomorlövéses. Máthé András főorvos egy fejlövéses agyából kioperált golyót viselt a nyakában.” Lazáryné dr. Zsindely Zsuzsanna nővér, 1956.

Bakk Ágnes

 

• Publikálva: 2012.04.25. 15:38 • Címke: történelem, épület