a rovat írásai

A romantika mesterének Vigadója

Napra pontosan 130 éve hunyt el Feszl Frigyes építész, aki Ybl Miklós kortársaként, a magyar és európai romantikus építészet kiválósága volt. Bár számos terve nem valósult meg, sőt néhány általa tervezett épületet ma már nem láthatunk, azonban még így is gyönyörködhet az utókor a Feszl-életmű páratlan alkotásaiban: a Dreher-sörgyár, a Balassovits-ház, az Oszvald-ház épületeiben, a Dohány utcai zsinagóga kupolás szentélyében, valamint a munkássága mérföldköveként aposztrofálható pesti Vigadóban.

A feltaláló – és a kocka, amit nem vetünk el soha

Bartók Béla, zeneszerző. Lugosi Béla, filmszínész. Puskás Ferenc, labdarúgó. Hírességek, akiket az egész világ ismer, akik kelet-európaiak, akik magyarok. E névsorba tartozik egy kortársunk is, a ma 70 éves Rubik Ernő. Ha a neve mellé egy foglalkozást szeretnénk írni, az adja magát: Rubik Ernő, játéktervező. A Kocka atyja.

​Ofen Jásán, a kikötő

Egykor volt lakóira emlékezik Óbuda, pontosabban az Óbudai Múzeum, Zsidó Óbuda című kiállításával.

​Akinek Geiger-Müller számlálóval is meg lehet találni a csontjait

A ma 80 éve elhunyt Marie Curie-ről három dolgot szoktak emlegetni. Azt, hogy ő volt az első női Nobel-díjas, vagy egyszerűen csak az első nemzetközileg is jegyzett „tudósnő”. Szoktak azzal is példálózni, hogy szó szerint az életét adta a tudományos haladásért, hiszen végül a sugárzás okozta fehérvérűségbe halt bele. A feministák pedig az ő életpályáját hozzák bizonyítékul törekvéseik alátámasztására.

Szarajevó, a tuberkulózis és Emir Kusturica

Sokaknak a muzulmánok lakta város hosszú, három és fél éves ostroma és a mészárlások jutnak az eszébe, pedig most egy híres, Magyarország sorsát is meghatározó merényletre emlékezünk, annak 100. évfordulóján.

Kultúrával közelebb a Dunához

A Nemzetközi Duna Nap eseményei.

Megelevenednek a fürdőépületek a Margitszigeten

Most vasárnap különböző felületeken és technikákkal elevenítik meg Ybl Miklós egykori, mára elpusztult margitszigeti építményeit az Ybl-emlékév keretében szervezett építészeti programon a Holdudvarban.

​A Görgeyho tunel megtréfálta a császáriakat

A hadtörténelem sok érdekes dolgot, vitéz haditettet, nehéz visszavonulást jegyez fel, de olyanról talán csak egyszer emlékezik meg, hogy az ellenség szorongattatásából egy hadosztálynyi erő a föld alá bújva meneküljön el.

​Báró, akiről teret neveztek a kommunizmusban

Akkoriban még szakállat hordtak a férfiak, és csak a férfiak. Akkoriban a felelős tisztségviselők képesek voltak arra is, hogy a nagy beruházásokat levezényelve, saját zsebükbe ne csúsztassanak semmit. Akkoriban, aki a birtokai jövedelméből, vagyonából meg tudott élni, az ingyen tett a köz érdekében.

Vagány zsidók a nyóckerben és más programok a Csillagos házak napján

Szombaton, június 21-én nem csak Múzeumok Éjszakája lesz, hanem egy másik, az egész várost behálózó rendezvénysorozat is: a Csillagos házak napja. Az OSA Archívum által szervezett esemény programjait Rév István, az OSA igazgatója és a Gláser Jakab Emlékalapítvány képviselői mutatták be.

Attól féltek, hogy megint a tömegbe lőnek

Lepergett egy negyed század, meg kell hát emlékeznünk az „újratemetésről”, mert csak így szokás emlegetni ezt a kommunista diktatúrát – mások szerint a szocializmust – végképp a történelem süllyesztőjébe irányító eseményt.

Művelődéstörténet összes cikke »

A Sziklakórház története

szikla leadA Sziklakórház hiteles és teljes, 2002-ig szigorúan titkos története.

A Budai Vár aljában található Sziklakórház egy mintegy tíz kilométer hosszúságú barlang- és pincerendszer része. A második világháború előtt az ott lakók rendszeresen használták, majd a háború kitörése előtt a járatokat megerősítették, sok folyosót egybenyitottak – így vált a járatrendszer óvóhellyé. Később Dr. Szendy Károly polgármester elrendelte a sebészeti kórház kialakítását, amely 1944-ben meg is nyílt. Később folyamatos átépítésnek vetették alá, hogy vegyi- és atomtámadás esetén is használható legyen, de a haditechnika gyors fejlődése miatt a hatvanas évek végére elavulttá vált. 1962 és 2007 között a János Kórházhoz tartozott, eközben pedig a Polgári Védelem használta raktárnak. 2004 és 2006 között a Krétakör Társulata tartott itt előadásokat. Múzeumként részlegesen már 2007-től, majd a mai formájában 2008 márciusától látogatható.

szikla

Nemrég megjelent Tatai Gábor: A Sziklakórház rövid története 1935-2002 című könyve, amely rendkívül részletgazdagon tárgyalja a titkos hely történetét, amelynek falai között olyan események játszódtak le, amelyek minden írói fantáziát meghaladnak. A Sziklakórház legendába hajló, 2002-ig szigorúan titkos történetéről írott első hiteles mű gerincét orvosok, nővérek, betegek visszaemlékezései alkotják, műszaki rajzokkal, térképekkel és fotókkal illusztrálva. A második világháború idején kiskatonákat ápoló grófnők, a korábban nyilas főorvos embermentő munkája, az 1956-os forradalom alatt forradalmárokat és szovjet katonákat is gyógyító, később kényszerből ügynöki jelentéseket író másik főorvos sorsa a viharos magyar valóságról nyújt őszinte képet. A titkos hidegháborús fejlesztésekről mindent elmond, hogy az atomháborúra készülő óvóhely és kórház végleges átadására az 1962-es kubai rakétaválság előtti hónapokban került sor.

A Budai Vár mélyén fekvő titkos bunker és kórház története izgalmas, megrázó és szürreális, de a mű igazán azoknak az embereknek állít emléket, akik megőrizték emberségüket a legnagyobb megpróbáltatások közepette is. Igazi hungarikum.

„Mikor bombázták a Vár oldalát, akkor a Várfal alá aznap eltemetett német katonákat eltalálta a bomba, és akit aznap reggel temettek, estére kirepült.” Dr. Kovács István egykori igazgató-főorvos, 1944.

„A néptelen, de holttestekkel, döglött lovakkal, kiégett villamosokkal szegélyezett úton végtelenségnek tűnt, amíg feljutottam a Lovas útra. A Bécsi kapun át éppen egy nagyobb csoport német hadifoglyot kísértek lefelé. Eljutottam a Sziklakórházhoz. Dante járt az eszemben: úgy éreztem, átléptem a Pokol kapuján!” Dr. Bogárdi Mihály, egykori páciens, 1945.

„Emlékszem, hogy egy városi busszal hoztak sebesülteket. Tele volt a busz. Hoztak egy kisfiút, aki 12 éves volt és mindkét lábát elvitte a saját Molotov-koktélja. Egy tankot akart felrobbantani szegény. De volt ott tüdő-, váll- és gyomorlövéses. Máthé András főorvos egy fejlövéses agyából kioperált golyót viselt a nyakában.” Lazáryné dr. Zsindely Zsuzsanna nővér, 1956.

Bakk Ágnes

 

• Publikálva: 2012.04.25. 15:38 • Címke: történelem, épület