a rovat írásai

A ló nélküli kocsi német feltalálója

170 éve született Karl Benz német mérnök, az automobil feltalálója, a Mercedes-Benz-gyár egyik alapítója.

Márai asztalánál – Levéltári éjszaka a Bécsi kapu téren

Márai a Levéltári Éjszaka terítékén.

​A pécsi magasház kálváriája

A 25 emeletes pécsi  magasház bontásával kapcsolatos döntés és terv már tavaly megszületett, azonban a pécsi közgyűlés két versenyben lévő kivitelező cég között újra kiírta a közbeszerzési pályázatot.

Zrínyi Miklós, a költő és hazafi

350 éve, 1664. november 18-án hunyt el gróf Zrínyi Miklós (horvátul: Nikola Zrinski) költő és hadvezér, horvát-dalmát-szlavón bán, Zala és Somogy vármegyék örökös főispánja.

Világháborús centenárium – Az OSZK archív fotóiból nyílik kiállítás

Képsorsok címmel nyílik kiállítás november 19-én az Országos Széchényi Könyvtárban az intézmény első világháborús, tematikus, archív gyűjteményéből, kiemelten Müllner János fotóiból.

​Vége a Pécsi Kesztyűnek?

Múlt héten a pécsi kesztyűgyár 2015-ös bezárásáról írt a média. Az igényes magyar márkák kedvelőinek azonban aggodalomra semmi okuk, ezután is kapható lesz a kézzel varrott pécsi kesztyű.

Egy bátor lány emlékezete

Hetven évvel ezelőtt végezték ki a 23 éves Szenes Hannát, aki a brit légierő tisztjeként társaival együtt meg akarta akadályozni a magyar zsidók deportálását. Története hazánkban még a témára fogékony közönség előtt is kevéssé ismert. Ez a kör persze a teljes magyar lakosságot magába kell foglalja, hiszen a 70 évvel ezelőtt lejátszódott tragédia mindannyiunk ügye, hősei mindannyiunk számára mintaadók.

​A vasúti keréktől a kisbolygóig. Ganz 200

Ma kétszáz éve született Ganz Ábrahám, egy svájci öntőmester, aki a magyar ipar egyik legnagyobb sikertörténetének névadója, s a magyar technikatörténet köztiszteletnek örvendő alakja lett.

​Kő kövön

A napokban Töredékek a magyar vidéki zsidóság kultúrájából címmel időszaki kiállítás nyílt a Néprajzi Múzeumban. Egy eltűnt világ nyomában.

Kulcstalan kávéház – A New York

A legenda szerint 1894. október 23-án dobta Molnár Ferenc a New York kávéház kulcsait a Dunába, hogy az soha ne zárhassa be ajtaját.

​Kőporból és lenolajból világsiker

Arról még csak lehet tudni, hogy a vasútmodellezés végigkísérheti egy ember életét az első mozdony megtalálásától a karácsonyfa alatt egészen az utolsó napokig. Arról viszont már kevesebben tudnak, hogy van egy építőkocka-készlet, ami hasonlóan kitartó felnőtt rajongótáborral bír. Ez az Anker, vagy ismertebb nevén Horgony építőkocka, aminek történetét a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum kiállításán követhettük végig.

Művelődéstörténet összes cikke »

A Sziklakórház története

szikla leadA Sziklakórház hiteles és teljes, 2002-ig szigorúan titkos története.

A Budai Vár aljában található Sziklakórház egy mintegy tíz kilométer hosszúságú barlang- és pincerendszer része. A második világháború előtt az ott lakók rendszeresen használták, majd a háború kitörése előtt a járatokat megerősítették, sok folyosót egybenyitottak – így vált a járatrendszer óvóhellyé. Később Dr. Szendy Károly polgármester elrendelte a sebészeti kórház kialakítását, amely 1944-ben meg is nyílt. Később folyamatos átépítésnek vetették alá, hogy vegyi- és atomtámadás esetén is használható legyen, de a haditechnika gyors fejlődése miatt a hatvanas évek végére elavulttá vált. 1962 és 2007 között a János Kórházhoz tartozott, eközben pedig a Polgári Védelem használta raktárnak. 2004 és 2006 között a Krétakör Társulata tartott itt előadásokat. Múzeumként részlegesen már 2007-től, majd a mai formájában 2008 márciusától látogatható.

szikla

Nemrég megjelent Tatai Gábor: A Sziklakórház rövid története 1935-2002 című könyve, amely rendkívül részletgazdagon tárgyalja a titkos hely történetét, amelynek falai között olyan események játszódtak le, amelyek minden írói fantáziát meghaladnak. A Sziklakórház legendába hajló, 2002-ig szigorúan titkos történetéről írott első hiteles mű gerincét orvosok, nővérek, betegek visszaemlékezései alkotják, műszaki rajzokkal, térképekkel és fotókkal illusztrálva. A második világháború idején kiskatonákat ápoló grófnők, a korábban nyilas főorvos embermentő munkája, az 1956-os forradalom alatt forradalmárokat és szovjet katonákat is gyógyító, később kényszerből ügynöki jelentéseket író másik főorvos sorsa a viharos magyar valóságról nyújt őszinte képet. A titkos hidegháborús fejlesztésekről mindent elmond, hogy az atomháborúra készülő óvóhely és kórház végleges átadására az 1962-es kubai rakétaválság előtti hónapokban került sor.

A Budai Vár mélyén fekvő titkos bunker és kórház története izgalmas, megrázó és szürreális, de a mű igazán azoknak az embereknek állít emléket, akik megőrizték emberségüket a legnagyobb megpróbáltatások közepette is. Igazi hungarikum.

„Mikor bombázták a Vár oldalát, akkor a Várfal alá aznap eltemetett német katonákat eltalálta a bomba, és akit aznap reggel temettek, estére kirepült.” Dr. Kovács István egykori igazgató-főorvos, 1944.

„A néptelen, de holttestekkel, döglött lovakkal, kiégett villamosokkal szegélyezett úton végtelenségnek tűnt, amíg feljutottam a Lovas útra. A Bécsi kapun át éppen egy nagyobb csoport német hadifoglyot kísértek lefelé. Eljutottam a Sziklakórházhoz. Dante járt az eszemben: úgy éreztem, átléptem a Pokol kapuján!” Dr. Bogárdi Mihály, egykori páciens, 1945.

„Emlékszem, hogy egy városi busszal hoztak sebesülteket. Tele volt a busz. Hoztak egy kisfiút, aki 12 éves volt és mindkét lábát elvitte a saját Molotov-koktélja. Egy tankot akart felrobbantani szegény. De volt ott tüdő-, váll- és gyomorlövéses. Máthé András főorvos egy fejlövéses agyából kioperált golyót viselt a nyakában.” Lazáryné dr. Zsindely Zsuzsanna nővér, 1956.

Bakk Ágnes

 

• Publikálva: 2012.04.25. 15:38 • Címke: történelem, épület