a rovat írásai

Elment Nepp József is

Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.

​Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!

Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.

Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém

A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.

Halálos séta a Károly-híd korlátján

Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.

Magaskultúra az Urániában

Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.

Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját

Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.

Meglesz a szobor Piedone szülinapjára

A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.

Világkörüli útra indul a Trónok harca

Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.

A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le

Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.

Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést

Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.

Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet

Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.

Film összes cikke »

„Minden egyetlen hétfői nap alatt dőlt el”

A tanítványok: DVD-bemutató

tanitvanyok_leadKülönös fénytörés, időben, látványban, képben és zenében – A tanítványok DVD-bemutatóján jártunk.

A kiadvány szerkesztője, Fazekas Eszter filmtörténész azzal kezdte a beszélgetést, hogy rengeteg személyes élménye fűződik az éppen harminc éve készült filmhez, amelyet már megjelenésekor rendhagyónak tartott. Miközben Bereményi Géza akkor már tapasztalt forgatókönyvíró, szinkrondramaturg volt, s emellett a Cseh Tamásnak írt dalaival, novelláival a hetvenes évek ellenkultúrájának meghatározó alakja, de rendezőként mégis pályakezdő volt. Nemcsak ezt, hanem a film jellegzetes időtechnikáját, látványvilágát is különlegesnek tartotta a többi nyolcvanas évek eleji filmhez képest.

Darvas Ferenc, Fazekas Eszter, Bereményi Géza, Fazekas János, Kardos Sándor
Minden tekintetben rendhagyó film volt – Fazekas Eszter kiadványszerkesztő (fotó: Major László)

Bereményi elmesélte, milyen paradoxonok láncolata állt e tény mögött. A magyar film legtöbb tehetségét felfedező Nemeskürty István, a Budapest Stúdió akkori vezetője egy hétfői napon behívta azzal, hogy őt ki fogják rúgni, még egy filmre van pénze, ennek Bereményi kell írja a forgatókönyvét. Bereményi azonban a Megáll az idő után elhatározta, hogy többet nem vállalkozik a forgatókönyvírás hálátlan feladatára. Nemeskürty azonban tudott egy rendezőt, akinek Bereményi mégis ír: ez a személy az író saját maga. Bereményi ezt nagy kihívásnak érezte, mivel a nyolcvanas években  Magyarországon általában az rendezett, akinek erről diplomája volt. Alig több, mint egy hónapja volt a könyv „szállítására.” Még aznap, egy jogász-szociológus barátjától, Őry Csabától hallott egy „titkos társaságról”, amelyet Magyary Zoltán professzor hozott létre a harmincas évek végén, a Magyar Közigazgatási Intézetben. Egy új Magyarországot terveztek meg statisztikák, felmérések alapján, empirikus módszerekkel. A kutató a történéseket megörökítő memoár-íróval, dr. Szaniszló Józseffel is megismertette az írót, aki már aznap kézbe vehette az elsárgult kéziratot. A rendező ebben találta meg a forgatókönyv fontos elemeit, amelyek bekerültek a filmbe. Ilyenek a szó szerint átvett párbeszédek, amelyek például a Teleki Pál miniszterelnök által megnyitott, majd betiltott 1938-ban megrendezett, a magyar vidék állapotát igen kritikusan ábrázoló kiállításon hangoznak el, de maga a grófi család ábrázolása is, ahova a szegénysorú tanítvány jövedelemszerzés céljából bekerül.

Bereményi Géza
Az első jelenet felvételénél zavarában zsebre vágott egy pohár kávét – Bereményi Géza (fotó: Major László)

A stáb szervezése sem volt könnyű, a szakma nagy része nem fogadta el a híres írót rendezői státuszban. Ezért ő „éhes”,  kíváncsi, mindent felfedezni akaró emberekkel csinálta meg a filmet, mint Kardos Sándor operatőr, Darvas Ferenc zeneszerző, Pauer Gyula látványtervező, vagy a pályakezdő Eperjes Károly, aki egyszerre hármas szerepet alakított – a Magyary-tanítványt a harmincas évek végén, annak fiát a nyolcvanas években, és saját apjának is kölcsönzi öregített hangját. Bereményi, miután az első jelenet felvételénél zavarában zsebre vágott egy pohár kávét, egy csodálatosan működő stábot vezényelhetett, minden probléma nélkül.

tanitvanyok 3d
Megjelent! Extra: Az elsőfilm édessége

A Magyary-hagyaték a jogi egyetemre került, jelenleg is feldolgozás alatt áll. De ki is volt Magyary? Milyen hatása van ma, a globalizáció korában, amikor a technokrata szemlélet ismét nagy szerephez jut? Erre már Fazekas János, az ELTE ÁJK Közigazgatásjogi Tanszékének adjunktusa válaszolt. Elmondta, hogy Magyary fontos szerepet játszott a kor és a kar történetében. Szaniszló József emlékiratait kiadták, fontos történeti forrás. A – filmben is látható – helyiségek, bútorok között élnek a tanszéken ma is. Nagy hatásúak maguk az írások, amelyeket minden közigazgatási jogász ismer, hiszen Magyary mindenről írt. Kiemelte, hogy a professzor vonzalmait nem a politikai, hanem a közigazgatási ízlése határozta meg, az erős végrehajtó hatalom ideálja. Az olyan országok rendszereit elemezte, csodálta, ahol a gazdasági válságot erős végrehajtó hatalommal próbálták megoldani. Válogatás nélkül, technokrata, elemző pozícióból próbálta beemelni saját elméletébe a vidéki Magyarország problémáinak megoldására vonatkoztatva az USA, a Szovjetunió, Németország és Olaszország rendszereinek olyan elemeit, ahol a gazdasági válságot erős végrehajtó hatalommal próbálták megoldani, függetlenül attól, hogy milyen eszmeiséget szolgáltak. Az ellensúlyok, ellenzék, a demokratikus értékek és szempontok egyáltalán nem érdekelték – ezért hagyatéka a mai viszonyok között használható is meg nem is. Ha demokratikus viszonyok között kiépített közigazgatásban gondolkodunk, Magyary nem minden esetben vállalható alakja a közigazgatás-tudománynak, fenntartásokkal kell kezelni.

Fazekas János
A világnézeti vonatkozások nem érdekelték – Fazekas János (fotó: Major László)

Bereményi Géza megragadta az alkalmat, hogy megkérdezze, igaz-e a legenda, hogy a tanítványok a háború után széthordták a hagyatékot és különböző helyeken elhelyezkedve használták fel, mint „titkos Magyary-tanítványok”? Fazekas János szerint ez megszorításokkal igaz. Magát a hagyatékot nem hordták szét, ott van az egyetemen, azonban a tanítványok felhasználták a Magyarynál elsajátított értékeket, szemléletet, például a szociológiai módszerek, terepmunka alkalmazásában. Magyary-tanítvány volt többek között id. Martonyi János, a volt külügyminiszter apja, a szegedi jogi egyetem professzora, de a gyakorlati szakmai életben is akadtak Magyary-tanítványok.

Darvas Ferenc, az egyik leghíresebb filmzeneszerző és legavatottabb némafilm-zongorista felidézte a filmzene alkotásának folyamatát. Egy nagy padlásműteremben dolgoztak, Pauer Gyula műhelyében. Az összes munkatárs ott gombfocizott, Eperjes volt a favorit, nem lehetett legyőzni. Akkor már nagyjából készen volt a film, a videóra zongorázva találta ki a dallamokat, miközben Fellini és Nino Rota gyakorolt rá erős hatást. A jellegzetes nyitószámmal (Sosem felejtem én) az volt a szándékuk, hogy olyan legyen, mintha eredeti, korabeli lenne, de mégsem egészen az. Egy nagyon öreg énekest akartak felkérni hozzá, aki úgy tud énekelni, mint a háború előtti énekesek, de az akkor már 87 éves legenda, Kalmár Pál már nem vállalta. Végül a „csak” 68 éves Putnoki Gábort énekelte fel a számot.

Darvas Ferenc
A 68 éves énekes nem volt elég öreg – Darvas Ferenc (fotó: Major László)

Az „olyan mintha” érzés a látványban is fontos volt, ami – az operatőr mellett – a látványtervező Pauer Gyula érdeme. Rá Bereményi Géza emlékezett: Pauer jelentős képzőművészként itt is saját magát adta. Nem volt a korszak szakértője, makacsul avantgárd művészként mindig a jövőt tervezte. A pszeudo érdekelte, a dolgok látszata, képzőművészként és gondolkodóként is. A legnagyobb kockázatot ő vállalta a kiállítás-happening végtelenített terének megálmodásával, amelyet az eredeti helyszínen, a Károlyi-palotában rendeztek meg. Az egyetlen megmaradt fotó tanúsága szerint a kiállítás látványként unalmas volt: grafikonok a falon, nem filmre való. Pauernek viszont határozott víziója volt a jövőt tervező emberekről – amivel megoldhatatlan dolgot oldott meg, megmentve a filmet a szakszerűség unalmától.

A beszélgetés közepére befutott Kardos Sándor, a film operatőre is, aki az általa létrehozott Hórusz Archívumban milliós számú amatőr fotót gyűjtött össze. A tanítványok látványvilága többek között ezekre is épül, amellett, hogy korabeli filmhíradókba, s többek között Szőts István az Emberek a havason című kultikus filmjébe is beleforgatták Eperjes Károlyt.

Kardos Sándor
A fáradt színek kifejezték az ország fáradtságát – Kardos Sándor (fotó: Major László)

Kardos Sándor felidézte, hogyan hatottak az amatőr fotók konkrétan a film látványvilágára. Teleki öngyilkosságának jelenetét például egy rosszul exponált amatőr fotó ihlette. Kiemelte, hogy az amatőr fotók olyan dolgokra is megtanítják az operatőrt, amit nem tanult: például arra, hogy az elexponált kép is lehet szép. A filmtörténetben számos beállítást lehet találni, amely azt használja ki, hogy nem lehet benne látni, az Aranypolgártól az Etűdök gépzongorára-ig. Ezekben a néző fantáziája jut fontos szerephez. A film különleges színvilágáról elmondta, hogy sosem ejtette rabul a Kodak színvilága, szemben a harmincas-negyvenes évek korai színes képeivel, a fáradt színekkel – ennek önmagán túlmutató jelentést is tulajdonít. Az archívokba forgatott részeket „döglött”, lejárt fekete-fehér nyersanyagra forgatták, és utólag, a korabeli analóg filmtechnikával, szűrőkkel színezték  ki, sokszor hibás színkivonatokkal manipulálva a végeredményt. Ebben kiemelte Fülöp Géza szerepét, aki akkoriban a Filmlabor fénymegadója volt. Többet tanult tőle, mint a főiskolán és jobban rettegett tőle, mint bárkitől. Sajnos a Velencei Filmfesztiválon nem értékelték a végtelen mélységet, amit kitaláltak – tette hozzá, de ők el voltak ragadtatva a létrehozott „döglött” színektől – és a digitális változatban is igyekeztek megőrizni ezt, nem javították fel a színeket.

Végül Bereményi is utalt a film korabeli recepciójára: fogadtatása bizonytalan volt, senki sem tudott mit kezdeni vele, amit jól kifejezett, hogy a Kritikusok Díját kapta. Kardos Sándor egy anekdotával zárta a beszélgetést arról, hogy hogyan fogadták a filmet az „illetékes elvtársak”, a poént azonban nem meséljük el: meg lehet nézni a fenti, a teljes beszélgetést tartalmazó videó végén.

Löwensohn Enikő

Az ELTE ÁJK beszámolója a DVD-bemutatóról

• Publikálva: 2015.04.16. 09:37 • Címke: dvd-bemutató, dvd, manda

Magyar játékfilmek