a rovat írásai

Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása

A fotóművész első magyarországi kiállítása.

Ismét indul a Héttorony Fesztivál

Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.

Kós Károly Ankarában

Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.

Böcklin és a Halottak szigete

Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.

Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is

Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.

Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának

Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című  kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.

Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot

A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.

Boldogasszonyok Kassán

Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.

Egy Leonardo kalapács alatt!

Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.

Pokoli aranykor vagy mocskos idők

Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.

Mert a szépség pihenteti az ember szívét

Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.

Művészet összes cikke »

A tehetséges Vészi Margit

veszi lead

130 éve született Vészi Margit, Molnár Ferenc első felesége, a festő és haditudósító, akinek Puccini is udvarolt. Nemhiába tartják a magyar Lou-Andreas Saloménak.

Vészi Margit édesapja Vészi József volt, egy Aradról elszármazott kocsmáros fia. Vészi, eredetileg Weiss József költőnek készült, Jókai tanácsára magyarosította a nevét, majd egy verseskötet után áttért a újságírói, szerkesztői és laptulajdonosi pályára, így a Budapesti Napló és a Pester Lloyd főszerkesztője is volt. Egy tőzsdebizományos taplraesett lányát, Keményfi Ferikét (Franciskát) vette el feleségül, öt gyermekkük született, legkisebbként Vészi Margit 1885. április 27-én. Az öt testvér közül igazából Margit és Jolán számítottak entellektüelnek.

veszi jozsef
Vészi József talán az izbégi birtokán

Az izbégi családi birtokon Vészi József népes társaságot látott vendégül hétvégénként, nagy sütés-főzés volt az odalátogató újságírók, művészek számára. Lelátogatott a birtokra Ady Endre és Molnár Ferenc is. Margit, a fiatalabbik, energikus lány, aki akkoriban festőnek készült, hamar felkeltette az extravaganciára hajlamos két ifjú titán figyelmét, végül Molnár Ferenc került ki győztes kérőként és Margit hozzá ment feleségül. (Ebben nem kis szerepe lehetett az édesapa ellenállásának, így inkább dacházasságnak nevezhető a frigyük.) Összeházasodtak, de nem volt túl békés a házaséletük. Összeszólalkozások, kisebb verekédesek kísérték, az egyik után Vészi Margitnak a kisujja is eltört. Nem lehetett könnyű, mivel Molnárnak állandóan nagy figyelmre, odaadásra volt szüksége, nem tudta elviselni, hogy felesége, aki időközben első gyermeküket várta, festőként is próbál érvényesülni. Megesett, hogy térdeinél kivágta nadrágját, így várta a vendégeit, majd mikor megérkeztek, azt emlegette, hogy „a feleségem zseniális festőművésznő, ezért nincs ideje arra, hogy a férje nadrágjait megstoppolja” – mire a feleség sírva elrohant. Igaz, soha nem tudott festőként áttörést okozni, volt pár kiállítása, de végül abbahagyta a festést. Négy hónapos terhesen pedig elköltözött férjétől, és bár utána még párszor megpróbáltak kibékülni, aztán 1910-ben elváltak.

veszimargit

Miközben Vészi Margitot nagy botrányok közepette 1906-ban Molnár Ferenc vette el, egy csendesebb szerkesztő, Bíró Lajos Vészi Jolánt kérte feleségül. Bíró 1919-ben kivándorolt a családjával, előbb Bécsbe, majd Korda Sándor segítségével Hollywoodba költözött, ahol híres forgatókönyvíró lett. A többi testvérnek is érdekes élete volt. Vészi Margit unokája, Sárközi Mátyás egy interjúban a következőket meséli: „Vészi Lenke Márkus Andor bankigazgatóhoz ment hozzá, aki, miután karrierje csúcsán az Angol–Magyar Bank és a Szentendrei Papírgyár igazgatója lett, igazi osztályellenségként érkezett meg a kommunizmusba. Vészi Gábor 1936-ban Angliába emigrált német feleségével. Ő egyébként rendkívül tehetséges fizikus volt, az Egyesült Izzónál benne volt Bródy Imre feltalálócsapatában, amely a kriptonégőt létrehozta. És még nála is tehetségesebbnek ígérkezett az öccse, Vészi Gyula, aki egész fiatalon, harmincéves kora körül egyetemi tanár lett Budapesten, de a nagy spanyoljárvány elvitte, a feleségével együtt meghaltak. Érdekes, hogy a két Vészi fivér két német Drőder nővért hozott magának Wuppertalból, szóval egymásnak sógorai és ugyanakkor a két hölgy egymásnak testvére és a két úr egymásnak testvére volt. A fiatalon meghalt házaspár után egy gyerek maradt, egy kislány, Vészi Éva, akit azután Bíró Lajosék neveltek fel. És amikor Bíró Lajos a Károlyi-rezsim letűnte után emigrált, és később Hollywoodban, majd Londonban híres filmscriptíró lett, ezt a kislányt is magukkal vitték, aki így egész fiatal korától kezdve külföldön élt ugyan, de azért nagy magyar maradt mindig.” (Az interjú teljes egészében itt olvasható.)

Molnár Márta, merthogy ő volt Molnár Ferenc és Vészi Margit közös gyermeke, 1907-ben született, nem sokkal azután, hogy Molnár megírta a Pál utcai fiúkat. Visszaemlékezéseiben úgy ír, hogy a édesapja inkább mutogatni vitte őt vendégségekbe és olyan helyekre, ahol büszkélkedhetett vele. Viszont az talán jellemző lehet Molnárra, hogy egyszer elvitte lányát az Állatkertbe, ahol épp egy tigris átugrotta kerítését, Molnár viszont ahelyett, hogy a gyereket felkapván rohanna el, hirtelen elengedte Márta kezét és elfutott. Szerencsére nem történt semmi baj.

veszi margit pim
Vészi Margit (forrás:pim.hu)

Vészi Margit, aki válásakor még csak 24 éves volt, úgy döntött, hogy csecsemő kislányával Párizsban kezdi újra a festművész-pályát. Sokszor napokig házalt hátán a festményekkel, galériáról-galériára járva, kevés sikerrel. Mikor a világháború kitört, elhatározta, hogy haditudósító lesz. Sok nyelven beszélt, és több-kevesebb sikerrel írt – lánya későbbi visszaemlékezése szerint azért inkább kevesebb sikerrel. Berlinből az Est lapoknak tudósított, folyamatosan utazgatott. Később megjelent pár kötete, amely költői és minden apró részletre odafigyelő tudósításait tartalmazza: az Égő Európából itt olvashatóak részletek. Az utazások miatt cseperedő lányát mindig máshova járatta iskolába, így ő is hamar megtanult több nyelvet. De rájött, hogy ez az életmód nem megfelelő egy gyerek számára, így Mártát bentlakásos iskolába küldte.

Eközben hosszabb időre Berlinben telepedett le, ahol a bohém művészvilág hamar befogadta. Leghíresebb udvarlója Puccini volt, akit szeretett volna meggyőzni, hogy készítsen a Liliomból operaátiratot, de Puccini végül a Turandot mellett döntött. Állítólag Molnár is visszakozott, mert nem akarta, hogy az ő művét Puccini neve alatt ismerjék meg. Puccini elég sokáig udvarolt sikertelenül a folyton zongora mellett éneklő Vészi Margitnak (valószínűleg azért nem énekes tehetségéért), ezt a fennmaradt mintegy 20 levélből lehet tudni. Öregkorára, amikor már Spanyolországban lakott, elhatározta, hogy ezekből a levelekből gazdagszik meg és megpróbálta Londonban elárvereztetni őket. Tudósítóként beutazta Európát. Ahogyan Molnár, ő sem ment túl közel a frontvonalakhoz, de műveiből sokat megtudunk az akkori haditudósítói szokásokról. Később hosszabb időre Svédországba megy, megtanul svédül és audienciát kap V. Gusztáv svéd királytól, aki értékeli, hogy az anyanyelvén társaloghatnak. De nem csak művészekkel és előkelőségekkel, hanem például Einsteinnal is vacsorázott. Nemhiába írták róla, hogy ő a magyar Lou-Andreas Salomé. Eközben dolgozott Hollywoodban is, egyik novellája alapján készült A jövedelmező éjszaka című film, amelyben Dean Martin és Shirley MacLaine játsza a főszerepet.

Tragédiája valószínűleg az volt, hogy rendkívül éleslátó és érzékenységgel megáldott művészi hajlamai közül egyik sem tudott kifejlődni. Egy mallorca-i hotelszobában halt meg, 76 éves korában. Öngyilkos lett.

Bakk Ágnes

• Publikálva: 2015.04.27. 09:49 • Címke: évforduló, nők