a rovat írásai

Ismét indul a Héttorony Fesztivál

Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.

Kós Károly Ankarában

Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.

Böcklin és a Halottak szigete

Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.

Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is

Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.

Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának

Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című  kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.

Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot

A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.

Boldogasszonyok Kassán

Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.

Egy Leonardo kalapács alatt!

Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.

Pokoli aranykor vagy mocskos idők

Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.

Mert a szépség pihenteti az ember szívét

Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.

A magyar fotográfia élő klasszikusa a Nemzeti Galériában

Korniss Péter öt évtizedes fotográfusi munkásságát tekinti át Folyamatos emlékezet címmel a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) péntektől látható kiállítása.

Művészet összes cikke »

Történelmi pillanat és Erdély a Nemzeti Galériában

mng leadTörténelmi pillanatként értékelte Bán László, a Nemzeti Galéria főigazgatója a Sors és jelkép című kiállítás megvalósulását. Az erdélyi magyar képzőművészetet bemutató tárlat helyén eddig egy akkora lyuk volt, hogy észre sem vettük, fogalmazott a megnyitó előtt a főigazgató.

Az Erdély elcsatolásától a Ceaușescu-diktatúra végéig tartó 70 esztendőből 430 alkotás sorakozik az egykori munkásmozgalmi múzeum tereiben. Ahová a Galéria saját tulajdonban lévő művei mellett 80 más közgyűjtemény és magángyűjtő küldte el féltett kincseit.

Pittner Olivér: Tájkép
Pittner Olivér: Tájkép (forrás: MNG)

Mivel is kezdődhetne egy ilyen (amúgy kilenc egységre bontott) tárlat, mint Nagybányával és a nagybányai hagyomány továbbélésével – Ember a tájban címmel. Mert az 1896-ban alapított iskola az elcsatolás után is működött, egészen a harmincas évekig. Csak az új diákok jórészt továbbléptek a hagyományos plein air festészeten. Ahogy a tárlat szóróanyagára is felkerült Pittner Olivér (Felsőbányai részlet, 1931). Voltak persze, akiket elsodort a történelem, mint Mágori Varga Bélát, aki 101 évesen Brazíliában halt meg, és legalább olyan kvalitásos festő volt, mint a maradók közül Ziffer Sándor, ezt mutatja az egymáshoz közel a falra akasztott két tájképük. (Ebben a szekcióban láthatjuk Páll Lajos és Kuti Dénes már bemutatott alkotásait is.) A maradók a gyökereikbe kapaszkodtak, „A kőben, a fában…” című egység a falusi kézműves ezermester székelységből kinőtt szobrászatot mutatja be, amire persze hatással volt Brâncuși művészete is. Árkos, Magura és Szárhegy faragótelepei az elődök tiszteletén alapulva működtek már a hetvenes években. És ott volt Szervátiusz Jenő is, és mondjuk a kisebb fényűek közül Pálffy Árpád (Leányfej, 1967). A harmadik szekcióban (Akik előttem jártak) magukat az alkotókat, erdélyi művészeket láthatunk, többek között a zseniális Benczédi Sándor pár perces karikatúraszobrain.

Mágori Vargha Béla: Falurészlet
Mágori Vargha Béla: Falurészlet (forrás: MNG)

Kevesen tudják, de az avantgárdnak legalább olyan lendülete volt Erdélyben, Nagyváradon, vagy éppen Temesváron, mint Budapesten és Bécsben. 1926-ban indult Kassák nyomdokain a kolozsvári Korunk folyóirat mások mellett Kállay Ernő és Moholy-Nagy írásaival. És olyan „látványvalóságnak hátat fordító” alkotókkal, mint az Avantgarde sugárzás szekcióban látható Mattis Teutsch János, vagy a már említett, ifjúkorát Argentínában töltő Pittner Olivér. És persze az élcsapat mellett ott voltak azok, akik a klasszikus értékek nyomában jártak, mert a háború iszonyata, a történelmi Magyarország elbukása erre terelte őket. De az elvesztett aranykor iránti vágy, az art deco és az új tárgyilagosság csupán egy epizód volt ezekben a mozgalmas években (lásd Mund Hugó Árkádiai hangulatait). Sokkal hangsúlyosabb a Művészet és társadalom fejezet, és mellette A realizmuson innen és túl, ahol azért kötelező témákat oldják az egyéni stílusok, és felvonulnak a legnagyobbak, a Nagybányához kötődő Ferenczy család, Béni és Noémi, vagy Ziffer Sándor az 1931-es Bivalyok című erőteljes vásznával. Ide köthető Mattis Teutsch későbbi konstruktivizmusba forduló realizmusa, de olyan rég elfeledett alkotók is, mint az 1944-ben Ukrajnában odavesző Lőwinger Sándornak (Leon Alex) és Mauthausen halottjának, Grünbaum Ernőnek expresszív litográfiái és linómetszetei.

Mattis Teutsch János: Freskóterv
Mattis Teutsch János freskóterve (forrás: MNG)

Szűcs György kurátor nagyon helyesen külön fejezetet szentel a rendkívül erős erdélyi grafikának (Hagyomány és megújulás a grafikában), ahol a nyomatok mellett könyvborítókat, illusztrációkat is láthatunk nagy bőséggel, elég csak említenünk a klasszikussá vált Kós Károly munkáit, vagy Nagy Imre, Cseh Gusztáv, Finta Edit és Elekes Károly páratlan tehetségét. A vitrinekben ott sorakoznak a korszak (és természetesen az eddig említett szekciók) kiadványai, a falakon pedig plakátokat is találunk. Az utolsó etap pedig az erdélyi neoavantgárdé „Itt és Mást!” Expanzió és kísérletezés címmel. Talán nem véletlen, hogy itt van a legtöbb munka, és sajnos, vagy szerencsére itt van a legtöbb olyan alkotó is, aki ma már Magyarországon folytatja a pályafutását. Mert a cselekvő fellépést és kritikai gondolkodást hirdető Bretter György filozófus tanítását, hogy úgy mondjam, nem tolerálta a Ceausescu-éra művészetpolitikája. Amit 1990-ben maga alá temetett a történelem, így egy új kor új művészetével folytatódhatna egyszer ez a páratlan tárlat. Reméljük a közeljövőben erre is sor kerül majd.

Pálffy Lajos

„Sors és jelkép”. Erdélyi magyar képzőművészet 1920-1990
Magyar Nemzeti Galéria
201. április 24. - augusztus 23.

• Publikálva: 2015.04.27. 13:26 • Címke: magyar nemzeti galéria, kiállítás